NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! (Zaj. - Az elnök megkocogtatja a csengőt.) A Hörcsik Richárd képviselőtársammal benyújtott módosító javaslatunk arra irányul, hogy az alkotmányos szerződés autorizációjáról szóló határozatban fogadja el az Országgyűlés azt a javaslatunkat, hogy a magyar kormány csatoljon egy egyoldalú nyilatkozatot az alkotmányos szerződéshez, pontosabban ahhoz a dokumentumhoz, amely a kormányközi konferencia záródokumentuma.

Mi lenne ennek az értelme, tisztelt képviselőtársaim? Mindenekelőtt hadd emlékeztessek arra, hogy egy nagyon komoly többpárti egyeztetéssel és megegyezéssel tudtuk azt az álláspontot kialakítani, amely az alkotmányos szerződésben végül tükröződő kisebbségi passzushoz elvezetett. Nevezetesen, hogy a kisebbséghez tartozó személyek jogait különösen is megemlíti az alkotmányos szerződés. Emlékszünk arra, hogy milyen kompromisszumok eredményeképpen jött létre ez a megfogalmazás. Chirac elnök úrral találkozott a magyar miniszterelnök, amikor is a kisebbségek kollektív jogainak az alkotmányos szerződésben való rögzítését ígérte meg állítólag a francia elnök. Fokozatosan jutottunk el oda, hogy végül is ebben a megfogalmazásban sem a nemzeti kisebbségek, sem pedig a kollektív jogok nem szerepelnek. Ugyanakkor ezt rendkívül jelentős előrelépésnek ítélhetjük a kisebbségijog-fejlődés szempontjából, hiszen az Európai Unió közösségi jogában a kisebbségvédelem rendkívül fejletlen szinten áll.

A javaslatunknak végső soron az a lényege, hogy Magyarország tegye nyilvánvalóvá és egyértelművé, hogy a jövőben az európai kisebbségvédelmi rendszer megalkotása során rendkívül komoly feladatok állnak előttünk. Ennek a politikai jelzésnek a megtételére nem nagyon látunk alkalmasabb pillanatot, mint most, amikor is aláírásra fog kerülni az alkotmányos szerződés.

Az ezzel kapcsolatos négypárti egyeztetések sajnálatos módon nem jártak eredménnyel, bár kezdetben a kormány álláspontja biztató volt e tekintetben. Az első egyeztetés egy héttel ezelőtt az államtitkár úr jelenlétében zajlott le. Ő ott úgy fogalmazott, hogy amennyiben tartalmi vonatkozásokban sikerül megállapodnunk erről az egyoldalú nyilatkozatról, nem látja akadályát annak, hogy Magyarország csatoljon egy ilyen egyoldalú nyilatkozatot. Amikor a következő egyeztetésre sor került, mi jeleztük, hogy bár megfogalmaztunk egy kiinduló véleményt, ennek a tartalmához nem ragaszkodunk, mert fontosabbnak tartjuk, hogy a négy párt tegyen egy ilyen egyoldalú nyilatkozatot annál, mint hogy ennek konkrétan mi a tartalma. Ekkor már a kormányzat világossá tette, hogy nem tudja támogatni az egyoldalú nyilatkozat megtételét, mert valamilyen okból rossz diplomáciai üzenetnek tartaná. Nem sikerült meggyőznie a kormányzatnak sem a Fideszt, sem a Magyar Demokrata Fórumot arról, hogy miért lenne rossz üzenet, ha Magyarország jelezné, hogy a kisebbségvédelem területén további előrelépésekre van szükség a jövőben. Rögzítettük volna ebben a szövegben, hogy nemzeti kisebbségekről gondolkodunk, rögzítettük volna azt, hogy a személyek közösségben gyakorolt jogait nem zárja ki ez a passzus, rögzítettük volna, hogy a diszkriminációmentesség nem zárja ki a pozitív intézkedéseket.

Reméljük, hogy az elkövetkezendő néhány hét a kormányzat részéről az újragondolásra alkalmas lesz. Úgy vélem, hogy nagyon nagy lehetőséget szalasztunk el, ha most ezt az egyoldalú nyilatkozatot Magyarország nem csatolja ehhez a szerződéshez. Sajnálom, hogy nem tudtunk megállapodni, de ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hangsúlyozom még egyszer, hogy a kormányzat akár olyan kényszer hatása alatt is, hogy adott esetben Szlovákia vagy bármely más tagja az Uniónak benyújt egy ilyen egyoldalú nyilatkozatot, akkor a kormányzat tudjon élni ezzel az eszközzel.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Forrás: parlament.hu