DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2003. évi költségvetési törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat egyrészt tartalmazza a szokásos előírásszerű beszámolási kötelezettségünket a 2003. évi költségvetési gazdálkodásról, másrészt javaslatot tesz a 2004. évi költségvetésről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat 2004. évre vonatkozó egyes előirányzatainak módosítására. A 2003. évi zárszámadási törvényjavaslat előbb említett szerkezetéhez igazodva először szeretnék rátérni a 2003. évi gazdasági és pénzügyi folyamatok rövid bemutatására.

Hölgyeim és Uraim! A makrogazdasági folyamatok egészét tekintve a 2003. év legfontosabb jellemzője a pozitív trendváltás volt. Szó volt itt ma már erről az elmúlt néhány órában lefolytatott vitában is, de tényként szeretném ezzel kezdeni a 2003. év gazdaságpolitikai értékelését. Az év közepétől egyre nyilvánvalóbbá váltak az export- és beruházásvezérelt növekedési pályára való visszatérés jelei, a növekedési ütem gyorsulása. Ebben a kedvezőbbé váló külső környezet mellett jelentős szerepe volt annak, hogy a gazdaságpolitikában a hangsúly a belső kereslet élénkítéséről egyértelműen a versenyképesség erősítésére és a vállalkozói környezet kedvezőbbé tételére helyeződött át. Néhány makrogazdasági adattal szeretném ezt önöknek bemutatni.

A magyar gazdaság teljesítménye 2003 második negyedéve óta folyamatosan élénkül. A bruttó hazai termék növekedési üteme a negyedik negyedévben 3,5 százalékra gyorsult, az éves növekedés üteme pedig elérte a 2,9 százalékot. A lakossági fogyasztás dinamikusan, 6,5 százalékkal bővült. Ez az ütem továbbra is magasabb volt, mint a GDP-növekedés üteme, valamivel magasabb, mint a kétszerese annak. A nemzetgazdasági beruházások volumene 3,1 százalékkal nőtt ebben az évben. Az első negyedévben megfigyelt mérséklődést követően a beruházási aktivitás negyedévről negyedévre fokozatosan élénkült, s ez az év második felétől már együtt járt a korábbi kedvezőtlen szerkezet javulásával, amelynek hátterében döntően a vállalati szektor beruházásai, a lakásépítés, illetve az autópálya-építés állt.

Az áruexport volumene 9,1 százalékkal bővült. A növekedés tavaly júliustól kezdődő gyorsulását elsősorban a külső konjunktúraélénkülés eredményezte, amihez hozzájárult a forintárfolyam emelkedéséből eredő versenyképesség-javulás is. Az export növekedését egyrészt a meglévő kapacitások jobb kihasználása, másrészt az új beruházások tették lehetővé. Az importvolumen növekedése 2003-ban 10,1 százalékos volt. A bővülésben az energiahordozók mennyiségi és árnövekedése, valamint a fogyasztási cikkek importja mellett egyre inkább a beruházási és termelési célú gépimport volt a meghatározó. Ez a folyamat az év harmadik és negyedik negyedévében különösen megfigyelhető volt.

A 2003. évi költségvetésben felvázolt inflációs folyamatok fő vonalaikban teljesültek. Az éves átlagos infláció a jelzett mértéknél is kedvezőbben alakult, 4,7 százalék lett. Ugyanakkor év végén az inflációs ráta növekedésnek indult. Ennek fő oka az élelmiszerek év végi, illetve számos szolgáltatás átlagot meghaladó drágulása volt. A folyó fizetési mérleg hiányának alakulásában 2003 negyedik negyedévében fordulat következett be, és közel másfél éves romlás után a javuló exportteljesítmény eredményeként a bázisidőszakhoz képest a deficit csökkent. Megállapíthatjuk tehát, hogy a tavalyi fő, a gazdaság állapotát jelző mutatók lényegében megfelelnek az előzetesen tervezetteknek, egyes területeken jobbak a számítottnál, és az elindult növekedési folyamat tartósnak bizonyult, és az idei ismeretek alapján döntően ma is ezt tapasztaljuk.

Tisztelt Országgyűlés! A 2003. évi költségvetéspolitika célja a gazdaságpolitika legfontosabb célkitűzéseivel összhangban az volt, hogy a fenntartható, stabil gazdasági növekedést és a versenyképesség javítását szolgálja. Ehhez szükség volt a feladatok rangsorolására, prioritások képzésére, valamint a visszavonuló és a megszűnő állami feladatok meghatározására. 2003-ra végső soron tehát kisebb és hatékonyabb államháztartást kellett kialakítani.

A 2003. évben az éves költségvetésben elfogadott módon a jogszabályoknak megfelelően emelkedtek a szociális juttatások és a nyugdíjak. Januárban 8,4 százalékos nyugdíjemelésre került sor, majd novemberben a várható inflációnak és a nettó keresetek prognosztizált növekedésének megfelelően kiegészítő és visszamenőleges hatályú, 2,2 százalékos mértékű újabb emelés történt. Szintén novemberben került sor az 53. heti nyugdíjak kifizetésére, valamint az özvegyi nyugdíjak 20 százalékos mértékének 25 százalékra emelésére.

(14.20)

2003-ban az előző évekhez képest nőtt az önkormányzatok támogatása, és több támogatást kaptak a mezőgazdasági termelők is. Az agrár- és vidékfejlesztés vállalkozásainak támogatására ebben az évben a költségvetési törvény együttesen több mint 230 milliárd forintot hagyott jóvá, melyet az év folyamán a rendkívüli, súlyos aszály enyhítése miatt 10 milliárd forinttal emelt meg a kormány.

2003-ban új támogatási elem volt az uniós előcsatlakozási alapok felhasználásával a SAPARD-program, amelyből 10 százalékos előleg kifizetése mellett közel 14 milliárd forintos támogatási összegről kötöttek vállalkozói szerződéseket.

Mindezeken felül a kiadási oldalt jelentősen determinálták a közszféra bérei növelésének törvényekből fakadó - a 2002. év nyarán parlamenti többséggel elfogadott száznapos program következményeként áthúzódó hatású - forrásainak a biztosítása, valamint a NATO-tagságból adódó kötelezettségeink anyagi feltételeinek biztosítása.

A pénzforgalmi adatok azonban csak részben igazolták a 2003. évi költségvetésben megfogalmazott célkitűzések teljesülését, tekintettel arra, hogy a 2002. évi magas, 10 százalékhoz közeli GDP-arányos hiányhoz képest az államháztartás hiánya nagymértékben csökkent, de a csökkenés mértéke elmaradt a 2003. évi törvényben elfogadottaktól.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya 1094,5 milliárd forintot ért el, amely a GDP 5,9 százalékát tette ki. A jövedelemcentralizáció aránya a 2003. évi előirányzat szerinti 40 százalékról 41 százalékra növekedett, és nagyobb lett az újraelosztás aránya is, 46,9 százalékos mértékkel.

Az adóbevételek az év közben felfelé módosított prognózisoktól elmaradtak ugyan, de az eredeti költségvetési előirányzatok összességében túlteljesültek. Az egyes adónemeknél mutatkozó kiesést - a személyi jövedelemadóban, illetve a társasági adóban - más adónemek, például az áfa vagy a vártnál jóval sikeresebb egyszerűsített vállalkozási adó, közismertebb nevén az eva többletbevétele kompenzálta.

Az elsődleges kiadások közül nagyságrendileg a legnagyobb, a GDP körülbelül 0,3 százalékát elérő többletkifizetés a lakástámogatásoknál jelentkezett. Ezt főként a jelzálog típusú hiteleknek a tervezés időszakában nem várt mértékű, 2003-ban ugrásszerű megnövekedéséhez kapcsolódó kamattámogatása tette ki. A kormány 2003 júniusában hozott módosító intézkedései jórészt ehhez a jogcímhez kapcsolódtak, ennek ellenére a lakáshitelek erőteljes bővülése a második félévben is folytatódott, ennek költségvetési kötelezettségeivel együtt.

A költségvetésre nehezedő terheket tovább növelte a kamatok év végi emelkedése, így elkerülhetetlen volt a lakástámogatási rendszer tavaly decemberi újabb átalakítása. E módosítások hatásai azonban csak a későbbi években jelentkeznek, az előre jelzettnél lényegesen gyorsabban bővülő állomány, valamint a támogatás alapját képező állampapírhozam emelkedése miatt a kiadások növekedése elkerülhetetlen volt, és ez a 2004. évben is folytatódott.

Előre nem tervezhető kötelezettségek is a kiadások növekedése irányába hatottak. Például a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján a kismamák elmaradt jövedelempótlékának kifizetése magyarázta a központi költségvetésben a családi és szociális támogatásoknál jelentkező kiadási többletet. A központi kormányzati kiadási oldalon körvonalazódó kockázatok alapján a kormány még 2003. június elején a GDP 0,4 százalékának megfelelő megtakarításról döntött. Az ekkor elhatározott intézkedések keretében került sor a lakástámogatási rendszer átalakítására, valamint a központi költségvetési intézmények kiadási előirányzatainak 2,5 százalékos zárolására.

A zárolt előirányzatokat a kormány decemberben véglegesen törölte. Az évközi korrekciók azonban nem bizonyultak elégségesnek a deficitcél betartásához, a decemberben hozott újabb döntések hatása pedig nagyrészt a 2004. évi folyamatokat érinti, például a lakástámogatásoknál.

Tisztelt Országgyűlés! A központi költségvetési szervek gazdálkodásának bemutatása minden évben önálló témaként jelentkezik a törvényjavaslat vitája során. A központi költségvetési fejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenő programok, feladatok 2003. évi kiadásaira fordított összeg az előző évi kiadásokat 17,9 százalékkal haladta meg. E kiadások 76 százalékát költségvetési támogatás, 24 százalékát a központi költségvetési szervek által elért saját bevételek fedezték.

A központi költségvetési szervek saját bevétele a 2003. évben az előző évinél 3,7 százalékkal volt magasabb. A központi költségvetés általános tartalékának kétharmada, azaz 18,2 milliárd forint tovább növelte a központi költségvetési szervek előirányzatait. Ebből kiemelt támogatás jutott az európai uniós népszavazásra, a Sorstalanság című film készítésére, az aradi emlékmű restaurálására és újrafelállítására.

A személyi kifizetésekre szolgáló céltartalék a felsőfokú végzettségűek minimálbérének bevezetésére, a köztisztviselők 2003. július 1-jei illetményemelésére, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai kereseti szintjének megőrzésére, valamint a létszámcsökkentés egyszeri többletkiadásaira nyújtott fedezetet.

(14.30)

A központi költségvetési szerveknél a személyi juttatások év végi előirányzata 4,8 százalékkal haladta meg az eredeti előirányzatot, az itt foglalkoztatottak bruttó átlagkereset-növekedése az előző évhez képest 13,3 százalékos volt.

A módosítási kötelezettség nélkül túlléphető, költségvetési törvényben meghatározott előirányzatoknak a tervezetthez képest 76 milliárd forinttal volt magasabb a támogatása. Ennek legnagyobb tételét a humán szolgáltatások normatív állami támogatása jelentette 55 milliárd forintos túllépéssel.

Tisztelt Országgyűlés! Nem lenne teljes a kép, ha nem térnék ki az önkormányzatok pénzügyi helyzetének bemutatására. A helyi önkormányzatok 2003. évben mind a kötelező, mind az önként vállalt feladataikat teljesítették, biztosítani tudták intézményeik működését. Sok önkormányzat a kötelező feladatellátást és ennek folyamatosságát azonban csak jelentős erőfeszítéssel, takarékos és hatékony gazdálkodással tudta megvalósítani. Az önkormányzatok mintegy 2600 milliárd forinttal gazdálkodtak, ami 283 milliárd forinttal több, mint az előző évben volt. Ebből az állami támogatás és az átengedett személyi jövedelemadó együttes összege 1155 milliárd forint volt, 201 milliárd forinttal meghaladta az előző évit.

Évről évre növekvő jelentőségűek az önkormányzati források között a helyiadó-bevételek, melyek összege elérte az önkormányzati összforrások 12,3 százalékát. Ennek döntő részét - mint a korábbi években is - az iparűzési adó képezte.

Az önkormányzati intézményrendszer működtetésében a legnagyobb kihívás a 2002. évi átlagos 50 százalékos közalkalmazotti illetményemelés 2003. évi biztosítása volt: 2003-ban több mint 420 ezer önkormányzati intézményi közalkalmazott éves szinten 25-30 százalékkal vihetett haza több bért, mint 2002-ben.

Mindezek mellett lehetőség volt a beruházási tevékenységek fejlesztésére, ezen belül címzett támogatásként 56 milliárd forint jutott önkormányzati beruházásokra 2003. évben.

Az új, induló címzett támogatásokkal 55 beruházás valósulhat meg, ezek közül 13 a vízgazdálkodás, 12 az egészségügyi, 7 a szociális ellátás, valamint 15 az oktatási és 8 a kulturális szolgáltatás területén javíthatja és javítani is fogja az ellátás színvonalát az országban. Új, induló céltámogatásban 77 önkormányzati beruházás részesült. A támogatott beruházások összköltsége 33 milliárd forint volt, amelyből a költségvetési támogatás 16 milliárd forint. Kórházak és szakrendelők gép- és műszerbeszerzése 14, szennyvízelvezetése és -tisztítása 63 beruházást érintve valósulhat meg, összesen 6,8 milliárd forint állami támogatással.

Az Állami Számvevőszék - mint minden évben - vizsgálta az önkormányzatok gazdálkodását is, számos megállapítást tett, amelyek elfogadása esetén tovább javulhat a pénzügyi fegyelem. A leglényegesebb ajánlásokat kiemelve: jelentős előrelépés lesz, ha megtörténik az önkormányzatok által készített mérlegek tartalmi követelményeinek kidolgozása, a szakfeladatrend korszerűsítése, az ellenőrzés továbbfejlesztése, különös tekintettel a belső ellenőrzési társulások elterjesztésére és elterjedésére, amit ebben az évben a költségvetésből külön pályázattal is támogattunk. Mindezek természetesen feladatot rónak a jogalkotókra és az önkormányzatokra egyaránt.

Tisztelt Országgyűlés! A társadalombiztosítási alapok beszámolója szerves részét képezi a zárszámadási törvényjavaslatnak is már néhány éve. Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerének 2003-ra tervezett hiánya 277,1 milliárd forint volt. A tényleges hiány ezt meghaladva 349 milliárd forintban teljesült. A hiánytúllépés összesen 72 milliárd forint, melyből 39 milliárd forint a Nyugdíj-biztosítási Alapnál, további, közel 33 milliárd forint az Egészségbiztosítási Alapnál keletkezett. A hiány növekedését mind a két alap esetében a kiadások túllépése okozta; a módosított bevételi főösszegre vonatkozó elképzelések teljesültek. A kiadási többletek tagadhatatlanul növelték az alrendszer és ezen túl az államháztartás hiányát, viszont emelték az ellátások színvonalát, és így hozzájárultak a lakosság, elsősorban a nyugdíjasok életkörülményeinek javulásához.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének teljesítése jól tükrözi a kormányprogramban a nyugdíjasok helyzetének javítására megfogalmazott célok realizálását. A nyugdíjak emelésére két alkalommal került sor; megtörtént az 53. heti nyugdíjak kifizetése is 2003. évben.

Mindezt figyelembe véve az egyéni nyugdíjak átlagosan 13,1 százalékkal emelkedtek, ami a 4,7 százalékos fogyasztói árnövekedés mellett az egyéni nyugdíjak reálértékének 8 százalékos növekedését eredményezte.

Szintén a kormányprogram egyik fontos célkitűzése volt a 20 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjak lényeges, 50 százalékos növelése, amit két lépcsőben kívántunk megvalósítani. 2003-ban megtörtént az emelés felének végrehajtása, és ez is kifizetésre került év végéig.

Tisztelt Képviselőtársaim! A zárszámadási törvényben néhány ponton a 2004. évi költségvetési törvény egyes előirányzatainak módosítását is kezdeményezzük. Felhívnám a figyelmet arra, hogy az államháztartási törvény 41. §-ának megfelelve a módosítások a kiadási főösszeg 5 százalékát nem érik el, így a kormány által kezdeményezett változtatás nem minősül pótköltségvetésnek.

Az alábbiakban néhány fontosabb tételt ezek közül a módosítások közül kiemelnék. A költségvetési törvény módosításának elfogadása esetén a Magyar Televízió Részvénytársaság átalakításával együtt járó, létszámcsökkentéshez tartozó egyszeri személyi kifizetések fedezete megteremtődik. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál az Egészségbiztosítási Alap esetében megemelésre kerül a gyógyszertámogatás és gyógyászati segédeszköz-támogatás 2004. évi előirányzata, az eddigi kiadási folyamatokra és a várható tendenciákra tekintettel. A gyógyszergyártókkal megkötött szerződés értelmében további kiadásként jelentkezik a gyártók ellentételezése, ugyanakkor - szintén a szerződés nyomán - a bevételeknél jelentős többlet várható a gyógyszergyártók befizetéseiből. Mindezek eredőjeként az alap kiadásai 49,7 milliárd forinttal, bevételei 9 milliárd forinttal növekednek a törvénymódosítás elfogadása esetén.

A tervezet tartalmazza az APEH és a VPOP érdekeltségi jutalmának fizetéséhez szükséges módosításokat, amelyek meghatározott bevételi szint eléréséhez kötik a személyi juttatások és a munkaadói járulékok előirányzatának túllépési lehetőségét.

A törvény módosításával lehetővé válik a SAPARD-programhoz és az EMOGA garanciarészlege által támogatott nemzeti vidékfejlesztési terv intézkedéseihez kapcsolódó - az uniós források maximális kihasználhatósága érdekében -, a rendelkezésre álló előirányzatokon felüli kötelezettségvállalás is.

A javaslatok között szerepel az ÁPV Rt. elszámolásainak módosítása. Ennek kapcsán - részben az év eleji likviditási problémák kezelése érdekében - a tervezet megemeli az év végi záró pénzkészletet, ugyanakkor rendelkezik az ÁPV Rt. osztalékbevételei várható többletének költségvetési befizetése iránt, valamint a privatizációs tartalék visszatérülésének újbóli tartalékolási lehetőségét teremti meg.

Végezetül a törvénymódosítás lehetővé teszi a Hungaroring Rt. számára, hogy a 2004-ben életbe lépett, a jogdíjakra is kiterjesztett áfaarányosítási kötelezettség alóli mentesítés a továbbiakban ne veszélyeztesse a verseny megrendezését.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül néhány szót az Állami Számvevőszék zárszámadáshoz kapcsolódó megállapításairól is szeretnék szólni. Az Állami Számvevőszék a korábbi évek gyakorlatának megfelelően nagy volumenű, körültekintő munkát végzett a 2003. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat ellenőrzésében is, melyet ezúton is megköszönök.

Úgy gondolom, hogy a költségvetés és a zárszámadás pontossága, áttekinthetősége és prezentációja területén - természetesen az ezzel kapcsolatos számvevőszéki észrevételekre építve - évek óta előrelépést tudunk felmutatni. Nem lehetünk ugyanakkor megelégedve az előrelépés mértékével. Bár a zárszámadási dokumentum egyre pontosabb és egységesebb, továbbra is javaslatként fogalmazódik meg a Számvevőszék részéről a különböző, államháztartási törvényben előírt mérlegekre vonatkozó szabályozás teljes körűvé tétele és az annak megfelelő mérlegek szerepeltetése a törvényjavaslatban.

(14.40)

Szeretném megjegyezni, hogy e javaslat megvalósítása az államháztartás korszerűsítési, prezentációs megújulási munkálatainak keretében folyamatban van, a 2003. évi beszámolóban még nem teljesülhetett teljes mértékben.

Kifogásolja a Számvevőszék a költségvetési szabályozás gyakori változását, mert ez rontja a kiszámíthatóságot, a hitelességet, lazítja a gazdálkodási fegyelmet. E körben szóvá teszi az államháztartási törvénynek a pótköltségvetésre és a költségvetés módosítására vonatkozó gyakori változását és az ehhez kapcsolódó mértékeket. E felvetésre vonatkozóan felhívnám a figyelmet arra, hogy a módosítások jelentős számában szerepet játszik a gazdasági környezet hatásának és az Állami Számvevőszék számos javaslatának érvényesítése is, valamint az, hogy a tárgyév első félideje gazdasági folyamatainak értékelése eddig szinte törvényszerűen kikényszerítette a módosításokat.

Természetesen nem hagyhatom figyelmen kívül azt sem, hogy az országgyűlési képviselők élnek a törvény adta lehetőségükkel, azaz önálló képviselői javaslatokat is terjesztenek az államháztartási törvény módosítása kapcsán az Országgyűlés elé, és azok közül van olyan, amit az Országgyűlés el is fogadott az elmúlt időszakban is. A pótköltségvetés készítésével kapcsolatos, az államháztartási törvény 41. §-ának módosítására vonatkozó javaslatát a Számvevőszéknek egyébként elfogadjuk, és a 2005. évi költségvetési törvény keretében tervezett államháztartási törvénymódosításban szerepeltetjük. A jelenlegi törvénytervezet ezt a módosítást szerepelteti, a Ház elé terjesztése szeptember 30-ával meg fog történni.

Végezetül: hiányolja az Állami Számvevőszék a zárszámadási törvényjavaslatból az állami vagyon egységes, teljes körű, hiteles vagyonnyilvántartásának bemutatását. Megjegyezném, hogy az általános indokolás mellékletei között évek óta valamennyi államháztartási alrendszer számviteli eszköz-forrás mérlege megtalálható, első alkalommal most fellelhető a nemzetgazdasági elszámolások eszköz-forrás mérlege is. Ugyanakkor a KVI hamarosan befejezi a teljes állami vagyon vagyonkataszterbe foglalását, így lehetővé válik az abban szereplő nyilvános adatok parlamenti prezentálása is.

Többéves, sok évvel ezelőtt elkezdett munkának a végére ér a KVI akkor, amikor ezt a munkát be fogja fejezni, és nagyon remélem azt, hogy e munka befejezéseképpen valamennyiünk számára pontosan ismertté válik az az állami vagyonkataszter, amelyet mind kormánypárti oldalról, mind ellenzéki oldalról az elmúlt tizenegynéhány évben mindig is hiányoltak képviselők a parlamenti vita során, nemcsak a zárszámadás, hanem a költségvetés vitája során is. Bízom benne, hogy rövid időn belül ennek a pótlására sor fog kerülni, megismerheti mind a parlament, mind pedig a parlamenten keresztül a nyilvánosság is azt, hogy az állami vagyonkataszterbe milyen vagyonelemek épültek be, és képezik részét mind a mai napig.

Összegzésképpen megjegyezném, hogy az Állami Számvevőszék zárszámadásról készített jelentése a menet közbeni többszöri egyeztetések nyomán alapvetően a Pénzügyminisztériummal közös álláspontot tükrözi immár. Többszöri személyes megbeszélés volt a Pénzügyminisztérium vezető munkatársai, valamint a minisztérium vezetői és a Számvevőszék vezetői között is. Még egyszer köszönöm szépen a zárszámadás ellenőrzésében kifejtett számvevőszéki tevékenységet is.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot vitassa meg, ahhoz fűzzék hozzá véleményüket, és a megvitatás, a vélemények elhangzása után kérem a beterjesztett javaslat és ezzel a 2003. évi költségvetési gazdálkodásról szóló beszámoló elfogadását.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu