LEZSÁK SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének jelentéséből az a következtetés is levonható, hogy 2003-ban lényegesen megromlott az állampolgárok közérzete. Erre is utalhat az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és helyetteséhez benyújtott panaszok számának a nagymértékű megnövekedése. Míg a korábbi években volt, amikor csökkent, volt, amikor csak kismértékben emelkedett meg a biztosokhoz benyújtott panaszok száma, 2003-ban 28 százalékkal több panasszal kellett foglalkozni, mint a megelőző esztendőben.

Az átlagosnál gyorsabban, 50 százalékkal nőtt egy év alatt a földtulajdoni, birtokvédelmi ügyek száma; 38 százalékkal az adózással és az illetékkiszabással kapcsolatos panaszok száma; 35 százalékkal a lakástulajdonnal, lakásépítéssel kapcsolatos panaszok száma. A panaszáradatot jelző barométer mutatója ezeken a felsorolt területeken lengett ki leginkább, ami valószínűleg az ilyen ügyekkel kapcsolatos hatósági munkavégzésnek is egyfajta bírálata, kritikája. A szociális ügyekkel kapcsolatos panaszok száma az átlagosnál kevésbé nőtt, a rendőrségi, ügyészségi tevékenységgel kapcsolatos panaszok száma pedig lényegében nem változott. Mindezekből akár az illető területek átlagosnál jobb munkavégzésére, továbbá ügyfélbarát lakossági kapcsolattartására is lehetne következtetni.

Feltűnő, hogy az oktatással, művelődéssel kapcsolatos ügyek száma egy esztendő alatt megduplázódott, noha a szakmai közvélemény a panaszok csökkenésére is számított. Úgy tűnik, hogy az oktatási jogok miniszteri biztosa mindeddig még nem tudta tehermentesíteni a várt mértékben az állampolgári jogok országgyűlési biztosát az oktatási ügyekkel kapcsolatos panaszok kivizsgálása alól. De ezt úgy is lehet értelmezni, hogy az oktatási jogok miniszteri biztosának, munkatársainak konfliktusmegoldó és -csillapító munkája nélkül a durván megbolygatott iskolai, oktatási ügyek, panaszok számának többszörösét kellene most a beszámolónak elkönyvelni.

Tisztelt Ház! Ebben az esztendőben is megállapítható, hogy a panaszok túlnyomó többségét - a 2001. és a 2002. évhez hasonló mértékben -, mintegy négyötöd részét el kellett utasítani többnyire azért, mert a panaszt benyújtók nem ismerik az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a jogosítványait, például nem tudják azt, hogy a biztosnak kereskedelmi bankokkal vagy magánszolgáltatást végző vállalkozásokkal szemben nincs intézkedési jogköre, továbbá nem bírálhatja felül a bíróságok igazságszolgáltató tevékenységét sem. Érdemi vizsgálat csak a panaszok egyötödében történhetett.

Az indokolt panaszok 40 százaléka a jogbiztonságra és a jogállamiságra vonatkozó panasz volt. A második leggyakoribb indokolt panasz a tulajdoni biztonság sérelmére vonatkozott. A harmadik és negyedik leggyakoribb panasz a jogorvoslati jog hiányára s az egészségügyi ellátás visszásságaira vonatkozott. A visszássággal érintett felsorolt négy alkotmányos alapjog a jogos panaszok kétharmadát tette ki. Az oly gyakran hallható problémákra, mint a szociális alapjogok megsértésére vagy a gyermekek és a szülők jogainak a sérelmére az összes jogos panasz mindössze 7 százaléka vonatkozott. Ezek az arányok talán arra is figyelmeztetnek minket, hogy a tömegtájékoztatásban nagyobb nyilvánosságot kapott jogsértő esetek struktúrája gyökeresen eltér a jogsérelmek valódi szerkezetétől, mert a jogbiztonságra és a jogállamiságra vagy a tulajdoni biztonságra vonatkozó panaszok a sajtó szemszögéből úgymond unalmas, száraz ügyek, és nincs piacosítható, jó áron eladható szenzációtartalmuk.

Tisztelt Ház! Több olyan esettel is találkoztam a kötetben, ami a választókerületemben is előforduló súlyos probléma. Örömmel láttam, olvastam, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kiáll a tanyák villamosítása mellett, és szorgalmazza az állam nagyobb arányú tehervállalását a villamosítási beruházásokban. Az országgyűlési biztos a villamos energiával ellátatlan területeken élők körében vizsgálatot folytatott az esélyegyenlőséghez való jog, a gyermeki jogok, a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog sérelmének gyanúja miatt. Az országgyűlési biztos kifejtette, hogy azokon a területeken, ahol a lakosság képtelen kifizetni a tanyavillamosítás költségeit, ott is meg kell teremteni a lakosság számára a komfortos élet minimális lehetőségét, ezzel is biztosítva a társadalmi érvényesülés egyenlő esélyeit. A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal bővülő állami források esetén lehetőséget lát a villamosítatlan tanyákon élők helyzetének a belátható időn belüli rendezésére.

(14.10)

Erősebb közfigyelmet, nagyobb publicitást érdemelne az állampolgári jogok országgyűlési biztosának az egészségügyi dolgozók körében végzett jogsértő, közvélemény-kutatással kapcsolatos állásfoglalása. Az utóbbi években közpénzekből finanszíroztak olyan álságos kutatásokat, amelyek az egészségügy, az oktatás vagy a pedagógusképzés területén a legalapvetőbb szociológiai kérdezési elveket megsértve, illetve a statisztikai csoportképzés elemi ismereteivel sem rendelkezve mindenáron azt igyekeztek kimutatni, hogy ezeknek a szakmáknak a képviselői rasszisták. Sajnos - utalok most az ifjúságpolitikával kapcsolatos jelentésre - már az Országgyűlés elé is került ilyen jellegű propagandaanyag a szakmai kritikák ellenére.

A Magyar Orvosi Kamara felkérésére az országgyűlési biztos elé került minisztériumi kérdőív etnikai ellenszenvet, előítéletet és gyűlöletet tükröző kérdései meg sem engedték a megkérdezettek számára, hogy gondolkodásuknak megfelelő válaszokat adhassanak. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának határozott állásfoglalása szerint a minisztériumi kérdőív tartalmi összeállítása azt sugallja, hogy az egészségügyben dolgozók etnikai előítéleteinek, rasszizmusának csak a mértéke kérdéses, a fennállása nem. Ez a minisztériumi hozzáállás sérti valamennyi háziorvos emberi méltóságát és jó hírnevét, és ilyen tekintetben alkotmányos alapjogot sért. Idézem az Alkotmánybíróság követelményét: “A jogállam megvalósítása folyamat. Az állami szervek számára alkotmányos kötelesség ezen munkálkodni.ö Ilyen jellegű, alkotmányos alapjogokat sértő álkutatást más minisztériumok is pénzelnek, és remélem, hogy a jövőben hat rájuk az Alkotmánybíróság intelme és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának az imént idézett határozott állásfoglalása.

Tisztelt Ház! Keserűen, csalódottan vettem tudomásul azt az állásfoglalást, mely szerint nem okozott alkotmányos joggal összefüggő visszásságot a Magyar Posta Részvénytársaság azon döntése, amely megszüntette a kistelepüléseken működő postahivatalokat. Véleményünk szerint az ombudsmani indoklás elkerülte azt az alapproblémát, hogy egy olyan monopolszervezet hozott ilyen döntést, amely a piaci versenytől mentesített körülmények közepette meg sem engedi annak a lehetőségét, hogy más konkurens postai szervezet benyomuljon az általa elhagyott kistelepülések területére. A monopolhelyzet igenis kötelezettséget is ró az ilyen helyzet előnyét élvező cégre, nemcsak jogosítványokat, és ebben a vetületben érezhető a monopolhelyzet rendezetlenségéből fakadó alkotmányossági probléma.

Sokáig sorolhatnám még a jogállamiság gondolatkörét erősítő konkrét döntéseket. A jelentés nagy erénye a konkrét alkotmányossági problémák leírása és a megoldás irányát jelző országgyűlési biztosi állásfoglalások kiemelése.

Végezetül, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének és a hivatal valamennyi munkatársának a Magyar Demokrata Fórum nevében köszönöm a korrekt munkáját. A jelentést általános vitára alkalmasnak véljük, és mindenképpen elfogadását javasoljuk.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu