KÖRÖMI ATTILA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A lakásszövetkezetekről szóló törvényjavaslat múlt héten megkezdett általános vitájában nem tudtam részt venni, azonban képviselői fogadóórán választópolgárok kerestek meg a törvényjavaslat hatálya alá tartozó kérdésben, és az általuk elmondottakat szeretném itt most tolmácsolni a tisztelt Ház előtt. Egyetlenegy szakasszal szeretnék foglalkozni, ez pedig a 47. §, a “kiválás a lakásszövetkezetbőlö című szakasz.

Egyrészt örömmel nyugtázom, hogy a törvényjavaslatba egyáltalán bekerült annak a lehetősége, hogy társasház-alapítás céljából lakásszövetkezetből műszakilag elkülönült egy vagy több lakóépület kiválhasson. Nem kívánom ezt különösképpen indokolni. Mint jeleztem, a múltkor a vitában ugyan nem vettem részt, de ismerem a hozzászólásokat. Majdnem minden hozzászóló világossá tette, hogy szükségesnek tartja a törvényjavaslat benyújtását még akkor is, ha annak várható elfogadásáról azért megoszlottak a vélemények, hiszen a lakásszövetkezetek létrejötte annak idején nem az önkéntesség elve alapján történt. Pontosan tudjuk, hogy különböző hatékonysággal, különböző összetételű lakásszövetkezetek működnek az országban, nagyvárosokban. Nem mindig elégíti ki ezeknek a működése a kívánatos szintet, és bizony vannak olyan lakótömbök, vannak olyan lakóépületek, amelyek előbbre tartanak a tulajdonosi szemléletből fakadó működtetés során, míg mások esetleg ilyen szemlélet hiányában lemaradtak. És azt sem kell véka alá rejteni, hogy ebből kifolyólag komoly viták is adódhatnak egyes lakásszövetkezeteken belül, és bizony jó néhány esetben a kiválás lenne az a forma, amellyel ezek a viták rendezhetőek, és a kivált társasházak immár maguk tudnák a sorsukat intézni, és megfelelő módon biztosítani a működtetést.

A 47. § foglalkozik tehát a kiválással a lakásszövetkezetből. Itt azért néhány aggályos pontra szeretném fölhívni a figyelmet, és amennyiben módosító javaslat erre nem került benyújtásra, én kapcsolódó módosító javaslatokat mindenképpen be fogok nyújtani; ha benyújtásra került, akkor azokat támogatni fogom.

A következő gondok lehetnek ennek a szakasznak a szabályozásával. Egyrészt a kiválást a kiválni szándékozó önálló egység tagjai egyhangúlag határozhatják el, ezért a 100 százalékos szavazati arány mindenképpen aggályokat vet föl: meglehetősen életszerűtlen, talán nincs is olyan a magyar jogrendszerben, vagy ha van, akkor bizonyára nagyon indokolt, hogy valamilyen döntést egy közösségnek 100 százalékos szavazati aránnyal kell meghozni. Remélem, az Országgyűlés vagy támogatni fogja azt a módosító javaslatot, ami már most is ott fekszik az asztalán, vagy ha nem, én mindenképpen szeretnék benyújtani olyan módosító javaslatot, amely a 100 százalékos szavazati aránytól eltér.

Az sem biztos, hogy indokolt, hogy a lakásszövetkezetekből minden évben egyszer és december 31-ei hatállyal lehet kiválni. Nyilván ezt a szabályt megfelelő módon alá lehet támasztani a gazdálkodással kapcsolatos lakásszövetkezeti munkával, mégis azt hiszem, hogy nem kellene egyetlenegy naphoz és egy évben egy alkalomhoz kötni a kiválás lehetőségét. Az viszont üdvözlendő és nagyon fontos, hogy kiválni csak társasház-alapítás céljából lehetséges.

(21.40)

A legfontosabb gond, amit az élet máris elénk helyezett, a következő lehet: azt írja a 47. § (1) bekezdése, hogy a lakásszövetkezetből a műszakilag elkülönült, egy vagy több lakóépületben lévő lakások lakásszövetkezeti tag tulajdonosai és a többi együttesen válhatnak ki. Majd később azt írja a (2) bekezdés, hogy az e célból tartott részközgyűlésre a lakásszövetkezet alapszabályának a közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A részközgyűlés fogalmát viszont - bizonyára nem egyedi módon csak Pécsett, máshol is - egy vagy több épülethez kötik a jelenlegi szövetkezeti alapszabályok, működési szabályzatok, miközben a 47. § világossá teszi, hogy műszakilag elkülönült egy vagy több lakóépület is kiválhat, tehát megengedi az egy lakóépület kiválását is.

Amennyiben a jogszabály így értelmezhető, akkor ez félő, hogy ellentmond esetleg néhány lakásszövetkezet alapszabályában rögzített részközgyűlésre vonatkozó rendelkezéssel, amelyek több épületet fognak össze, és hogyha egy épület szeretne kiválni a törvény hatálya alól, akkor lehet, hogy összeütközésbe kerül ez az akarat az egyes lakásszövetkezetek alapszabályával. Jóllehet a törvény a felsőbbrendű jogszabály, nyilvánvalóan ez ad iránymutatást, de mindenképpen kellemetlen és nem túl egészséges vitákat indukálhat lakásszövetkezeteken belül.

Ezért amennyiben ehhez szintén nincs módosító javaslat, én mindenképpen be fogok nyújtani egy olyat, ami világossá teszi, hogy a törvény egyértelműen engedi a műszakilag elkülönült, egy lakóépületben lévő lakások kiválásának lehetőségét is a lakásszövetkezetből.

Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Én ennyit kívántam ebben a vitában most elmondani.

Forrás: parlament.hu