VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Göndör képviselőtársamra szeretnék reagálni. Sajnálom, hogy nem volt itt délelőtt, a jegybank 2001-2002-2003-as évi beszámolójának vitájakor. Valóban hiányzott az a higgadt, nyugodt, tárgyilagos, valóban a realitásokból kiinduló hozzászólása, amit itt most az előbb tett a zárszámadás kapcsán. (Derültség a Fidesz padsoraiból.)

De néhány tényre azért szeretném felhívni a figyelmét. Az egyik tény, hogy lényegében a Széchenyi-terv megszűnt mint vállalkozásösztönző program. (Keller László: Hiányzik, mi?) Olyan maradékai maradtak, amelyek egyszerűen nem alkalmasak arra, hogy vállalkozásokat támogassanak.

Kettő: a vállalkozások száma az elmúlt két esztendőben csökkent, képviselő úr. Nézze meg a KSH statisztikai számait! Körülbelül 40 ezer vállalkozással van kevesebb az országban, mint korábban - ez véleményem szerint azért nem azt bizonyítja, hogy ebben az országban annyira jó vállalkozónak lenni.

A harmadik dolog pedig, amit mondani szeretnék: mindez még elfogadható lenne, ha önök következetesek lennének, ha valóban azt mondanák, hogy mi a piacra bízzuk, hogy egy vállalkozó megél-e vagy nem. De nem erről van szó, képviselő úr! Amikor a júniusi európai parlamenti választások jöttek, akkor a Gazdasági Minisztériumból hirtelen előkerült 10 milliárd forint, és odaadták négy cégnek, vissza nem térítendő támogatásként, hogy Csillag István miniszter úr ünnepélyesen, a sajtó előtt, a kamerák kereszttüzében azt mondhassa, hogy igen, most aztán a vállalkozások támogatásával munkahelyeket teremtünk.

Tudja, mi a szomorú? Hogy mind a négy cég külföldi volt. Nem a külföldiekkel van gondom, jöjjenek csak, szükség van rájuk is; de hogy mellette önök egyetlenegyszer nem veszik figyelembe, hogy itt magyar kis- és középvállalkozók százezrei vannak, az egész egyszerűen felháborító! (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu