BÉKI GABRIELLA, a társadalmi szervezetek bizottságának előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A társadalmi szervezetek bizottsága október 6-án tárgyalta meg az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosítását. Ebben a bizottságban bennünket természetesen mindenekelőtt a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló '96. évi CXXVI. törvény tervezett módosítása érdekelt, becenevén, röviden az úgynevezett 1 százalékos törvény.

Lényegében két kérdés váltott ki izgalmat a bizottságban, ezekkel kapcsolatban fogalmaztunk meg feltételezéseket, illetve kérdéseket az előterjesztő felé. Az egyik mindjárt az 1 százalék várható odairányításának a létszámával kapcsolatos. Hiszen eddig az volt a tapasztalat, hogy vagy önadózó volt az ember, és akkor nagy valószínűséggel gondot fordított arra a kis cédulára is, vagy a munkáltató készítette el helyette ezt a bevallást, és akkor már egy külön utat jelentett neki, egy külön aktivitást igényelt tőle, hogy rendelkezzen az 1 százalékos lehetőségben.

Ehhez képest most van egy harmadik, új típusú lehetőség, az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása is lehetővé válik. Vagyis az adóhatóság, az APEH is kivetheti az adót. Minket elsősorban az foglalkoztatott, hogy ez vajon az 1 százalékról való rendelkezés lehetőségét nem veti-e vissza. Nem jelent-e külön pluszterhet, aktivitási igényt az adózó számára, hogy ezzel a lehetőségével éljen?

A másik kérdés, ami ehhez kapcsolódóan ugyancsak nyugtalanított bennünket, a határidőcsúszás. Mindannyian hozzászoktunk ebben az országban, hogy március 20-a a személyi jövedelemadó bevallásának időpontja, most ez május 20-ára változik. Amikor március 20. volt az adóbevallás időpontja, akkor is októberben értesültek a társadalmi szervezetek arról, hogy hány forint hány fillér 1 százalékot juttattak nekik az adózók. Természetesen mindenféle igazolás begyűjtése és benyújtása után, valamikor novemberben, ne adj' isten, decemberben láttak az 1 százalékból ténylegesen pénzt. Él bennünk a gyanú, illetve él bennünk az aggodalom, hogy ha két hónappal tovább csúszik már a bevallás időpontja, akkor vajon továbbcsúszik-e mindez a folyamat, ne adj' isten, átcsúszik egy következő évre az egy évvel korábbi odairányított 1 százalékhoz való hozzájutás. Ezekre a kérdésekre a minisztérium képviselői többé-kevésbé megnyugtató választ adtak. Azt gondolom, hogy a gyakorlatban fogjuk tapasztalni, hogy tényleg nem jelent két hónapos csúszást ez az új lehetőség.

Az említetteken kívül természetesen a mi bizottságunkat is foglalkoztatta, hogy a társadalmi szervezetekkel kapcsolatos adakozó kedvet vajon nem veti-e vissza az, hogy itt 100 ezer forintos összevont adókedvezményi határban lesz megállapítva a kedvezmények igénybevételének lehetősége, és természetesen azt gondoljuk, hogy az előadódhat, hogy bizony a polgárok meggondolják, érdemes-e nekik adakozni.

Végül minket is foglalkoztatott az a módosítás, amiről a kulturális bizottság előadói már részletesen szóltak, hogy a helyi kiskönyvtárak, gyűjtemények, egyéb kulturális tevékenységet végzők köre, a törvény 4. §-ának h) pontja most kihúzásra kerülne. Igazából nem is kaptunk erre választ, hogy miért van erre feltétlenül szükség.

Végül is ebben a bizottságban 6 igen és 2 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartottuk az anyagot, azzal a megjegyzéssel, hogy a nemmel szavazó képviselők nem akartak kisebbségi véleményt megfogalmazni, hiszen ezekben a kérdésekben egyetértés volt közöttünk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu