IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. A véleményemet szeretném elmondani ezzel az otthonteremtési támogatással kapcsolatban. Leginkább azok a számadatok, amelyeket Göndör István képviselőtársam elmondott, azt hiszem, magukért beszélnek. Csak nyilvánvalóan a patkó két oldalán más és más következtetéseket vonunk le belőlük. Én a magas támogatási igényekből 2003-ban nem arra következtetek, hogy abból megszorítási politikát kellene csinálni, hanem arra, hogy bizony az emberek megijedtek. Megijedtek, amikor hallották, hogy júniusban szűkíteni fog a kormány a lakástámogatási rendszeren, aztán megijedtek novemberben, amikor hallották, hogy szűkíteni fog a kormány a lakástámogatási rendszeren.

Abban Endre Sándor képviselőtársamnak teljes mértékben igaza van, hogy lehet szépet mondani itt a parlamentben, de ha az emberek egyszerűen azt érzik, hogy megszorítás történt, akkor nem tudunk mit csinálni, az történt. És el is mondják a véleményüket. Elmondják, mint ahogy ez most júniusban megadatott nekik. Június 13-án senkitől sem zavartatva elmondhatták, hogy mit is gondolnak a dolgokról. Elég keményen mondták el. A következtetésről már beszéltem, és azt hiszem, hogy ez mindannyiunk számára nyilvánvaló, hiszen holnap a kék füzetről vitatkozunk, amiben meglehetősen kevés konkrétum van.

De azért mégiscsak lehet a 30 millió forintról 15 millió forintra történő csökkentést szociálpolitikai intézkedésképpen kezelni, mégis azt láthatjuk, hogy ez szűkítés; mégiscsak elvett emberektől lehetőséget. Ha az ingatlanárakat nézzük, a 15 millió forint sem olyan magas. Főleg, ha egy keresethez rakjuk hozzá, egy átlag magyar család egy főre jutó keresetéhez, azt mondhatjuk, hogy bizony a támogatási lehetőségek az átlagkeresethez képest meglehetősen magasak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ez persze nem az illető hibája, hanem ez már egy másik kérdés, amelyről ma már többször beszéltünk, ez a béremelések elmaradásának a kérdése, ami 2002 óta mindenki számára nyilvánvaló.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu