LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A budapesti olvasat után engedjék meg, hogy a 2003. évi költségvetés tényeit vidéki szemszögből értékeljem néhány gondolat erejéig.

A 2003. év érdekes év volt a vidéken élők számára, ugyanis mindannyian emlékszünk rá, hogy 2002-ben a száznapos program kapcsán a költségvetési módosításba becsomagolt földtörvény-módosítás gyakorlatilag beszűkítette a vidéken élő emberek életterét; lehetetlenné vált számukra az, hogy a saját falujukban, uram bocsá, a saját területük mellett lévő földterületet megvásárolhassák.

2003-ban szemmel láthatóan megindult az országos kiterjedésű falugazdász-hálózat tudatos szétverése, azzal az indokolással (Gőgös Zoltán: Ne mondjál ilyet! Szám szerint mondd meg, légy szíves!), hogy fel kell építeni egy olyan intézményrendszert, amit az Európai Unió is elfogad. Szeretném emlékeztetni tisztelt képviselőtársaimat arra, hogy az Európai Unión belül, ahol egyébként van jól működő gazdaság és jól működő mezőgazdaság, ezt a feladatot főosztályi szinten el lehet látni, például Bajorországban. Teljesen felesleges volt szétverni az adófizetők pénzéből a falugazdász-hálózatot; teljesen felesleges volt munkanélkülivé és jövedelem nélkülivé tenni azokat az egyébként már rutinos, jó szakembereket, akik ezt a feladatot ellátták.

Mindemellett jelentős mennyiségű közpénzből sikerült felállítani a MVH-t mint új hivatalt, amelyik a mai napig nem működik, és a mai napig nem tölti be azt a feladatot, amire a szocialista-szabad demokrata kormány létrehozta. Nem beszélve arról, hogy a lemaradást látva együttműködési megállapodást kötöttek az Agrárkamarával, ahova szintén jelentős mennyiségű közpénzt pumpáltak be, és sokak által vitatott a kamara, az MVH és a falugazdász-hálózat időnként egy irodában való működtetése, ugyanis ez adatvédelmi szempontból számtalan kérdőjelet vet fel. (Gőgös Zoltán: Azt mondtad, hogy nincs falugazdász-hálózat! Akkor mi van?)

A költségvetési törvényjavaslatot olvasva szembetűnő néhány ellentmondás. Ellentmondás figyelhető meg a törvényjavaslat általános része FVM-fejezetében foglaltak között. Csak utalás szintjén engedjenek meg néhányat ezek közül. Az egyik egy számszaki eltérés, ami az elemi kárt szenvedett gazdáknak kifizetett támogatás elszámolásakor keletkezett. A másik két ellentmondás inkább csúsztatásnak nevezhető, amikor is az agrárgazdasági támogatások elszámolásából az tűnik ki, hogy a termelés 57 százalékát végző egyéni vállalkozók és magánszemélyek a kiemelt termékek felvásárlásához nyújtott dotációból mindösszesen, mint ahogy Kékkői képviselő úr is elmondta előttem, 10 százalékkal részesülnek, a piacrajutási támogatásból pedig mindössze 7 százalékot kaptak. Ez nehezen egyeztethető össze a szocialista-szabad demokrata kormányprogramban olvashatóakkal, illetve az abban vállaltakkal.

A másik ilyen csúsztatás pedig a SAPARD-program keretében igénybe vehető támogatásokról szól: az agrárberuházásokra igénybe vehető többi támogatással együtt mintegy 55 milliárdos nagyságrendet tesz ki, és így impozánsabbnak tűnik az egyébként valójában felhasználásra került 5,8 százalék, ami összességében nem több, mint 1,5 milliárd forint.

Évek óta jelentkező probléma a mezőgazdasági termelők részéről felmerülő támogatások igénye, ami meghaladja a rendelkezésre álló előirányzatot. A forráshiány következtében évről évre nagyobb összegű a determináció, amely tovább növeli a következő évi támogatási igényeket. Engedjék meg, hogy visszautaljak a tegnapi késő esti órára, amikor is a vízi társulatok helyzetéről beszéltünk. Az államtitkár úrtól kapott írásos anyagból szemmel láthatóan látszik az, amit egyébként Németh Imre miniszter úr a 2003. évvel kapcsolatosan tagadott, mégpedig az, hogy 2004 első három hónapjában fizették ki a vízi társulatok számára is azokat a támogatásokat, amik 2003-ban illették volna meg őket, és így az érdekeltségi területen dolgozó és földtulajdonnal rendelkező gazdák hónapokon keresztül hiteleztek a kormánynak. 2003-ban 30 milliárd forint összegű volt az áthúzódás, ezzel szemben 2004-re már 51 milliárd forintot tolt át az agrártárca, illetve a költségvetés. Úgy tűnik egyébként, hogy az adott évi költségvetés még további nehézségeket fog okozni.

Az Állami Számvevőszék jelentése rettentő nagy figyelmet igényel, ugyanis érdekes adatokat sorolnak fel a korábbi évek kedvező gyakorlatáról; idézem a Számvevőszék jelentését, miszerint folyamatosan felszámolják a minisztériumokban az általa feltárt hiányosságokat - az idei évben törést észlelt. Tisztelt Képviselőtársaim! Erre érdemes odafigyelni, ez egy nagyon súlyos megállapítás. Évek óta javuló tendencia volt a minisztériumban, ehhez képest az idei évben, minden sikerjelentés és minden csodálatos statisztikai közlés ellenére, ezen a területen is törés volt érzékelhető. Ez vonatkozik a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumra is.

Nagyon sajnálatosnak tartjuk azt, hogy az Állami Számvevőszéknek úgynevezett figyelemfelhívó levelet kellett küldenie az FVM gazdasági hivatala részére. A következőt fogalmazta meg a Számvevőszék: mind a számviteli rend, mind pedig a gazdálkodás területén számtalan hiányosságot tapasztalt.

Miután az intézmény szabályozottsága nem biztosítja a leltározási tevékenység teljes körű végrehajtását, a vagyonkimutatás megbízhatóságát, ezért, idézem az Állami Számvevőszék jelentését: “nem tudunk hiteles képet mutatniö.

Én úgy gondolom, hogy amiket kormánypárti képviselőtársainktól hallunk a 2003. évi költségvetésről, a zárszámadásról, az mind-mind sikerjelentés. Ezek a mondatok valahogy kimaradtak belőle, ezért most kénytelen vagyok ezeket szó szerint idézni, és a közvélemény figyelmét felhívni erre.

A tárca felelőssége egy másik eset kapcsán még egyértelműbb. A miniszter úr adta ki ugyanis azon utasítást, amelyben meghatározza a minisztériumi kezelők feladatkörét, egymás közötti kapcsolatrendszerét, amely megteremtette a szokásjogon alapuló gazdálkodási jogkör lehetőségét. Az Állami Számvevőszék ezt a gyakorlatot is figyelemfelhívó megjegyzéssel látta el.

És még egy idézet az Állami Számvevőszék képviselőjétől: “Ez a szabályozás 2003-ban nem volt megfelelőnek tekinthető.ö

A tárca mulasztása, hogy nem dolgozta ki a minisztériumi kezelésű előirányzatok egységes minimumrendszerét, kritikusnak mondható a jelenlegi helyzetben. Szükség lett volna rá, hiszen enélkül nem lehet egyértelműen megítélni, hogy az adott előirányzat valóban azt a célt szolgálja-e, amelyre eredetileg felhasználták. Ez gyakorlatilag lehetőséget biztosít arra, hogy különböző összegek elszámolásánál, hogy úgy mondjam, elvesszen a sok bába között a gyerek.

(18.50)

Nem véletlen, hogy az Állami Számvevőszék harmadik és egyben utolsó legnagyobb figyelmeztetése erre a területre vonatkozott. Javaslatot tett az Állami Számvevőszék arra is, hogy vizsgálja felül a támogatási rendszert, és egyúttal tegye lehetővé az ezzel kapcsolatos felelősségi és ellenőrzési rendszer működtetését is.

Úgy gondolom, hogy ezek eléggé súlyos problémák, és kellőképpen mutatják azt a szétszórtságot, vezetetlenséget és fejetlenséget, ami a 2003. évben az agrártárca környékén zajlott.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu