BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy tűnik, hogy a magyar külpolitika az alkohol csapdájában vergődik, legalábbis az önök szemüvegén keresztül nézve így látszik a dolog. Az imént a pálinka, most a tokaji névhasználat a kérdés. Ugye, elég nehéz feltenni ezt a kérdést, képviselő úr, ön is ezzel a problémával küszködött, mert minduntalan beleütközött abba a problémába, hogy a Nagy-Magyarországról kellett beszélnie, annak határai pedig, ugye, mások voltak, mint a mai Magyarországé, következésképpen ezt a történelmi borvidéket, ahogy ön nagyon pontosan megállapította, kettévágta a trianoni döntés. Tehát az a történelmi borvidék, amelynek sajnos egy része valóban odaát van - mondom, sajnos, mert ezért nyilvánvalóan nem kisajátítható az a termék semmilyen formában, amelynek termőterülete és a termelési kultúrája is a szomszédos országhoz került -, az ugyanolyan joggal és alappal fogalmazza meg ezzel kapcsolatos igényét.

Azok a bizonyos hivatkozások, hogy tudniillik Magyarország megnyerte a tokaji névhasználatot Franciaországgal és Olaszországgal folytatott küzdelmében, ezek igazak, de csak annyiban igazak, hogy nem azt mondta, hogy Magyarország használhatja kizárólag, hanem azt mondja, hogy azok az országok nem használhatják jogosan. Ez alapvető különbség a nemzetközi jog szempontjából. Mi azt mondtuk, hogy ennek a két országnak - ez volt a kereset tárgya és ez volt az ítélet alapja - nincs joga ilyen címszó alatt bort termelni és bort fogalmazni. Nem volt része a keresetnek az, hogy Szlovákia ugyanezt nem teheti meg, és nem is hozott ezért az Európai Bíróság olyan ítéletet, hogy szomszédaink, akiknél ott ragadt a hagyományos termőterületnek egy része, ők nem produkálhatják ezt. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu