DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Többen és más oldalról közelítjük meg az adótörvényeket. Nagyon sokan a kormányprogrammal ütköztetik teljesen természetesen, hogy hogyan tudjuk az abban vállaltakat teljesíteni.

Abból a szempontból szeretném elemezni, amit itt már több képviselőtársam is megtett, hogy hogyan szolgálják az adótörvények az esélyek egyenlővé tételét az emberek számára, hogyan szolgálják az adótörvények a foglalkoztatásbővítést és a munkavállalók érdekeit, és hogyan szolgálják a hátrányos helyzetben lévők felzárkózását. Gondolok itt a hátrányos helyzetű kiegyenlítésnél a térségi kiegyenlítésre és természetesen az emberek közötti esélyegyenlőség megteremtésére is.

Abból a szempontból néztem meg, hogy amikor majd döntünk ezekről az adótörvényekről, ismerve már a költségvetés nagyobb számait is, hogyan tudjuk biztosítani azokat a bevételeket, amelyek a kormányprogramnak megfelelően az általam elmondottakat majd a költségvetésben megfelelő módon tudják biztosítani. Szeretném figyelmeztetni a patkó másik oldalán, velem szemben ülőket arra, hogy akkor, amikor a nemzeti petícióban megfogalmaznak számtalan olyan elvárást, amire véleményem szerint már most bizonyos mértékben választ tudnak adni majd az adótörvény és az adótörvény által nyújtott kedvezmények az állampolgároknak, akkor önöknek is egy kicsit ezzel a szemmel és szemüveggel is figyelni kell, hogy egyébként ahhoz, hogy adni tudjunk, ennek a bevételi oldalát és a forrását is meg kell teremteni. Tehát nem kevesebbről vitatkozunk most, mint hogy hogyan tudjuk ezt megtenni.

Véleményem szerint ez az előttünk lévő törvényjavaslat a fiataloknak, a hátrányos helyzetben lévőknek, a kis- és középvállalkozásoknak, a szociálisan nem megfelelő helyzetben lévő honfitársainknak megfelelő módon igyekszik támogatást adni, megfelelő módon igyekszik biztosítani azt, hogy a gazdaság növekedésével és teljesítményének javulásával reális lehessen az a 3-4 százalékos reálkereset-növekedés, amelyet prognosztizálni tudunk 2005-re.

Ennek egyik lehetősége a foglalkoztatás tekintetében és az állampolgárok tekintetében a jövedelemmel rendelkezők esetében annak a kétkulcsos személyi jövedelemadónak a bevezetése, amiről itt már többen beszéltek. Nagyon szeretném kérni képviselőtársaimat arra, hogy az átlagkeresetűek esetében, amit oly gyakran emlegetnek, számoljunk közösen, és gondolják végig, hogy az ez évben hatályos adótörvényekhez képest mennyivel fog növekedni a jövő évi adótörvényeket ismerve, az szja-törvényt ismerve az átlagkeresetűek jövedelme.

Minden számítás - és azt gondolom, hogy a számok mind a két oldalon egyformák kell hogy legyenek - az átlagkereset esetében, tehát egy ilyen 1,6-1,8 millió forintos éves bruttó kereset esetében 56 ezer forintos megtakarítást fog eredményezni az állampolgár számára, ennyivel marad több a zsebében, és azt gondolom, hogy ezt mindünknek támogatni kell.

(19.40)

A mi környékünkön ez a 126-130 ezer forint nem átlagos, hanem nagyon jó jövedelemnek számít; gondolom, ezzel Vitányi képviselőtársam is egyetért, hisz az egyik legszegényebb térségben országgyűlési képviselő ő is.

Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy az arányos közteherviselés, amit egyébként mindőnk számon kérünk és egyet is értünk vele a patkó mindkét oldalán, hogyan jelenik meg ebben a személyi jövedelemadó törvényben. Azt gondolom, hogy miután a 120-130 ezer forintos átlagjövedelem bizonyos helyeken bizony nagyon jó jövedelemnek számít, akkor nem olyan eget rengető nagy dolog azt mondani, hogy egy hatmillió forintos határ fölött nagyobb részt kell vállalni abból a közös feladatból, amit egyébként a patkó jobb és bal oldala egyformán számon kér a mindenkori költségvetéstől. És azt gondolom, hogy a tehetősebbeknek igenis nagyobb mértékben kell ebből a közös felelősségből vállalni.

Fontosnak tartom azt is megemlíteni, hogy ezek az adótörvények hogyan szolgálják a továbbiakban, nem a személyi jövedelemadó, hanem a foglalkoztatás javítását szolgáló járulékok esetében hogyan támogatja a foglalkoztatást. Ahogyan már többen említették, jelentős lépésnek tartom azt, hogy 1200 forinttal csökkentjük az egészségügyi hozzájárulást, ezzel olcsóbbá tesszük a foglalkoztatást; másrészt pedig azt gondolom, hogy nagy előrelépés, és az esélyek egyenlőségét javítja az is, hogyha a részmunkaidős foglalkoztatásban foglalkoztatottak esetében arányosan csökkentjük ezt a terhet.

A pályakezdők, a gyesen, gyeden lévők és az onnan visszatérők, munkába visszatérők, az ötven év feletti vagy tartósan munkanélkülieket alkalmazók számára lehetővé tesszük azt, hogy a Munkaerő-piaci Alapból visszaigényelhessék a befizetett társadalombiztosítási járulék 50 százalékát.

Fontos az, hogy a foglalkoztatásbővítést, elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben, kiktől és milyen módon várhatjuk el. Gondolom, azzal mindnyájan egyetértünk, hogy elsősorban a kis- és középvállalkozásoktól és vállalkozóktól, ezért fontos az, hogy részükre milyen kedvezményeket biztosítanak az adótörvények.

Azt is fontosnak tartom, hogy hogyan tudja segíteni a Munkaerő-piaci Alap azt, hogy a foglalkoztatásba bevont emberek hogyan tudnak a munkaerőpiachoz alkalmazkodni. Ezért az az új forma, hogy egy felnőttképzési normatíva is megjelenik a Munkaerő-piaci Alapban, azt gondolom, hogy végre a piacot és egyébként a foglalkoztatásban részt vevőt közelebb tudja hozni egymáshoz, és számára biztosítja azt, hogy egy életen át akár többször is alkalmazkodjon a munkaerőpiac kihívásaihoz.

A kis- és középvállalkozások versenyképességét hivatott javítani az, hogy az egyéni vállalkozók, valamint az őstermelői igazolvánnyal rendelkezők az iparűzési adójuk 50 százalékát írhatják le a jövő évi adójukból, ami jelenleg csak 25 százalék. Jövőre az iparűzési adó 50 százalékával csökkenthetik az adózás előtti eredményt, ami jelenleg csak 25 százalék, és a legfeljebb öt főt foglalkoztatók egy létszámnövelés esetén is már adózási eredményüket csökkenthetik.

A kis- és középvállalkozások esetében pedig a 30-150 fős, a hátrányos régiók esetében pedig a 15-75 fős létszámbővítés esetén már munkahelyteremtő beruházási adókedvezményben részesülhetnek a vállalkozók, és azt gondolom, hogy az eva hatálya alá tartozóknál is nagyon jelentős csökkentés várható az adóalap esetében akkor, hogyha váratlan esemény következik be, amely a vállalkozásának a bevételeit rontaná.

Jelentős lépésnek tartom azt is, hogy ha fejlesztést hajt végre egy vállalkozás, akkor a társasági adókedvezményekről szóló törvényben egy rugalmas módosítást találunk, mégpedig azt, hogy 9-ről 14 évre tolja ki a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének a lehetőségét.

Nagyon fontos az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából és a pályakezdők szempontjából, hogy a fiatalok foglalkoztatásának a támogatását is adókedvezménnyel segítik a kis- és középvállalkozások esetében, abban az esetben, hogyha a 20 százalékot meghaladja a pályakezdők alkalmazása egy-egy adott vállalkozásnál.

Azt is láthatjuk, hogy ma az önkormányzatok többsége nehezen tudja adókedvezményben részesíteni azokat a cégeket vagy vállalkozókat, akik egyébként munkahelyet kívánnak bővíteni vagy teremteni. Ezért a helyi adókról szóló törvényben megjelenik egy lehetőség az önkormányzatok számára, a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség, ami szintén, azt gondolom, hogy jelentős lépés, hisz sok esetben sajnos egy kistelepülésen maga az önkormányzat kell hogy ezt a felelősséget átvállalja az államtól, hogy foglalkoztatásbővítést hajt végre.

Ha arról beszélünk, hogy a foglalkoztatást milyen módon tudjuk még segíteni, nagyon fontos az, hogy a Munkaerő-piaci Alap, illetve a foglalkoztatási törvény milyen új módosításokat tartalmaz. Nagyon fontos számunkra az, hogy egy új alaprész jelenik meg a Munkaerő-piaci Alapban, és úgy gondolom, ez jó hír a kis- és középvállalkozók számára.

Jogos igényt teljesítünk akkor, amikor a munkanélkülivé vált, remélhetőleg átmenetileg munkanélkülivé vált vállalkozó ellátására egy új támogatási formát is bevezetünk, tehát ők is részesülhetnek átmenetileg azokban a támogatási formákban, amelyekből eddig kizártuk őket. Természetesen ennek megteremtjük a bevételi oldalát is, bevezetjük a vállalkozói járadékot, de természetesen vállalkozói járulék formájában a másik oldalon ennek az ellentételezését meg kell jeleníteni.

Ahogyan említette már Rózsa képviselőtársam, nagyon fontosnak tartom a foglalkoztatás szempontjából és az egészségünk védelme szempontjából azt, hogy az adómentes étkezési hozzájárulással is segítjük a munkavállalókat, ezeknek a növekedését ő már említette, én ezt csak pozitívumként tudom jellemezni.

Én úgy látom, hogy azok a célkitűzések, amelyeket a kormány a foglalkoztatás, az esélyegyenlőség megvalósítása a foglalkoztatáson belül, ezekkel az adótörvényekkel is képes támogatni, és nagyon bízom benne, hogy megteremtődik annak a bevételi oldala az adótörvények által, hogy a költségvetés kapcsán is egy igazságosabb elosztással tudjuk támogatni a magyar állampolgárokat, ezért javaslom az adótörvények elfogadását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu