DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ebben a vitában két dolog keveredik. Az egyik, hogy a parlament kiírja-e a népszavazást, illetőleg a másik, ettől némelyest eltérő kérdés, hogy mit gondolunk arról a kérdésről, amelyhez kellő számú aláírást sikerült a kezdeményezőknek összegyűjtenie.

Hadd kezdjem az elsővel, hogyan kell a parlamentnek szavaznia erről a javaslatról. Szeretném a tisztelt Országgyűlés számára teljesen világossá tenni, a Szabad Demokraták Szövetsége a törvényesség alapján van, és mivel a magyar törvények úgy rendelkeznek, hogy ha kellő számú aláírást sikerül egy kérdés mellett összegyűjteni, akkor természetesen a Magyar Országgyűlésnek kutya kötelessége a népszavazást kiírni, és a magyar választópolgároknak lehetővé tenni, hogy ebben a valóban fontos kérdésben álláspontjukat nem is kifejthessék, hanem igennel vagy nemmel eldönthessék a kérdést.

Mindezt leszögezve, miután képviselőtársaim előttem a dolog érdeméről is beszéltek, engedjék meg, hogy néhány szóban vázoljam a Szabad Demokraták Szövetségének az álláspontját magáról a kérdésről, annak érdeméről is.

A Fidesz vezérszónoka úgy fogalmazott, eljött az ideje annak, hogy megoldjuk ezt a nagyon fontos kérdést. Feltesszük magunknak a kérdést, hogy vajon mi történt az elmúlt időszakban, amitől ezt lehet mondani: eljött az ideje annak, hogy erre a kérdésre válaszoljunk. Tisztelt Képviselőtársaim! Az történt, hogy Magyarország belépett az Európai Unióba, és ennek nyomán valóban számos szomszédos országban igen sok kétely fogalmazódott meg, hogy vajon Magyarország európai uniós tagsága nem fog-e akadályt jelenteni a határon túl élő magyarok számára, hogy a magyarországi rokonsággal, barátokkal a kapcsolatokat úgy tudják tartani, mint ahogy azt korábban tették. Ezek nagyon jogos kérdések, nagyon komoly aggodalmak fogalmazódtak itt meg, de szeretném ugyanakkor képviselőtársaim figyelmébe ajánlani, hogy nemcsak Magyarország lépett be az Európai Unióba, velünk együtt belépett két szomszédunk is, Szlovénia és Szlovákia; az Európai Unió napirendjén szerepel, hogy az előttünk álló időszakban belép Románia, ahol a legnagyobb számú magyar kisebbség él, és mindannyian bízunk abban, hogy Horvátországnak, ennek a nagyon fontos, baráti szomszédos országnak sikerül felzárkóznia Romániához és Bulgáriához, és ők is beléphetnek 2007-ben vagy az azt követő egy-két évben az Európai Unióba.

Mindebből az következik, tisztelt Országgyűlés, hogy a legtöbb szomszédos ország történelmileg velünk egy időben, tehát nem évszámra, nem pontosan, de történelmileg velünk együtt lép be az Európai Unióba. Ami azt jelenti, hogy azok az aggályok, amelyek Magyarország európai uniós tagságával kapcsolatban megfogalmazódtak, a legtöbb szomszédunk számára, a legtöbb szomszéd országban élő magyarság számára már irrelevánssá válik, hiszen mindannyian az Európai Unió polgáraivá, állampolgáraivá válnak, és megszűnik a határ, megszűnnek azok az akadályok, azok a gátak, amelyek bennünket elválasztanak.

Kétségtelen, tisztában vagyunk azzal, hogy van még két ország, Ukrajna és Szerbia-Montenegró, amelynek az európai uniós tagságával az előttünk álló belátható időszakban reálisan nem számolhatunk. Igaza van Pokorni Zoltán képviselő úrnak, amikor azt mondja, hogy ez az a két ország, ahol talán a legtöbb probléma merül fel a határon túli magyarok helyzetét illetőn. Azonban fel kell tennünk azt a kérdést, hogy vajon az állampolgárság segít-e ezeken a problémákon; vajon ha Ukrajnában élő magyaroknak állampolgárságot és magyar útlevelet adunk, akkor jobban fognak élni (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Igen!); vagy vajon komolyan gondolhatjuk azt, hogy ha a Vajdaságban - mint ahogy valóban nagyon komoly agresszió és atrocitások jelentkeznek a magyarokkal szemben - magyar útlevelet fognak lobogtatni, akkor megszűnnek ezek az atrocitások? (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Igen!) Ez nyilvánvalóan illúzió. Úgy gondolom, hogy ezekre a nagyon komoly problémákra egészen másutt kell a válaszokat megkeresnünk.

Tisztelt Országgyűlés! 1990 óta a Magyar Országgyűlésben helyet foglaló pártok között a külpolitika legfontosabb célkitűzései tekintetében egyfajta konszenzus megfogalmazódott.

(18.20)

Ennek egyik eleme az volt, hogy a magyar politikának az a feladata, hogy a határon túli magyarságot ahhoz segítsük hozzá, hogy szülőföldjén boldoguljon magyarságának megfelelően, és ott tudja a lehető legjobb és legteljesebb életet élni. Felmerül a kérdés, hogy az állampolgárság nyújtásával vajon nem azt segítjük-e elő, hogy határon túl született és eddig ott élő magyaroknak azt tegyük lehetővé vagy könnyebbé, hogy otthagyják lakóhelyüket, és Magyarországra jöjjenek, ami, ha egyének döntenek így, persze semmi kifogásunk nincs ez ellen, szeretném, ha nem értenék félre a szavaimat, ugyanakkor, hogy ezt ösztönöznünk kell-e, e tekintetben jogos kérdőjelek fogalmazódnak meg.

Tisztelt Országgyűlés! Azokról a kérdésekről, amelyeket Herényi képviselő úr megfogalmazott, hogy a választójog esetleges jövőbeli kiterjesztése napirenden szerepel-e vagy sem, valóban még egy őszinte eszmecserét nem folytattunk, azonban joggal merül fel az a kérdés, hogy ha azok a határon túli magyarok, akik a törvény hatására vagy azon kívül Magyarországra jönnek, ha állampolgársággal rendelkeznek, és ha állandó lakhelyük van, akkor természetesen nagyon könnyű számukra a választójogot is megszerezni, és megint csak egy kérdés az, hogy akarjuk-e. Akarjuk-e azt, hogy ilyen módon a határon túli magyarság jelentős részére kiterjesszük a választójogot? És természetesen azoknak a kérdéseknek, amelyeket Pokorni képviselő úr megfogalmazott, érdemes a végére járni.

Ugyanakkor, miközben nagyon fontos, hogy hangsúlyozottan leszögezzük, hogy azok a törvények, amelyeket a magyar parlament a határon túli magyarsággal kapcsolatban hoz, alapvetően a magyarság jövőjével kapcsolatos kérdések, ugyanakkor közös felelősségünk, hogy választ adjunk bizonyos pragmatikus kérdésekre is. Például arra, hogy amennyiben az állampolgárságot kiterjesztjük több millió, akár határon túl élő állampolgárra, akkor ennek milyen hatása lesz a magyar költségvetésre, a magyar társadalombiztosításra, az egészségügyi ellátásra, és sorolhatnám a magyar társadalomban, a Magyarországon legjobban fájó és leginkább szorító problémákat.

Nem tudjuk még, mi a válasz, csak úgy gondolom, hogy mielőtt hangzatos dolgokat mondunk arról, hogy mennyire fontos nemzetstratégiai kérdés az állampolgárság kiterjesztése a határon túli magyarokra, a magyarországi választók számára ezekben a kérdésekben is nagyon világos válaszokat kell adnunk.

Éppen ezért, tisztelt Országgyűlés, a Szabad Demokraták Szövetsége megszavazza a javaslatot, mert a törvény ezt számunkra előírja, ugyanakkor mi nem támogatjuk azt, hogy a magyar állampolgárok igennel szavazzanak a népszavazáson föltett kérdésre.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu