LENGYEL ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottságban lévő kisebbségnek kicsikét árnyaltabb véleménye van az előterjesztéssel kapcsolatosan. Nos, induljunk ki abból, amit Gyurcsány Ferenc mondott: könnyítsük a vállalkozók terheit. Ha a mezőgazdaság területén dolgozó vállalkozásokat tekintjük, akkor ez az állítás nem egészen igaz.

Nem egészen igaz már csak azért sem, mert abban az esetben, ha egy mezőgazdasági vállalkozó pályázatot nyer el, és ezzel a vállalkozását fejleszti, akkor a pályázati támogatások áfájának visszaigénylési tilalma rettentő nehéz helyzetbe hozza. Sőt, úgy tűnik, hogy a kormányzat rettentő ügyesen nem engedi visszajutni a pénzt a mezőgazdasági vállalkozásba, hanem az állam által szükséges EU-s forrásokat pótolja ebből.

A mezőgazdasági vállalkozásokat és mezőgazdasági vállalkozókat, gazdálkodókat a termelésük milyensége miatt jelentősen fogják sújtani az illetékemelések, aminek a következő évi többletköltségeit a Pénzügyminisztériumnak a bizottságban jelen lévő előadója is 6 milliárd forintra taksálta.

(10.30)

Sérelmezzük továbbá azt is, hogy nem változnak az őstermelőknél a sávhatárok, holott a mezőgazdaságban felhasznált alapanyagok és szolgáltatási díjak jelentős mértékben megemelkedtek. Ma a magyar gazdák uniós támogatásban hozzávetőlegesen csak a felét kapják meg annak, mint azok a gazdák, akik a korábban bent lévő államokban termelnek ugyanarra a piacra. Sovány vigasz, amikor azt mondják, hogy nálunk a bérszínvonal alacsonyabb, mint a korábbi uniós államoknál.

Nagyon nagy sérelmünk és sérelme a gazdáknak, a mezőgazdaságból élőknek, hogy az önök kormánya tavaly megemelte a mezőgazdasági termékek áfáját 15 százalékra, bizonyos esetekben 7, más esetekben pedig 12 százalékról. Nos, ez a sérelem tovább folytatódik az adócsökkentés jegyében, és az ehhez tartozó úgynevezett kompenzációs felárat a kormány változatlanul hagyja. Az egészben az a felháborító, hogy a bizottsági ülésen részt vevő pénzügyminisztériumi előadónak még sejtelme sem volt arról, hogy ez milyen nagyságrendű elvonást eredményez a mezőgazdasági vállalkozásoknál.

A telefonadó bevezetése ezen a szakterületen különösen sújtja a telefont használókat, ugyanis a telefon a termelésirányítás elmaradhatatlan eszközévé vált. Úgy gondolom, senkinek nem lehet az a célja, hogy vegyük elő a tíz évvel ezelőtt lerakott CB-rádiókat, amelyekkel hol sikerül a munkatársakkal kommunikálni, hol nem. Azt hiszem, ez az idő elmúlt, a mezőgazdasági vállalkozásokat előrefelé kellene fejleszteni, nem pedig gyönyörű szlogenekkel körbetarkítottan a fogkrémet mindenáron visszanyomni a tubusba.

S akkor még nem beszéltünk arról, hogy jelentősen növekedni fognak az egyéni vállalkozók és a betéti társaságok terhei a következő esztendőben. Ha megnézzük a mezőgazdaságból élőket, akkor láthatjuk, hogy a termelést több mint 50 százalékban olyanok adják, akik egyéni vállalkozóként, betéti társaságban őstermelőként végzik ezt a tevékenységet. Nos, az adócsökkentés jegyében őket is többletterhek fogják sújtani.

Nagyon érdekes helyzet alakul ki szintén a mezőgazdasági vállalkozók és a gazdák szemszögéből a helyi adók tekintetében. Ugyanis a helyi adók megnövekednek, és egy helyi vidéki kisközösség számára az egyetlen bevételi forrás marad - az egyre csökkenő állami normatívák mellett - a helyi adó. A helyi adók megemelésével a helyben gazdálkodó, helyben élő emberek gazdálkodási körülményeit teszik tönkre és nehezítik meg. (Gőgös Zoltán: Ez nem kötelező!) Nem kötelező bevezetni helyi adókat, képviselő úr, de ha megnézi egy kistelepülés költségvetését, láthatja, hogy az nem fogja tudni az alapvető feladatait sem ellátni.

Lejárt az időm. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu