DR. SZABÓ ZOLTÁN, az oktatási és tudományos bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az oktatási bizottság többségi szavazással általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.

Meg kell mondanom, hogy az oktatási bizottság ülésén is meglehetősen éles vita bontakozott ki azoknak az eredeti törvényt módosító javaslatoknak a sorsáról, amelyeket a kormány benyújtott. Az oktatási bizottság mindazonáltal úgy vélte, hogy ha az államtitkár úr által is jelzett lisszaboni cél, a GDP arányában 3 százalékos K+F ráfordítás belátható időn belül nem is valószínű, hogy Magyarország számára elérhető, de nagyon célszerű volna, ha Magyarország fel tudna zárkózni néhány éven belül legalább az Európai Unió átlagához, tehát ahhoz az 1,8-1,9 százalékos GDP-arányos K+F ráfordításhoz, ami - még egyszer mondom - ma az Európai Unió országaiban átlagosnak mondható.

Ma Magyarország - ismeretes módon - 0,97 százalék, tehát valamivel egy százalék alatti ráfordítást mondhat magáénak. Kell-e mondanom, hogy mindezt lényegesen alacsonyabb GDP-ből, mint ahogyan az az Európai Unió tagállamainak döntő többségében van.

Van azonban a magyar ráfordításban még egy probléma: a ráfordítás forrásai. Az Európai Unió ajánlása, a Lisszabonban elfogadott stratégia ezt a 3 százalékot egyharmad-kétharmad arányban tartja célszerűnek megosztani a költségvetési és a versenyszféra között, 1 százaléknyi állami hozzájárulást és 2 százaléknyi vállalkozói hozzájárulást tart célszerűnek. Nem véletlenül egyébként az Európai Unió azt tartja lényegesnek, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított összegek minél gyorsabban és minél közvetlenebbül hasznosuljanak a gazdasági életben, az innovációban, minél előbb beépüljön a termelésbe, a termékbe, a szolgáltatásba. Ennek megfelelően tehát fontosnak tartja, hogy az érdemi kontrollt e kutatási-fejlesztési erőforrások fölött a versenyszféra, maguk a vállalkozások és ne az állam mondhassa magáénak.

Ezzel ellentétben Magyarországon - miközben, még egyszer mondom, az Európai Unió átlagának alig felét elérő a GDP-arányos hozzájárulás - ez is meglehetősen rossz szerkezetben történik, ez éppen fordítottja az Európai Unió által kívánatosnak tartottnak: a jelenlegi ráfordítások kétharmada állami forrásból, egyharmada a vállalati erőforrásokból ered. Ennek megfelelően az oktatási bizottság fontosnak tartja azt, hogy olyan mechanizmusok lépjenek életbe, amelyek nemcsak az összráfordítást emelik, és ezt az eredeti törvényjavaslat is tartalmazta, hanem az összráfordításon belül a jelenlegi kedvezőtlen szerkezetet és kedvezőtlen arányt is próbáljuk elmozdítani abba az irányba, hogy az az Európai Unió által javasolt 1:2 arányt a vállalati szféra javára legalábbis megközelítse.

Ennek megfelelően tehát az oktatási bizottság úgy ítélte meg, hogy bár maga is látott módosítanivalókat a most benyújtott törvénytervezetben, ezt általános vitára alkalmasnak minősíti, és azt javasolja, hogy a megfelelő módosítások elfogadása nyomán a tisztelt Ház is fogadja el.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu