SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. (Dr. Vitányi István: Csak az igazat!) Csak az igazat, és csakis a színtiszta igazat, képviselőtársam. Ha egy adót nézünk, hogy hogyan alakul ki egy adóterhelés - és Domokos képviselőtársamat nem látom, de hála istennek, Babák képviselőtársam itt van -, akkor azt lehet mondani, hogy több adót szedünk be vagy kevesebb adót szedünk be. (Babák Mihály: Eladósítjátok az országot. - Babák Mihály felé:) Téged látlak...

Ha két abszolút számot összehasonlítunk, abból lehet látni, hogy melyik a nagyobb és melyik a kisebb, de hogy valamelyik miért nagyobb és miért kisebb, és hogyan alakul ki, az már egy kicsit bonyolultabb művelet. Hiszen egy adót úgy számolunk ki (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Mondd el!), hogy van az adónak alapja, és van az adónak százaléka. (Gőgös Zoltán: Így van. – Egy hang a Fidesz soraiból: Nahát!) Tavaly az általános adószázalékot 2 százalékkal csökkentettük. Idén ez a százalék nem változik.

(16.00)

Az adó alapja tehát az, ami megváltoztatja az adó abszolút mértékét, mivel a százalék nem változott. Azt ellenzéki képviselőtársaink sem vitatják, hogy az adó alapjának meghatározásánál jelentős adókedvezményeket adunk, tehát az adótörvények miatt még ez az adóalap is csökken. Mégis több az adó? Miből? Valószínűleg akkor abból, hogy a vállalkozások jobban működnek, a vállalkozásoknál nagyobb adóalap képződik, még a kedvezmények hatására is, és így ennek a két számnak a szorzata változatlan, vagy a tavalyi - a tavalyi csökkenő - adószázalék szorzata. Ez még ilyen esetben is növekvő adót eredményez, ami nem rossz. Jövő évre a vállalkozások átlagosan 9 százalékkal nagyobb adózás előtti eredményt prognosztizálnak maguknak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)

Ebből adódik az az abszolút növekedés, amiről önök beszélnek. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu