SZŰCS LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ahogy az előttem szóló képviselőtársam mondta, nagyon érdekes helyzetben vagyunk, amikor a tavalyi évi zárszámadásról társalgunk, hiszen egy bukott kormány bukott minisztereinek a helyében az elvégzett munkájuk értékelésével kell foglalkoznunk, és közben azt sem tudjuk, hogy akár jövő héten mi is lesz. Hiszen amikor az előttem szóló képviselőtársam azt mondta, hogy jelen pillanatban ez még nem salátatörvény, az csak azt jelenti, hogy eddig a pillanatig nem nyújtottak be a tavalyi évi költségvetéshez módosító javaslatokat.

(19.20)

Ez a jövő héten remélhetőleg nem változik, azonban nem vagyunk benne biztosak, hogy ez nem fog így történni, és jelen pillanatban nem tudjuk, hogy melyek lesznek azok a pontok, amelyekkel kapcsolatban majd vissza fogunk hallani a 2003-as évre.

Folytatva a szociális területtel kapcsolatos nekrológot a 2003-as költségvetésről, néhány szót mondanék a társadalombiztosítás alapjairól, majd pedig az önkormányzatokat érintő egy-két kérdésről szeretnék szólni. A tb alapjainak együttes hiánya tavaly 349 milliárd forint volt, ami három és félszer nagyobb, mint 2002-ben volt. Ebből a Nyugdíj-biztosítási Alapnál 39 milliárd forint volt a veszteség, amelyet elsősorban a tervezés alapjául szolgáló bázisidőszak várható teljesítése és a makrogazdasági paraméterek - a magas nettó bérkiáramlás és a tervezett infláció mértékének eltérése - okoztak.

Ezzel kapcsolatban a bizottsági ülésen meg is idéztük dr. Baráth Gábor főigazgató urat, aki azt mondta - megpróbálom elmagyarázni önöknek -, hogy egy bizonyos mértékű csökkenés van a nyugdíjakban ahhoz képest, amilyen mértékben nőttek a bérek. Nem követte a nyugdíjak emelkedése a bérkiáramlást. Összességében mindazoknak a pozitív mondatoknak az ellenére, amelyek 13 százalékos nyugdíjemelésről és nettó 8 százalékos reálnyugdíj-növekedésről számolnak be, a Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság főigazgatójának a számításai azt mutatják, hogy 2002 óta tendenciózusan fél, tavaly pedig 1,1 százalékos mértékben csökkennek a bérekhez képest a nyugdíjak. Ez az, hölgyeim és uraim, amit a nyugdíjasoknak egyszer majd meg kell magyarázniuk.

Azt gondolom, nem nevezhető sikertörténetnek a méltányossági nyugdíj intézményének ismételt bevezetése sem. Több mint 800 ezer kérelmezőnek csak kevesebb mint 37 százaléka jutott támogatáshoz, és az az összeg, amit erre a támogatásra fordítottak, sem nevezhető méltányosnak, hiszen az egy kérelmezőre jutó átlagos emelés 2228 forint volt. A zárszámadásban, illetve az Állami Számvevőszék anyagaiban is megtalálható, hogy a Nyugdíj-biztosítási Alap bevételeinek közel 18 százalékát a központi költségvetés egészíti ki, ami rendkívül magas. Véleményünk szerint éppen emiatt fontos lenne majd a rendszer újragondolása. Ebből is látható, hogy a társadalombiztosítás a teljes eladósodás, illetve a költségvetés nagyarányú tehervállalásának az irányába halad.

A rendelkezésemre álló időben szeretném még elmondani, hogy ma többször volt szó az 50 százalékos mértékű özvegyinyugdíj-emelésről, ami egy rendkívül ügyes blöff, hiszen az érintettek azt gondolták, hogy a jelen pillanatban 25 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj lesz 50 százalékos, és nem a 20 százalékos mértékű özvegyinyugdíj-emelésre fognak rátenni még 10 százalékot, és ezt nagyon nehezen tudják elfogadni. Ugyanakkor ismételten blöffként kell értékelnünk az ötvenharmadik és ötvennegyedik heti nyugdíjakra vonatkozó kitételeket is, hiszen önök nem ezt ígérték, de azt gondolom, nem kell többször elmondani: önök tizenharmadik havi nyugdíjat ígértek választási ígéreteikben.

Végezetül pedig azzal kapcsolatban, hogy mi várható, egy, a bizottsági ülésen elhangzott válasszal szeretnék foglalkozni. Sajtóhírek szerint 40 milliárd forintot kíván elkülöníteni a kormány a jövő évben a létszámleépítés támogatására. A zárszámadásból kiderül, hogy 2003-ban 484 önkormányzat 2600 dolgozótól vált meg ennek az összegnek a segítségével, és ez 2,6 milliárd forintot tett ki. Ha elvégzik a számítást, hogy a 40 milliárd forintból hány főt lehet leépíteni, akkor láthatják, hogy ez mintegy 38-40 ezer embernek az államigazgatásból, a közigazgatásból és a közalkalmazotti szférából történő eltávolítását jelenti. Ahogy Hargitai János mondta, az a jó hír, hogy 2003-ban csak 2600 fő, a rossz hír pedig az, hogy önök ennél még többet akarnak. Úgy gondolom, emiatt nem is várhatják el tőlünk, hogy ezt, illetve a jövő évi költségvetést elfogadjuk.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu