VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Lassan kezdenek kibontakozni előttünk azok a körvonalak, amelyek majd a jövő évet meghatározzák. Erről nem is kívánok most beszélni, mert lesz még alkalom itt a Házban is akár az adótörvényeknél, akár a költségvetésnél beszélni róla. Mindenképpen fontosnak tartom azonban arról szólni, hogy az elmúlt két esztendő kormányzása után ki nem lehet vesztes, ki nem lehet vesztese 2005-nek, és ki nem lehet vesztese az előttünk álló időszaknak.

Ha jobban belegondolunk és megnézzük, hogy az elmúlt két esztendőben a vállalkozások milyen változásokon mentek keresztül, akkor sajnos azt kell megállapítanunk, hogy az elmúlt két esztendőben a hazai, magyar kis- és középvállalkozások, sőt azt is meg merem kockáztatni, a hazai nagyvállalkozások, nem voltak ennek a gazdaságpolitikának a nyertesei. Nem voltak, pedig tudjuk jól, hogy a hazai kis- és középvállalkozások adják a bruttó hazai termék körülbelül 50 százalékát, és a hazai vállalkozások (Kuncze Gábor közbeszólására:), kedves Kuncze Gábor, foglalkoztatják a munkavállalók közel kétharmadát. Nem mindegy tehát, hogy milyen az a gazdasági környezet, amelyben ezek a hazai vállalkozások mûködnek.

(Kuncze Gábor közbeszólásaira:) Elnök Úr! Kuncze Gábor folyamatosan kiabál itt közbe. Engem nem zavar; ha önt sem zavarja, akkor folytatnám a hozzászólásomat.

Nézzük meg tehát, hogy az elmúlt két esztendõben mi történt; a támogatások területén mi történt, az adók területén mi történt és a járulékok területén mi történt. 2002-ben ez a kormány azzal kezdte a mûködését, hogy a Széchenyi-tervet leállította. Csillag István miniszter urat tudnám idézni, aki azt mondta, hogy ha nincsen Angliában sem Cromwell-terv, nincsen Ausztriában sem Mária Terézia-terv, akkor itt sincs szükség semmiféle vállalkozói támogatásra. Nem volt igaza a miniszter úrnak, hiszen Angliában van ilyen terv, és mûködik is ilyen program, Ausztriában úgyszintén mûködik, de hát értettek ebbõl a vállalkozók; nem számíthatnak a magyar kormány további támogatására. Ez be is következett: az elmúlt két évben sem az Európa-terv, sem a kitalált Smart Hungary program nem tudta beváltani a reményeket. Ma már a vállalkozók inkább csak small Hungarynek nevezik azt a programot, amit annak idején Csillag István elkezdett; sajnos minimális, nagyon kevés olyan pályázatot tudtak támogatni, amelynek érdemi hatása lett aztán a gazdaságra. Ígéretbõl tehát nem volt hiány, de szembesülni kellett azzal, hogy nincsenek ilyen állami támogatások.

De nézzük meg, az adó területén mi történt. Az elmúlt esztendõkben jelentõs mértékben nõtt a vállalkozók adóterhe, minden vállalkozó arra panaszkodik, hogy az elmúlt években új adók jelentek meg: környezetterhelési díj ökoadóval, levegõterhelési díj, vízterhelési díj, talajterhelési díj, aztán megjelent az energiaadó, amelyet a lakosságra háríthatnak át könnyen a nagyfogyasztók, megjelent a cégautók adója, ami duplájára növelte a cégautók adómértékét, a cégbejegyzési illetékek radikálisan emelkedtek. Erre mindig azt hallottuk, hogy ezek évek hosszú során nem emelkedtek, most itt az idõ, hogy emelkedjenek. Nemcsak a tavalyi esztendõben, hanem úgy tûnik, a következõ években is az illetékmértékek jelentõsen növekednek, ami a vállalkozásalapítás körülményeit nehezíti meg.

A sort lehetne folytatni, hiszen több ilyen intézkedése is volt a kormánynak. Innovációs járulék került bevezetésre, ami szintén a vállalkozókat sújtja - kiderült az elmúlt idõszakban, hogy ez csak a bürokráciát növelte, és igazából a kormány nem tette lehetõvé, hogy ebbõl reálisan pályázzanak fejlesztésre a vállalkozások, hiszen pályázat nélkül kíván a kormány több mint kétmilliárd forintot elkölteni ebbõl a keretbõl -, és nõtt a rehabilitációs hozzájárulás összege is. Azt állapíthatjuk meg tehát, tisztelt képviselõtársaim, hogy a hazai vállalkozások bizony nem voltak a nyertesei az elmúlt idõszaknak.

Sajnos, elõrepillantva a terhek további növekedésével kalkulálhatunk, hiszen a beterjesztett adótörvényekben már ez szerepel; új elvonási formák jelennek meg, vállalkozói járulék, emelkedõ illetékterhek vannak, az osztalékadó mértéke növekszik és így tovább.

Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! Ön sokszor beszél arról, hogy a gazdaság milyen lendületes állapotban van. Reméljük, hogy igaza lesz önnek. Azonban ne feledkezzen el arról, hogy több százezer olyan hazai kis- és középvállalkozás van, aki ebbõl egyelõre még semmit sem érez; egyelõre a terhek növekedését érzi, egyelõre azt érzi, hogy egyre kevesebb fejlesztési forrása van, egyre kevesebbet tud a munkahelyek számának bõvítésére fordítani. (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.) Nem kívánjuk, hogy a jövõben ez a folyamat tovább folytatódjék.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Forrás: parlament.hu