DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön nem nevezte meg konkrétan azt a társaságot, amelyre a sajtóhírekből feltételezhetően gondolt; egy P betűvel kezdődő és pénzügyi rt.-tevékenységet folytató társaságról van szó. Én sem kívánom megnevezni az adott társaságot, mert nem kívánok számára reklámot biztosítani az Országgyűlés nyilvánosságán keresztül. Ugyanakkor a képviselő úr által elmondott jellemzők az adott társaság hitelezési gyakorlatára vonatkoznak; mi is úgy ítéljük meg, hogy jellemzően rájuk érvényesek ezek a kritériumok.

Az adott társaság 2001-től van jelen Magyarországon a piacon, és elég sajátos értékesítési technikával, az ügyfelek folyamatos személyes felkeresésével végzi tevékenységét. A társaság által nyújtott alapvetően fogyasztási hiteleknek a terhe, ha az úgynevezett teljes hiteldíjmutatóval számoljuk, akkor valóban igen magas, a képviselő úr által elmondott százalékos mértékeknek is megfelel a legtöbb esetben. Ameddig a társaság Magyarországon szabályosan folytatja tevékenységét, és ameddig az adott hiteleknél a törvény által előírt paraméterek nyilvánosan szerepelnek, addig a minisztériumnak nem áll módjában a társaság tevékenységét megszüntetni Magyarországon.

Ugyanakkor szeretném itt a nyilvánosságon keresztül is felhívni a figyelmet két körülményre. Az egyik: az áruvásárlási és fogyasztási kölcsönök kamatai jellemzően, ahogy a világ más országaiban, úgy Magyarországon is igen magasak. Éppen ezért e magas hitelkamatokat érdemes mérlegelni akkor, amikor valaki ilyen jellegű szerződést meg kíván kötni. A második: nem azt kell mérlegelni egy-egy ilyen szerződés megkötésekor, hogy vajon az adott törlesztőrészletet a jövedelméből ki tudja-e fizetni azt illető magánszemély, hanem érdemes azt is mérlegelni, hogy vajon a törlesztőrészletből mennyi a tőketörlesztés, és mennyi a kamattörlesztési kötelezettség, mert ebben az esetben válik világossá, hogy mennyi tőke után mennyi kamatot kell az illetőnek fizetni; illetve azt a kötelezettséget érdemes értékelni és nézni mindenütt, hogy az a bizonyos teljes hiteldíjmutató az adott ajánlott kölcsön esetében milyen értéket mutat.

(14.40)

A fogyasztási kölcsönzéshez kapcsolódó fogyasztóvédelmi szabályoknál mind a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, mind a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete rendelkezik jogkörökkel és hatáskörökkel. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogosult a teljes hiteldíjmutató szerződésben történő rögzítését ellenőrizni. Ezért minden olyan esetben, amikor a képviselő úr által elmondott példa szerint a választókörzetében vagy bárhol másutt olyan szerződést kívánnak kötni, ahol ez az érték nem szerepel a szerződésben, ott kérem szépen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez fordulni, mert ez az a magyar hatóság, amelyik jogosult szabályosnak vagy szabálytalannak minősíteni az adott szerződést. Értelemszerűen ezt még a megkötést megelőzően érdemes megtenni.

A képviselő úr által felvetett jogi igazságkeresési lehetőségre azt tudom mondani, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalansága kapcsán hivatalból beavatkozni a folyamatba az én ismereteim szerint jelenleg nincs lehetőségünk. Erre ugyanakkor jogosultak lehetnek azok a szerződő alanyok, akik a nagyon magas hitelkamat, illetve a nagyon magas hiteldíjmutató miatt úgy ítélik meg, hogy bíróságon is kereshetik az igazukat. Ha ilyen szándékuk van, ehhez szakmai segítséget tudunk nyújtani.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu