MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Hallgatva a vitánkat, elkezdtem sajnálni a minket nézőket és hallgatókat, mert ők azt hihetik, hogy itt két adótörvény készült, hiszen az egyik oldalról csupa jót hallanak, a másik oldalról pedig csupa rosszat hallanak. Meg kell nyugtatnom őket, hogy egy készült, és megpróbálom a magam oldaláról tényekkel, statisztikai adatokkal alátámasztani, hogy itt valójában miről is van szó.

Nézzük, kik bírálják azt a folyamatot, ami egy éve nagyon pozitív irányba elindult! Azok bírálják ezt a folyamatot, akik 2002-ben negyedévről negyedévre csökkenő ütemű gazdasági növekedést hagytak ránk; mérséklődő exportot, a vállalkozási szféra beruházásainak a drasztikus csökkentését. A legendás kétéves költségvetést hagyták ránk, amelynek egyetlen száma sem felelt meg a valóságnak; üres államkasszát, rengeteg kifizetetlen számlát a közbeszerzés nélküli autópálya-építésig és a Millenniumi Városközpontig; eladósodott, tönkretett mezőgazdaságot, igazságtalan gyermektámogatást, igazságtalan lakástámogatást, megrövidített nyugdíjasokat - egyszóval romokat. A fogyasztásvezérelt fideszes növekedési pályáról közel másfél év kellett ahhoz, hogy áttérjünk az export- és beruházásvezérelt növekedési pályára. (A Fidesz képviselői felé fordulva:) Képviselő úr is nagyon jól tudja, hogy az a gazdasági növekedés, amit önök 6 százalékról leküzdöttek 3 százalékra, jelenleg 4 százalék felett van.

Nézzük, hogy mi van ma: felzárkózás van a bérekben, felzárkózás van a nyugdíjakban, gyorsul a magyar gazdaság, egészséges szerkezetben. Nőnek a beruházások - ezek 10 százalék felett nőnek -, élénkül a termelés, szintén 10 százalék felett, gyors exportnövekedés valósul meg, 15 százalék feletti mértékben, képviselő úr, hónapról hónapra mérséklődik az áremelkedés szintje, és ha lassan is, de javul az egyensúly.

Csökken az állami újraelosztás - Babák képviselő úrnak mondom külön -; míg 2003-ban az adócentralizáció 38,8 százalék volt, ez 2004-ben 38,5 százalék, 2005-ben pedig 38 százalékra tervezzük csökkenteni. Az állami újraelosztás mértéke a bruttó nemzeti termék százalékában 2002-ben 54 százalék volt, 2004-ben ez 49 százalékra csökkent, és 2005-re 47,6-ra kívánjuk csökkenteni. Azt gondolom, hogy ezek pozitív elemek. Szárnyal a tőzsde, stabil a forint; talán túl stabil is a forint az exportálók szempontjából nézve.

Nézzük, hogy a 2005-ös adójogszabályok mit is tartalmaznak a vállalkozások számára!. A 2005-ös adójogszabályok vállalkozásokat érintő intézkedései az élőmunka-terhelés csökkentését, a munkahelyteremtés elősegítését, az egészséges szerkezetű, magas szinten fenntartható magyar gazdasági növekedést szolgálják.

Először az élőmunka-terhelés csökkentéséről néhány gondolatot.

(15.50)

Már elhangzott többször, de azért kiemelném a tételes egészségügyi hozzájárulás havi összegének csökkentését, ami 3,7 millió munkavállaló foglalkoztatóját érinti. Ez havonta 1200 forint, és igaz, hogy ez november 1-jétől lép hatályba, de 8,9 milliárd forintot hagy a vállalkozóknál. 2005. január 1-jétől a részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó arányos tételes egészségügyi hozzájárulás is mérsékli a foglalkoztatók terheit. Nagyon fontos intézkedések lépnek hatályba a foglalkoztatási feltételek javítása érdekében. Foglalkoztatásösztönző hatású lesz a részmunkaidős munkavállalás lehetőségeinek gyarapítása azzal, hogy a gyermek egyéves kora után a gyes mellett is lehetővé válik a munkavállalás.

A kis- és középvállalkozásoknál a foglalkoztatás elősegítését szolgálja a fejlesztési adókedvezmény munkahelyteremtő beruházásokhoz való igénybevétele, mely nagyon kedvező módon, kizárólag létszámnövelési feltétel biztosításával teszi lehetővé, hogy ezek a vállalkozások igénybe vehessék ezeket a kedvezményeket. Kisvállalkozások ezt megtehetik már 30 fő létszámgyarapítással, hátrányos helyzetű régióban 15 főnél; középvállalkozásoknál is mindössze 150 fővel, hátrányos helyzetű régióban 75 fővel kell bővíteni a létszámot a beruházási adókedvezmény igénybevételéhez.

Azt gondolom, hogy áttörés a mikrovállalkozások számára a foglalkoztatásnak egy új adóalap-csökkentő kedvezménnyel való segítése; a legfeljebb öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál a létszám minden egy fővel történő növelése esetén a minimálbér éves összegével csökkenthető a társasági adóalap. Számításaink szerint, ha a vállalkozásoknál 10 százalékos létszámfejlesztés valósul meg, ez mintegy 20 ezer munkahellyel fogja gyarapítani a magyar munkahelyek számát. A helyi iparűzési adóban szerepel egy új javaslat, amely szintén foglalkoztatásösztönzést szolgál, amely azt mondja ki, hogy az adóalap-kedvezmény mértéke minden fő létszámnövekmény után 1 millió forint, tehát 1 millió forinttal csökkenthető az adóalap.

Nagyon fontos tételnek tartom, hogy az átalányadózás bevételi értékhatára 4 millió forintról 8 millióra bővül, kiskereskedelemben 22-ről 40 millió forintra. Az egyszerűsített vállalkozási adó tekintetében bővül az adóalapot csökkentő tételek száma. Kis- és középvállalkozások számára lehetővé válik a szabadalom, a használati és formatervezési mintaoltalom fenntartására felmerült költségek alapból történő levonása.

Talán egyik legfontosabb és legnagyobb tétele a vállalkozások, beruházások ösztönzésére a helyi iparűzési adó további 25 százalékának levonhatóvá tétele az adózás előtti eredményből. Mint tudják, képviselőtársaim, ez jelenleg 125 százalékban van meghatározva, ezzel szemben 150 százaléka lesz levonható az iparűzési adó mértékének a társasági adóalapból. Megszűnik az időkorlát az 50 százalékos értékcsökkenési leírási kedvezmény érvényesítésére vonatkozóan. Nagyon fontos üzenet a pénzügyi és regionális központok Magyarországra telepítésének, hogy 2006-tól az osztalékadó megszüntetésre kerül.

Azt gondolom, hogy még néhány gondolat az adó- és járulékadminisztráció egyszerűsítéséről feltétlenül említést érdemel. Ilyen például, hogy az adóhatóság között létrejön az a kapcsolat, amely az OEP és az APEH között a biztosítottak adataira vonatkozó adatátadást szolgálja, ez az úgynevezett NYENYI-lapos adatszolgáltatás 2006. évtől megszervezésre kerül. Az adóhatóság által nyilvántartott, adózók által bejelentett adatok száma mérséklődni fog. Egyszerűsödik a követelésekkel összefüggő elszámolás, és megszűnik a számítással meghatározott követelés értékvesztés alapú csökkentő tétel, illetve az ehhez kapcsolódó, adóévet követő évben alkalmazandó növelő tétel.

Egyszerűsödik a regisztrációs adó, megszűnik az adóelőleg-fizetés jelenlegi bonyolult rendszere. 2005. január 1-jétől önkéntesen bármely adózó elektronikus úton teljesítheti adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét. Folytathatnám a sort; tehát, ha valaki ezeket az adótörvényeket részletesen elolvasta, akkor ezeket is megtalálja benne.

Arra kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt az adótörvényt azért, hogy ez a lendület, ez a fellendülés folytatódjon a gazdaságban, hogy egy boldogabb, gyarapodóbb Magyarországon éljünk.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu