DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Dancsó képviselő úr hívószava - ha jól értettem előadásából - a nyilvánosság dicsérete volt a törvény kapcsán. Ehhez hadd tegyem hozzá egyrészt a hitelesség hívószavát, másrészt pedig az egységes módszer alkalmazásának követelményét. Talán ez az a három jelző, amely ennek a törvénynek a megjelenését módosított változatban fontossá és értelmezhetővé teszi.

Többen elmondták már, én is csak megismételni tudom, hogy az európai uniós csatlakozásunk után az Unióban végbemenő változások teszik kötelezővé, hogy a számviteli szabályok, az eljárási módszerek a nemzetközi standardok rendszeréhez igazodjanak, ami természetesen az európai uniós változások mellett - ahol folyamatos a változás - állandó korrekciót igényel a magyar számviteli szabályokban is.

Elsősorban néhány olyan részletkérdésre szeretnék rámutatni, ami egyrészt elhangzott már, részint még el is fog hangzani, nevezetesen hogy melyek azok a fő kérdések, melyek azok a technikai szabályok, amelyek a ma tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatban említésre érdemesek. Elsősorban az export- és importfogalmakkal kapcsolatos számviteli előírások pontosítása jelenik meg a törvényjavaslatban. Fontos kérdés a devizakülföldi státus elvesztésével kapcsolatos szabályok, illetve helyzet rendezése, aminek különös jelentősége van, nem elsősorban a devizaszabályok, hanem az európai uniós csatlakozás folytán előállt körülmények miatt.

A jogharmonizációs célú módosításokon túl további módosításra van szükség a nemzetközi számviteli standardok miatt a pénzügyminiszter részére olyan felhatalmazás megadására, hogy országgyűlési előírások és eljárás nélkül folyamatosan megfelelő felhatalmazással rendelkezzen az EU-szabályok mintegy mechanikus, automatikus követésére.

Számos, a gyakorlati életben felmerült igény miatt került sor módosításra a törvényben. Lényeges megemlíteni, hogy a módosítások jelentős része 2005. január 1-jén lép hatályba, de nincs akadálya annak - és ez valószínűleg kívánatos is, bár ezt a gyakorlati szakembereknek kell eldönteni -, hogy az új szabályok már a 2004. évi beszámolóknál megjelenhessenek és alkalmazhatók legyenek.

A legfontosabb téma a törvénymódosítás tekintetében a gazdasági társaságok, bankok, pénzügyi intézetek, biztosítóintézetek éves és összevont konszolidált beszámolóiról szóló irányelv különböző előírásainak az átvétele; elsősorban az értékelési szabályok, a céltartalékképzés mint rendkívül fontos és jelentős részben módosított normaszöveg; a beszámoló formája és szerkezete. Dancsó képviselő úr helyesen értékelte a mellékletek tartalmát. Igazából a beszámolóval kapcsolatos valamennyi iratanyag olyan egységes szabályrendszerbe kerül, amiből egységes módon lehet következtetni. Egyrészt megvannak mindazok a kellékek, amelyek a beszámolók részét kell képezzék, és ettől kezdve nem komplikált következtetéseket kell alkalmazni azért, hogy egy-egy beszámoló, mérleg, melléklet alapján vajon milyen jogi vagy pénzügyi események történhettek a cégnél, és ennek milyen következményei vannak a jövőre nézve, hanem olyan komplett, az EU-jogszabályoknak is megfelelő normahalmaz, iratmennyiség és adathalmaz áll rendelkezésre, ami egységes szemlélet alapján, hiteles módon teszi lehetővé a cég tevékenységének, múltjának és jelenének a nyomon követését.

(12.20)

A céltartalékképzésre vonatkozó előírások annyiban módosultak, hogy a céltartalékképzésre csak olyan fizetési kötelezettségek, jövőbeni költségek kerülhetnek, amelyek fennállását a mérlegfordulónapon nagy valószínűséggel feltételezni lehet. Zárójelben hadd tegyem hozzá, hogy ez például egy olyan kérdés, amelynek számviteli szempontból sokkal nehezebb a gyakorlatba való átültetése és értelmezése, mint amit egy egyszerű jogszabály szövegénél az ember feltételezne, de ez nyilván megint egy olyan kérdés, amit a gyakorlat fog megoldani. Tehát, hogy mi a nagy valószínűséggel bekövetkező esemény, ez nyilván számos jogvita forrása lehet, Ugyanakkor a megfogalmazással és ennek az igényével természetesen teljesen egyetértek, csak jelzem, hogy számos olyan kérdés van, ami a gyakorlatra vár.

Részben jogharmonizációs célú, részben a nemzetközi szabályrendszerhez való közelítést szolgáló módosítást jelentenek az üzleti vagy cégértékekre, a devizában fennálló tartós befektetések, devizaárfolyam különbözetének elszámolására, konszolidáció során fölérendelt anyavállalat esetén a mentesíthető anyavállalatra, az internetes honlapon történő közzétételre, a devizakülföldi státus elvesztésére vonatkozó módosítások.

Talán ebből a körből a devizaszabályozás változását érintően érdemes annyit kiemelni, hogy jelenleg a külföldi gazdálkodó szervezetben lévő, devizában fennálló tartós befektetések veszteség jellegű árfolyam-különbözete a tárgyidőszaki eredményt csökkenti, míg a devizában meghatározott értéknövekedés a saját tőkén belüli tartalékot növeli. E kétirányú hatás eltérő megítélése kedvezőtlenül érinti a hazai vállalkozók külföldi befektetéseit, ezért összevontan, tehát egymást kiegyenlítő módon érdemes kezelni.

Szó esett az informatikai, technikai fejlesztés eredményeként az internetes honlap alkalmazásáról a vállalkozók részéről. Ez a fajta rendelkezés a nyilvánosság igényét hivatott szolgálni, különösebb technikai akadályt valóban nem fog okozni, hiszen rendkívüli módon elterjedt már a vállalkozók között is az internetes honlap alkalmazása.

Tulajdonképpen a technikai szabályok sokasága olyan, hogy a legszorosabban vett szakma feladata ezeknek a megtanulása, alkalmazása, a kérdéseket a gyakorlat fogja megoldani. Azt szeretném megismételni, amivel gondolom, mindenki egyetért, hogy itt egy olyan típusú szorosan vett szakmai norma tárgyalásáról van szó, amiben igazából örvendetes módon csak szakmai vita keletkezhet. Bár a jogszabály olyan típusú, hogy komoly szakmai vita nem várható, legfeljebb jobbító szándékú módosító javaslatok, hadd köszöntsem azt, hogy végre egy olyan szabály, amiről a szakembereknek úgy kell beszélni, hogy nem kell hogy belengje a politikai hozzáállás a történethez való hozzáállást.

Meg fogjuk tanulni azt, hogy az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkat követően egyre több szorosan vett szakmai vita, szakmai kérdés ilyen típusú hozzáállást fog igényelni, ami talán nélkülözi az izgalmat, az érdekességet, a kétperces szócsatákat, viszont érdemi eredményt az ilyen típusú jogszabályok hoznak a parlament működésében is.

Természetesen az SZDSZ képviselőcsoportja a törvényjavaslatot támogatni fogja.

Köszönöm. (Taps az MSZP és az MDF soraiban.)

Forrás: parlament.hu