BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Közbeszerzések Tanácsa évente beszámolót készít az Országgyűlésnek a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint saját tevékenységéről. A tanács ezúttal a 2003. évi beszámolóját terjeszti elő.

A beszámolási időszak a közbeszerzések területén is az európai uniós csatlakozásra való felkészülés éve volt. 2003-ban a közbeszerzési pályázatok kiírása és értékelése még az 1995. évi, azóta többször módosított törvény szabályai szerint történt. Ugyanakkor folyamatban volt az új jogharmonizált közbeszerzési törvény előkészítése, amelyben a Közbeszerzések Tanácsa is aktívan részt vett. Ebben az időszakban a Közbeszerzések Tanácsa fontosnak tartotta, hogy a közbeszerzés szereplőit felkészítse az európai közbeszerzési irányelvek elsajátítására és az új törvény előírásainak megismerésére.

Az Országgyűlés 2003. december 22-én elfogadta a közbeszerzésekről szóló CXXIX. számú törvényt. Az új jogszabály megalkotásának célja kettős volt, egyrészt biztosítani kívánta az Európai Unió közbeszerzési irányelveivel való összhangot, másrészt figyelembe vette a jogalkalmazásban felmerült tapasztalatokat. Ami a közösségi szabályok átvételét illeti: meg kell említenem, hogy az Európai Unióban is folyamatosan napirenden van a közbeszerzés szabályozásának felülvizsgálata. Az új irányelvek Európai Parlament által történő elfogadására ez év márciusában került sor. Az Európai Bizottság a tíz új tagország figyelmét arra hívta föl, hogy a nemzeti szabályozást kizárólag a korábban hatályos irányelvekhez lehet igazítani.

(9.50)

Az új irányelvek nemzeti jogba való átvételére 21 hónapos határidőt adtak a 25 tagország számára. Ebből következik, hogy 2005 végéig át kell tekinteni a magyar közbeszerzési törvényt is, és végre kell hajtani a szükséges módosításokat.

Az európai egység a közbeszerzések területén számottevő változást hozhat. A csatlakozás következtében a 25 tagországnak kölcsönösen nemzeti elbánást kell biztosítania, vagyis megszűnnek a hazai piac védelmében az 1995. évi közbeszerzési törvényben alkalmazott eszközök. 2004-től fokozott versennyel kell a gazdaság szereplőinek számolniuk, különösen a jelentős beruházásokra kiírt pályázatoknál.

Ez a változás azonban előnyökkel is járhat. A szélesebb körű verseny remélhetőleg alacsonyabb árakat és szakmailag magasabb színvonalú beszerzéseket tesz lehetővé. Ezen túlmenően a hazai szállítók számára a már nyitott uniós piacokon kívül további piacok is megnyílnak a Világkereskedelmi Szervezet kormányzati beszerzésekről szóló megállapodásához való csatlakozás következtében. A várhatóan élesedő versenyben azonban meg kell találni azokat a legális támogatási formákat a közbeszerzés szabályrendszerén kívül, amelyekkel a hazai vállalkozókat, elsősorban a kis- és középvállalkozásokat támogatni lehet.

Az új törvény a közösségi irányelveknek megfelelően jelentős mértékben szélesíti a közbeszerzési szabályok alkalmazását. Ezek közül ki kell emelnem, hogy a jövőben a strukturális és kohéziós alapok felhasználásának meghatározott értékhatárokon felül a közbeszerzés szabályai szerint kell történnie. A törvény ez év május 1-jei hatálybalépése után a beruházások, áruvásárlások és szolgáltatások mellett a közbeszerzés előírásait kell alkalmazni az építési koncessziók és a tervpályázatok területén is.

Tisztelt Országgyűlés! A közbeszerzések 2003. évi folyamatainak tárgyalásánál meg kell említenünk, hogy a közbeszerzési törvény 2003-ban is módosult az úgynevezett üvegzsebtörvény keretében, amely kibővítette a törvény hatályát azokra a szervezetekre, amelyek a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladatokat látnak el, megakadályozva ezzel azt a lehetőséget, hogy az állami és önkormányzati feladatok kiszervezésével elkerüljék a közbeszerzési szabályok alkalmazását. E törvény módosítása a közbeszerzések területén is erősítette a nyilvánosságot azzal, hogy a törvényben pontosította az üzleti titok feltételeinek alkalmazását.

Az első közbeszerzési törvény hatálybalépésétől kezdve Magyarországon a közbeszerzések értéke folyamatosan növekszik. Különösen gyors volt a növekedés 2002-ben, amikor az ismert gazdasági folyamatok következtében a közbeszerzések értéke meghaladta a 800 milliárd forintot. A kiugró növekedésben szerepük volt a 2002-ben első alkalommal kiírt, mintegy 130 milliárd forint értékű autópálya-tendereknek is.

2003-ban a közbeszerzések értéke csökkent, összértékük mintegy 560 milliárd forint volt. Az autópálya-tenderek 2002. évi statisztikai számbavételén túlmenően 2003-ban az állami megrendeléseknél éreztették hatásukat a takarékossági intézkedések is.

2004 első felében viszont újra rendkívül dinamikus növekedés tapasztalható, hiszen a statisztikai adatok szerint az első félévben több mint 650 milliárd forintos közbeszerzés valósult meg, amely már meghaladta a 2003-as teljes évi értéket. Ebben szerepet játszik az is, hogy a pályázatokat kiíró szervezetek megrendeléseiket május 1-je előtt még a régi törvény szabályai szerint kívánták megvalósítani.

Minthogy az új törvény lényegesen kiszélesítette a közbeszerzések alanyi és tárgyi hatályát, várható, hogy ebben az évben a közbeszerzések értéke eléri az 1000 milliárd forintot, amely a nemzeti össztermék felhasználásának mintegy 5 százalékát jelenti.

Ami a közbeszerzési eljárások típus szerinti megoszlását illeti, megállapítható, hogy mind a közbeszerzési eljárások számát, mind pedig értékét tekintve továbbra is a nyílt eljárások részesedése a meghatározó. Az összes eljárás mintegy háromnegyede valósul meg ebben a formában. A meghívásos eljárások aránya a korábbi törvény szabályozásából eredően 2003-ban is minimális volt. A közbeszerzési eljárások mintegy egynegyede tárgyalásos eljárás volt, ezen belül a leginkább vitatott, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya mintegy 12 százalékot tett ki.

2003-ban is pozitívan értékelhető, hogy az összes közbeszerzési eljárás több mint 50 százalékát a mikro-, kis- és középvállalkozások nyerték el. Továbbra is alacsony volt a külföldi pályázók által elnyert pályázatok értéke, az összes közbeszerzés mintegy 6,5 százalékát tette ki.

A közbeszerzési szabályozás lényeges eleme, hogy mind a pályázati felhívások, mind azok értékelése tekintetében jogorvoslati lehetőség van. A Közbeszerzési Döntőbizottság 2003-ban 693 eljárást folytatott le, ami több mint 8 százalékos csökkenést jelent az előző évhez viszonyítva. A jogorvoslati eljárások döntő többségét továbbra is az ajánlattevők kezdeményezik, a törvény azonban lehetőséget biztosít arra is, hogy a törvényben meghatározott szervezetek és személyek hivatalból is kezdeményezzenek eljárást törvénysértés észlelése esetén. Erre 133 esetben került sor, elsősorban a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke és a tanács tagjai részéről. A döntőbizottság 190 esetben állapított meg jogsértést, ebből több mint 100 esetben a bizottság új eljárásra, illetve új értékelésre kötelezte az ajánlattevőket. A hatályos törvény szerint a döntőbizottság jogsértés esetén minden esetben köteles volt bírságot kiszabni, ennek értéke 260 millió forint volt.

Tisztelt Országgyűlés! A 2003-ban elfogadott közbeszerzési törvénnyel lezárult egy időszak, amelyet a közbeszerzések intézményrendszerének kialakulása, a közbeszerzési gyakorlat elterjedése, illetve a jogharmonizáció megvalósítása jelentette. Az első közbeszerzési törvény 1995-ben történő elfogadásától kezdve eltelt időszak jelentős eredményeként értékelhető, hogy kialakult a közösségi elvárásokkal összeegyeztethető hazai közbeszerzési struktúra.

A tanács tapasztalatai azt mutatják, hogy a közbeszerzés a közpénzek elköltésének elfogadott módszere lett. A tanács tapasztalatai szerint a törvény nyilvánosságot és átláthatóságot biztosító rendelkezései visszatartó erőt jelentenek a közbeszerzések tisztaságát sértő cselekvésekkel szemben. A törvény célja, hogy a közbeszerzési körbe tartozó szervezetek magánjogi szerződéses kapcsolatai átláthatók legyenek, valamint tisztességes és mindenki számára egyenlő feltételek mellett zajló, lehetőség szerint nyílt versenyben kerüljön sor a legkedvezőbb szállítók kiválasztására. A hibás gyakorlat visszaszorítására azonban önmagában egyetlen jogszabály sem lehet képes, különösen a korrupciós kockázatok mérséklésére szükséges az össztársadalmi fellépés.

A Közbeszerzések Tanácsa úgy látja, hogy az átláthatóság és a tiszta közélet normáit sértő cselekmények igénylik az ellenőrzés erősítését. Az ellenőrzés kiszélesítését jelenti, hogy az új törvény hatáskörrel ruházza fel a tanácsot a közbeszerzési eljárások alapján kötött szerződések teljesítésének figyelemmel kísérésére. A jövőben a szerződések nem megfelelő teljesítése esetén is kezdeményezhető jogorvoslati eljárás.

Tisztelt Országgyűlés! Az írásos beszámoló számot ad a tanács törvényben meghatározott feladatainak teljesítéséről is. Az Európai Bizottság több ízben hangsúlyozta, hogy a közbeszerzések területén olyan intézményrendszer kialakítására van szükség, amely hatékonyan képes hozzájárulni a jogalkotás előkészítéséhez, a közbeszerzési politika kialakításához, képes működtetni a jogorvoslati rendszert, a közbeszerzések alakulásáról statisztikai kimutatásokat készít, biztosítja az érdekeltek képzését, és eligazítást nyújt a gyakorlatban felmerülő problémák megoldására.

(10.00)

Erre tekintettel az Unióban modell értékűnek tekintik azokat az országokat, közöttük Magyarországot, amelyek független intézményeket hoztak létre ezen feladatok ellátására. A Közbeszerzések Tanácsa aktívan részt vett az új törvény alkotásának teljes menetében, valamint a tanács feladatait érintő alacsonyabb szintű jogszabályok előkészítésében. A tanács 2003-ban ajánlásokat tett közzé, amelyek a jogalkalmazásban ismétlődően felmerülő kérdésekben nyújtottak eligazítást. A tanács elnöke tájékoztatókat adott közre a közbeszerzések aktuális tudnivalóiról. A tanács titkársága a beszámolási időszakban írásbeli és szóbeli állásfoglalásokkal segítette a közbeszerzési eljárások résztvevőit. A tanács 2003-ban különös súlyt helyezett oktatási programjára, mindenekelőtt az európai irányelvek elsajátítására és a közbeszerzésben részt vevők felkészítésére az új törvény alkalmazására. Jelentősen megnövekedtek a tanács nemzetközi feladatai, mindenekelőtt az európai uniós csatlakozással összefüggésben. 2003-ban is gondoskodtunk hivatalos lapunk, a Közbeszerzési Értesítő rendszeres megjelentetéséről.

A korábbi évekhez hasonlóan a tanács összeállította a minősített ajánlattevők jegyzékét, statisztikai nyilvántartást vezetett a közbeszerzésekről és a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban indult jogorvoslati eljárásokról. A Közbeszerzési Döntőbizottság gyorsan és hatékonyan igyekszik intézni a közbeszerzési gyakorlatban felmerülő vitás ügyeket. A döntőbizottság a közbeszerzési struktúrában az egyedüli olyan szervezet, amely jogosítványai révén még a szerződés megkötése előtt képes a jogsértések kiküszöbölésére.

Tisztelt Országgyűlés! A Közbeszerzések Tanácsa 2004-ben a számára a törvényben meghatározott új feladatokra való felkészülésre helyezi a hangsúlyt, továbbá kiemelkedően fontosnak tartja a közbeszerzésben részt vevők megfelelő felkészítését a megváltozott jogszabályok alkalmazására annak érdekében, hogy az új közbeszerzési rendszer is megfelelő hatékonysággal működjön.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a Közbeszerzések Tanácsa 2003. évi beszámolóját fogadja el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu