DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Biztosok! Az országgyűlési biztosok a vonatkozó jogszabály értelmében minden évben kötelesek beszámolni az Országgyűlésnek az előző évben végzett munkájukról. A beszámolót az Országgyűlés illetékes bizottságai megtárgyalták, és mint itt is hallottuk, valamennyi bizottság - az egyhangúlag hozott határozatával - általános vitára alkalmasnak találta, és elfogadásra javasolta az Országgyűlésnek.

A 2001-ben megválasztott állampolgári jogok országgyűlési biztosa és helyettese már az első beszámolójuk készítése során arra törekedtek, hogy a korábbi évek beszámolóinál rövidebb, általuk használt kifejezéssel: zsebkönyvszerű anyagot készítsenek. Ezen ígéretüket betartották, és figyelembe vették az elmúlt évben tett azon észrevételemet, miszerint a példatár, azaz az egyes jogesetek kerüljenek ki a beszámolóból, mert az az anyagot terjedelmesebbé teszi. A mostani beszámoló a példatárat már nem tartalmazza, és a kor szellemének megfelelően - az anyag mellékletét képezően - lemezen vannak rajta a jogesetek, a beszámolóval együtt.

A beszámoló nemcsak formailag, hanem tartalmilag is igényes munkát tükröz, és teljes körű áttekintést ad mind a feldolgozott konkrét ügyekről, mind a hivatal szervezeti felépítéséről. Üdvözlendőnek tartjuk azt, hogy az országgyűlési biztosi hivatalt átszervezték, és megszüntették a kétlépcsős elemzési és vizsgálati rendszert. Az elmúlt év során emelkedett a munkájuk és a funkciójuk megismerését célzó kiadványok száma, aminek következtében az állampolgárok ez irányú tájékoztatása tökéletesedett.

Részben ezen intézkedések megtételével magyarázzák a biztosok azt, hogy 2003-ban az érkezett ügyek száma 17,5 százalékkal, a beadványokban jelzett panaszok száma pedig 28 százalékkal haladta meg az előző évit.

(13.40)

Úgy gondoljuk, hogy ezen jelentős mértékű panasznövekedést nem lehet egyedül annak terhére írni, hogy a felvilágosító munka eredménye a változás, hanem ez bizony komolyabb elemző munkát és tevékenységet igényel. A panaszkodási kedv növekedése visszavezethető például arra is - és ez már itt elhangzott -, hogy romlottak az emberek életkörülményei, valamint csökkent a jogállamiságba vetett bizalom. Szembetűnő az adatvédelmi biztoshoz érkezett panaszügyek jelentős mértékű növekedése, amely szintén a fenti okokra is visszavezethető.

Tisztelt Ház! Igen részletesen számolt be az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese az elmúlt évben végzett munkájuk eredményeiről és tapasztalatairól, így annak megismétlése helyett két konkrét üggyel szeretnék foglalkozni, amelyek nagyobb embercsoportot érintenek és minél előbbi megoldást sürgetnek.

Az egyik ilyen ügy a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészesek ügye. A polgári kormány kezdte el a mezőgazdasági szövetkezetek üzletrész-tulajdonosainak jogos és méltányos igényeinek kielégítését. A kormányváltást követően az üzletrészek kifizetései leálltak, és több ezer üzletrész-tulajdonos nem jutott jogos követeléséhez. Éppen ezért a biztosok ajánlást fogalmaztak meg a kormány részére az üzletrészek állami felvásárlásával összefüggésben. Az ajánlások - az 1992 óta már megszűnt szövetkezetek üzletrészesei üzletrészeinek a kibocsátáskori névértéken történő megvásárlására vonatkozót kivéve - elfogadásra kerültek. Emiatt a biztosok újabb ajánlást fogalmaztak meg, amelynek lényege a jelenlegi szabályozástól eltérően: “Az igénybejelentés elbírálásáig felszámolt szövetkezettekkel összefüggő, illetve a veszteségrendezésbe bevont, megszűnt üzletrészekkel kapcsolatban elszenvedett vagyonvesztésnek tulajdonosonkénti 500 ezer forint alatti üzletrésznek a teljes, az ezt meghaladó résznek pedig a 30 százalékos megtérítésére kerüljön sor.ö Eddig az ajánlás szövege.

Az újabb ajánlásra a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter egyebek mellett kifejtette, hogy az új ajánlásban megfogalmazott 500 ezer forintos tulajdonosonkénti határ azt jelenti, hogy a teljes kifizetendő összeg 40 milliárd forintra rúghat. A biztosok ajánlásában felhozott igazságossági és méltányossági szempontok feltétlenül mérlegelést igényelnek - válaszolta továbbá a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter -, mindamellett, hogy a kérdés újragondolása most idő előtti, e törvény előkészítése során kerülhet erre sor. Erre - tartalmazza a biztosi jelentés -, mármint a törvény-előkészítésre a beszámoló összeállításáig nem került sor, és ezt meg én teszem hozzá, hogy mind a mai napig nem került sor.

Felhívom a tisztelt Ház figyelmét, hogy a kérdés megoldására képviselőtársaimmal törvényjavaslatot nyújtottunk be T/4005. szám alatt több mint egy évvel ezelőtt, és sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az Országgyűlés mind a napig nem vette napirendjére, és eddig minden alkalommal a kormánykoalíció leszavazta a napirend-kiegészítési javaslatunkat.

Ami a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter válaszában megjelölt 40 milliárd forintos, üzletrész-megvásárlásra fordítható összeget illeti, javaslom a kormánynak, hogy a Gripen vadászgépek utántöltésre alkalmassá tételére szánt 30 milliárd forintot inkább a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek kifizetésére fordítsák.

Tisztelt Ház! A másik kérdés, amivel bővebben szeretnék foglalkozni, a biztosoknak a 2003. évi tapasztalatai alapján kialakított javaslata, ezen belül is az a konkrét törvényalkotásra vonatkozó javaslat, amely szerint kérik az Országgyűlést, hogy sürgesse meg a magyar nemzeti katasztrófaalap létrehozásáról és működési feltételeiről szóló törvény megalkotását. Ezzel a javaslattal a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség teljes mértékben egyetért. A biztosok szándéka és a Fidesz álláspontja e vonatkozásban egyezik, ugyanis 2003. március 20-án H/2828. szám alatt képviselőtársam képviselői önálló indítványt nyújtott be, amelyben országgyűlési határozati javaslat megalkotását kéri a magyar nemzeti katasztrófaalap létrehozásáról és működési feltételei megalkotásáról. Ebben az országgyűlési határozati javaslatban képviselőtársam arra kéri az Országgyűlést - teljesen összhangban a biztosok ajánlásával -, hogy a kormány legkésőbb 2003. december 31-éig - ezen a dátumon már túl vagyunk - terjessze az Országgyűlés elé a magyar nemzeti katasztrófaalap létrehozásáról és annak működési feltételei megalkotásáról szóló jogszabályt, összhangban a nemzetközi és európai tapasztalatokkal.

A törvény megalkotásának indoka, hogy az elmúlt években a polgárok anyagi javaiban több alkalommal is jelentős károsodások keletkeztek a természeti katasztrófahelyzetek kialakulása miatt. Mindnyájan emlékezünk a 100 milliárd forintot is meghaladó kárt okozó tiszai árvízre, aminek következtében több száz lakóingatlant kellett megépíteni, újjáépíteni. Élénken él emlékezetünkben a Tiszát ciánnal szennyező környezeti katasztrófa, vagy említhetném az utóbbi időben kialakult szélsőséges időjárási viszonyokat, amelyek szintén jelentős mértékű károkat okoztak a polgárok anyagi javaiban.

Mindnyájan tapasztaltuk, hogy a biztosítók nem vagy csak jelentős anyagi terhet jelentő formában vállalják a katasztrófahelyzetek során keletkezett károk megtérítését, illetőleg biztosítások megkötését. A legtöbb biztosító kivonult a veszélyeztetett területekről, és néhányuk még biztosítást sem hajlandó kötni, valamint magasabb díjfizetés ellenében sem vállal kockázatot, s emiatt a polgárok jelentős anyagi hátrányt szenvednek. A kormány, anyagi lehetőségei figyelembevételével, gyorsan és hatékonyan nyújthat segítséget, támogatást a károsult polgároknak. A polgári kormány például a tiszai árvíz idején azonnal a rászorulók segítségére sietett, és támogatást nyújtott a hátrányos helyzetbe jutott honfitársainknak. Mindezekre tekintettel indokolt a biztos urak szerint is egy önálló magyar nemzeti katasztrófaalap létrehozása, amely lényegileg a biztosítótól függetlenül nyújt támogatást a rászorulóknak. A kormánykoalíció ez esetben sem volt hajlandó az Országgyűlés napirendjére venni a képviselői önálló indítványt, és több mint negyven alkalommal szavazta le a napirend ezzel történő kiegészítését. Abban reménykedhetünk, hogy a biztosi ajánlás kellő hátszelet nyújt a határozati javaslatnak, és ezzel az Országgyűlés napirendje kiegészítésre kerül. Bízom benne, hogy nem vagyok túlzottan optimista ebben a kérdésben.

Tisztelt Ház! A beszámolóból sajnálattal kellett értesülnünk - erről már több mindenki szólt -, hogy a biztosi hivatal elhelyezése jogilag nincs megoldva. Bízunk abban, hogy ez a kérdés is nyugvópontra jut, és a hivatal jogszerűen fog abban az intézményben dolgozni, és végzi áldozatos munkáját, ahol jelenleg is van.

Végezetül örömmel és megnyugvással olvashattuk a beszámolóban, hogy az alapvető alkotmányos jogok teljesülnek és érvényesülnek.

Mindezekre tekintettel a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részéről megköszönöm a biztosok és munkatársaik munkáját, további munkájukhoz sikereket kívánok, a beszámolót és a határozati javaslatot elfogadásra javaslom az Országgyűlésnek.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu