DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor egy ilyen beszámolót értékelünk, akkor az az első feladat, hogy azt vizsgáljuk meg, megfelel-e azoknak a törvényi kötelezettségeknek, amelyeket egy ilyen tanács részére előírnak. Elöljáróban összességében megállapítható, hogy a beszámoló korrekt anyagot tett le a Ház asztalára a 2003. évi tapasztalatokról, a döntőbizottság tevékenységéről, és számot ad a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos ténykedésről.

Az 1995-ben bevezetett szigorú közbeszerzési eljárás célja, hogy a versenyeztetés nyilvánossága, a részvevők esélyegyenlősége, a tisztességes verseny, illetve a nemzeti elbánás elve alapján megfelelő kereteket teremtsen a közpénzek elköltésének átláthatósága és ellenőrizhetősége, a közfeladat hatékony és takarékos ellátása, a korrupciós kockázatok csökkentése, illetve a kis- és középvállalkozások kiegyensúlyozott gazdasági fejlődése támogatásának érdekében. Nemzeti kötelezettségeink alapján azonban 2004. január 1-jétől már nincs mód a hazai vállalkozások előnyben részesítésére, valamint a belföldi áru-előállítás és munkaerő-foglalkoztatás elősegítésére.

Számos adat elhangzott már, néhányat mégis hadd emeljek ki én is. 2003-ban a közbeszerzési eljárások száma csak némileg, a közbeszerzések összértéke viszont a korábbi évek tendenciájától eltérően a 2002. évi összértékhez képest 30 százalékkal csökkent. Az előttem szólók ennek már az okait is taglalták, habár különböző megvilágításban értékelték magát a tendenciát. A háttérben egyértelműen az autópálya-tenderek 2002. évi növekedése, illetve a múlt évi csökkenés hátterében alapvetően a szigorító intézkedések szerepelnek, és ma napirend előtt arról is hallhattunk, hogy a pályázati forrásokhoz való hozzájutások nehézsége is biztosan hozzájárul ehhez a tendenciához.

A közbeszerzés terén értelemszerűen a központi költségvetési szervek és intézményeik, valamint az önkormányzatok és intézményeik által együttesen lebonyolított közbeszerzési eljárások száma továbbra is meghatározó volt. Az eljárások tárgyát illetően az építési beruházások mind az eljárások számát, mind a közbeszerzési összértékből való részesedést tekintve megelőzték az árubeszerzéseket és a szolgáltatási tárgyú beszerzéseket. A tekintetben sem történt változás, hogy a nagy számú ajánlatkérőt koncentráló Budapest volt a legjelentősebb tenderkiíró.

A központosított közbeszerzés működtetése 2003-ban is a miniszterelnökség közbeszerzési és gazdasági igazgatósága szervezeti egységeként működő Közbeszerzési Igazgatóság hatáskörébe tartozott. A központosított közbeszerzés 2003. évi összforgalma 70,7 milliárd forint volt, ami az előző évi adatokhoz képest 14 százalékos csökkenést mutat. A központosított közbeszerzés legnagyobb hányadát továbbra is az informatikai beszerzések képezték, bár ezek beszerzési összértéke is a múlt esztendőben jelentősen csökkent.

A külföldi székhelyű ajánlattevők 2003-ban 163 közbeszerzési eljárást nyertek meg. Ezen a téren mind a megnyert eljárások számát, mind pedig összértékét tekintve növekedés tapasztalható a 2002. évhez képest. Ugyanakkor mára az uniós csatlakozás révén a hazai ajánlattevők számára is megnyílt a lehetőség, hogy az eddiginél nagyobb közbeszerzési piacon vehessenek részt a közbeszerzési eljárásokban, nemzeti elbírálásban részesülve.

A közbeszerzési tanács a korrupcióellenes küzdelem egyik legfőbb eszközének tekinti a közbeszerzési törvény következetes betartását. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a hazai közbeszerzési törvény az alapelvek biztosítása érdekében a közösségi irányelvekben foglaltaknál részletesebb, és ezáltal a jogalkalmazás terén szigorúbb szabályokat tartalmaz.

A jelentés szerint a közbeszerzések átláthatósága és a tiszta közélet elvének maradéktalan érvényesülése érdekében nem indokolt a közbeszerzési eljárások további szigorítása, ehelyett az utólagos ellenőrzés mellett a folyamatba épített ellenőrzés hangsúlyos megjelenítésére van szükség.

A 2003 decemberében elfogadott új közbeszerzési törvénnyel lezárult egy periódus. Ezen időtartam alatt - 1995-2003 között - felépült a közösségi elvárásokkal összeegyeztethető hazai közbeszerzési struktúra, és a közbeszerzés a közpénzek elköltésének elfogadott módszere lett. A közbeszerzés alapvető célkitűzései a nyilvánosság és az átláthatóság megteremtése terén összességében teljesültek. Az Európai Bizottság éves jelentése, illetőleg az OECD/SIGMA-jelentés is számos pozitív megállapítást tartalmaz a magyarországi közbeszerzési kultúráról. Egyébként itt érdemes megjegyezni, hogy az Európai Unióban is folyamatosan napirenden van a közbeszerzések szabályozásának felülvizsgálata.

Külön figyelmet érdemel az ezen eljárásokkal kapcsolatban lefolytatott jogorvoslatok számának alakulása.

(11.20)

A jogorvoslati eljárások száma 2001-ig növekedett, 2002-ben már csökkent, és a szám 2003-ban az évi 12 százalékos további csökkenéssel lényegében megfelel a közbeszerzési piac alakulásának, hisz a közbeszerzési eljárások száma 15 százalékos értékének a 30 százalékos csökkenése is megvalósult az elmúlt évben. Ennek ellenére a 693 darab eljárás még mindig jelentősnek mondható.

A jogorvoslatok kapcsán említést kell tenni a jogkövetkezményekről is. Továbbra is jelentős arányú a benyújtott jogorvoslati kérelmek elutasítása, ez 47,4 százalék volt. A közbeszerzési törvény szerint rendelkezéseinek megszegése esetén a döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ez a múlt évben - itt már elhangzott ez a szám - 260 millió forint volt, illetőleg a döntést megsemmisíti. A bizottság határozatainak 19,3 százalékát támadták meg bíróság előtt, és tulajdonképpen a megtámadott esetek 10 százalékát sem érte el, amikor a bíróság megváltoztatásra kötelezte az érintetteket, habár ez a szám is még mindig magasnak tűnik.

Az értékelés kapcsán itt a vitában szóba került, hogy az eljárások számának csökkenése mintegy negatív színben tünteti fel magát a beszámolót, ezért kérdésként merülhet fel, hogy maga a tanács mennyiben játszhat szerepet az eljárások számában. Ezt én úgy értékelem, hogy ez a tanácson kívül lévő okokra vezethető vissza, és talán ez érvényes a jogorvoslati kérelmekre is.

Nagyon nehéz egyöntetű értékelést mondani a beszámolóról akkor, amikor a közbeszerzések kapcsán, ahhoz kapcsolódóan korrupciós ügyektől hangos a közélet. Ezeket az ügyeket viszont nem képes teljesen megakadályozni sem a közbeszerzési szabályozás, sem a közbeszerzési tanács. Ha valakik ki akarják játszani a törvényi rendelkezéseket, akkor mindig is ki fogják tudni játszani, az pedig már más lapra tartozik, hogy ezt büntetlenül tehetik-e meg, vagy pedig felelősségre vonják őket. Ez nem a közbeszerzési szabályozás tárgya, nem is a közbeszerzési tanács vagy a döntőbizottság feladata, sokkal inkább a bűnüldöző szerveké.

Visszatérve az elöljáróban mondottakra: egyértelműen megállapítható, hogy a beszámoló a törvényi feltételeknek mind formai, mind tartalmi szempontból megfelel. A Magyar Demokrata Fórum nevében az elnök úron keresztül szeretném én is kifejezni köszönetemet a tanács tevékenységéért. A Magyar Demokrata Fórum támogatja a beszámoló elfogadását. Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu