DR. OROSZ SÁNDOR, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága az elmúlt heti ülésén, ahogy erre utalt is az államtitkár úr az expozéjában, megtárgyalta és többségi véleménnyel általános vitára alkalmasnak ítélte az 1996. évi LV. törvény módosítását kezdeményező 11050. számú törvényjavaslatot. A szavazás hasonlatos volt ahhoz, mint a mezőgazdasági bizottságnál most az előbb hallottuk, 11 igen - a kormányoldaliak igen - és az ellenzéki oldal tartózkodása mellett fogadta el ezt az álláspontot a környezetvédelmi bizottság.

A többség igen szavazatában néhány elem fogalmazódott meg, ezeket szeretném most önökkel megosztani. Egyrészt a többség azért támogatta az általános vitára való hozatalát a törvényjavaslatnak, mert egyetért azzal, hogy az alkotmánybírósági határozatnak megfelelő törvényalkotást dolgunk megejteni, és valóban fontos, hogy az Alkotmánybíróság által megfogalmazott tulajdonjogi és természetvédelmi szempontok a vadászati törvény vonatkozó passzusaiban, nevesen éppen a vadat űző kutya, kóbor kutya, kóbor eb és az esetleg betegséget terjesztő macska vonatkozásában is rögzítve legyenek.

Az egyetértés mögött van egy olyan szándék is, miszerint osztja a bizottsági többség azt az álláspontot, hogy a bírságokat emelni kell, szükséges, hogy a jogsértő magatartások a lehető legszigorúbb elbírálás alá essenek. Fontosnak tartotta az egyetértő többség annak hangsúlyozását is, hogy nemcsak az Európai Unió jogrendjével való folyamatos harmonizálás a feladata az Országgyűlésnek, hanem a saját jogrendünk egyéb elemeivel is folyton meg kell teremteni az összhangot. Hiszen előkészítés ide, előkészítés oda, adódnak olyan helyzetek, hogy egyik-másik törvényben elhatározott új szabály nincs összhangban egy másikkal. Erre vezetett többek között a mindannyiunk által nagyon nagyra értékelt Btk.-módosítás az állatkínzás törvénybe iktatásával. Hiszen itt azzal, hogy a tiltott vadászati eszközök és a tiltott vadászati módok is az állatkínzás kategóriájába beemelődtek, szükséges egy olyan distinkciót tenni, ami a vadászetikailag tiltott módokat - amelyek tényleg nem jelentenek az állatra se fizikai, se pszichikai károsítást - a büntetőjog eszközei és hatálya alól vegyük ki, ezt is megoldja ez a törvényjavaslat.

Ugyanakkor az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának a többsége sem érzi meggyőzőnek a törvényjavaslat néhány pontját, nem tartja indokoltnak bizonyos természetvédelmi szempontok, megfontolások hatályon kívül helyezését, illetőleg kiiktatását a törvényből. Meggyőződése a környezetvédelmi bizottság kormánypárti többségének is az, hogy a felhozott vadbiológiai korlátok nem szolgálhatnak alapul a fenntartható vadlétszámra vonatkozó előírások negligálására.

A bizottsági ülésen egyébként elénk adták azt a kutatószolgálati jelentést, amely tartalmazza a magyarországi vadlétszámadatokat. Ezen túlmenően kérdésünkre elmondta a kormány képviselője, hogy egyébként a ma hatályos előírásoknak megfelelően a különböző szintű vadgazdálkodási tervek, a jogszabályoknak megfelelően, a ma hatályos vadászati törvénynek megfelelően tartalmazzák ezeket az előírásokat. Meggyőződésünk, hogy tudomásul véve a természet változásait, nem a fenntartható vadlétszámra vonatkozó előírások negligálása, hanem azok törvényes, folyamatos karbantartása igazából a természet és a vadászat érdeke is. Erre vonatkozóan azt gondoljuk, hogy tekintettel a törvényjavaslat törvényjavaslat jellegére és a parlamenti vitára, ez a kérdés a vitában eldönthető és kiegyenesíthető.

Mindemellett a tisztelt Ház figyelmébe ajánljuk és vitára alkalmasnak ítéljük a törvényjavaslatot.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu