MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlési Biztos Urak! Tisztelt országgyűlési Képviselők! Elöljáróban szeretném elmondani, hogy az adatvédelmi biztos úrnak a beszámolóját elfogadom, elfogadásra ajánlom, és azt meg is fogom szavazni. Azonban az adatvédelemmel és a közérdekű adatoknak a hozzáférésével kapcsolatban a krónikus bajaink továbbra is fönnállnak, és ez többnyire nem az adatvédelmi biztos úr munkájából adódik, hanem az Országgyűlés mulasztásából, a kormány tevékenységéből adódik, de ezek a hiányosságok megvannak, és ezekre itt kell felhívni a figyelmet.

Az első, amit már évek óta hangoztatok, hogy nincs definiálva az adatfogalom. Tehát foglalkozunk valamivel, ami nincs definiálva, az alkalmazás során értelmezzük, és mindig az értelmezi, aki ott van, és ez egy tudományos ember számára nehezen elfogadható. Az adatfogalom bizonytalanságából hatványozódik aztán föl a személyes adat fogalmának a bizonytalansága, tehát egy bizonytalan adatfogalomra építve azt mondja a törvény, hogy a személyhez fűződő vagy azzal kapcsolatba hozható adat a személyes adat.

Itt érezzük, hogy hatványozottan nem tudjuk, hogy miről van szó, és ebből rengeteg probléma adódik, ugyanakkor az emberi lét, a társadalmi lét pedig azt igényli, hogy minél több adatot tudjunk meg a társadalomról, egymásról, másokról. Tehát egyrészt támogatni kell, hogy minél több adatot az emberek megtudjanak egymásról, másrészt védeni kell azokat az adatokat, amelyek szorosan valakinek a személyiségéhez tartoznak, és amelyeknek a megismerése csakis az illető engedélyével lehetséges. Az összes konfliktus ennek a tisztázatlanságából adódik, egy rendkívül széles bizonytalansági mező van. Az adatvédelmi biztosnak is kettős feladata van a törvény szerint, és ez a kettő homlokegyenest ellenkező jellegű látszólag, holott dialektikus egységben van az emberi mivoltunkból adódóan: az egyik esetben védenie kell a személyhez fűződő adatokat, másrészt elő kell segíteni, hogy az adatokból minél többet megismerjünk. Várat magára ennek a kérdéskörnek a tisztázása.

A másik ilyen problémakör pedig, amire Fodor Gábor már fölhívta a figyelmet, a bizottsági személyes meghallgatások kérdésköre. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy 1990 óta, amióta az újkori parlamentarizmusunk létezik, a Harmadik Köztársaság létezik, valamennyi bizottsági meghallgatás nem volt alkotmányos, ezért mulasztásban van az Országgyűlés, hogy nem hozza meg az erre vonatkozó jogszabályokat. Probléma az is, amit vizsgálóbizottsági elnökként jeleztem, annak idején szignalizáltam, hogy nincs meg a vizsgálóbizottságoknak a statútuma, nincs tisztázva az, hogy ki köteles a meghallgatásokon részt venni és választ adni, és ennek az összes aspektusa nincs tisztázva, amit az Alkotmánybíróság később megállapított, és kötelezte az Országgyűlést arra, hogy ennek az évnek az elejére - már eltelt ez a dátum - rendezze ezt a kérdést.

Az Országgyűlést nem zavarta az, hogy nem hozta meg ezt a rendkívül fontos alkotmánymódosítást, nem hozott meg sarkalatos törvényeket, ahogy Tölgyessy ezt mondta annak idején, hanem tovább folyt a vizsgálóbizottságok létrejötte. Ugyanúgy a vizsgálóbizottságok kudarca is be volt építve: addig működtek a vizsgálóbizottságok, amíg adatokat tudtak beszerezni a különböző szervektől, elsősorban az államhatalom szerveitől, utána, amikor az adatokat megkapták, egyszer csak ellehetetlenült a vizsgálóbizottság működése, és ez a rendkívül fontos intézmény, amelyért küzdünk nyolc vagy kilenc éve - amely intézmény a fejlett nyugati demokráciákban rendkívül fontos eszköz a közélet tisztasága, az állam stabilitása és olyan ügyeknek a kivizsgálása szempontjából, amelyet semmilyen szerv önállóan nem tud megejteni -, nálunk csődbe ment és nem működik. Tehát elsősorban csak az alkalmat ragadtam meg az adatvédelmi biztos úr beszámolójának a vitája során, hogy erre nyomatékosan felhívjam önmagunknak, az Országgyűlésnek a figyelmét.

A másik, amit meg szeretnék jegyezni, az, hogy az adatvédelmi biztosnak felfogásom szerint az adatok primer anyagi védelme is a védelmi körébe vagy a látókörébe tartozik. Tehát ma, amikor a klasszikus adathordozókról áttérnek a digitális, elektronikus vagy optikai adathordozókra, és egészen más problémák lépnek fel, úgy gondolom, a legalapvetőbben - vagy ahogy a matematikában mondják, primitív függvényként, primitív módon - az adatot kell védeni a maga fizikai valóságában, és erre föl kell hívni az adatvédelmi biztos urat, mert amikor a kormány jóhiszeműen és kötelességszerűen... - mert ezt minden számítástechnikai iskolában tanítják, hogy biztonsági másolatokat kell készíteni, és gondoskodni kell az adatok fizikai védelméről, hogy legyen miről beszélnünk, legyen mit védenünk, vagy később közérdekű adattá tenni, az feladata. Az egy másik kérdés, hogy milyen intézményes garanciákat kell a kötelező adatmentések során alkalmazni ahhoz, hogy a hozzáférés csak azok számára legyen meg, akiknek erre jogosultságuk van.

Itt kell kitérnem arra, hogy az adatvédelem és az adatvédelemmel kapcsolatos veszélyek mindig technológiafüggőek, attól függnek, hogy milyen a technológiája az illető körnek, társadalomnak vagy területnek.

(15.50)

Amikor Sólyom László az egyetemi tanulmányait végezte, akkor még lyukkártyás Hollerith-gépekkel történt az adatok összesítése. Ebben az esetben egy vezérszám vagy egy vezérjel rendkívül megkönnyítette az adatok összegyűjtését. Ebből adódik egy olyan mentalitás, hogy igen, nem szabad engedni, hogy mondjuk, a személyi számot vagy a személyekre vonatkozó jellemző adatokat általánosan föl lehessen használni, mert akkor nagyon könnyű összegyűjteni az adatokat. Igen, de 20-30 évvel később ez a problémakör teljesen megszűnt; amikor rendkívül nagy teljesítményű számítógépek vannak személyi használatban, akkor semmi akadálya nincs annak, hogy rendkívül bonyolult úton - akár több millió műveletet elvégezve egy-egy név megkeresésére - összegyűjtsék az adatokat valakiről. Tehát nem elegendő egy kódnak a megtiltása és ezzel sok millió embernek a bosszantása, hanem intézményes, rendszerbeli garanciákat kell biztosítani, nem pedig formálisan a kódot kell megtiltani.

Az új világban, ami most kialakulóban van, rendkívüli kihívások vannak az adatvédelemmel kapcsolatban. Itt már történt erről említés a mobilok területén; a mobilok transzformálják… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) 15 perc, elnök úr, vagy 10 perc?

Forrás: parlament.hu