HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha az előző törvényt a Magyar Demokrata Fórum meglehetősen keményen bírálta, és visszavonására kérte a kormányt, akkor ezt a törvényjavaslatot, azt kell mondanom, hogy támogatni fogjuk, hiszen egy olyan törvénymódosításról van szó, ami egyfelől kötelező, hiszen európai uniós tagságunk sok olyan követelményt hordoz, amit teljesítenünk kell, másfelől az idő megadta azokat a tételeket, amelyek törvénybe foglaltattak. Csak érdekességképpen említem meg, hogy az 1991-ben elfogadott törvény terjedelme azóta pont a négyszeresére nőtt. Tehát az idő úgy változott, és a szabályozás olyan feltételeket teremtett, hogy bizony fizikai értelmében is, nem csak hatáskörét tekintve módosult ez a törvény.

A jelenlegi módosítás által leginkább érintett területeket csak felsorolásszerűen érintem. Foglalkozik a módosítási javaslat a céltartalékképzés formájával és szerkezetével, az értékelési szabályokkal, az export-import fogalmának pontosításával, a követelések minősítésével, a devizában fennálló befektetések elszámolásának módjával, a beszámoló formájával, a kiegészítő mellékletben szereplő információk bővítése ügyével, az üzleti jelentés információtartalmának a bővítésével, a közzététellel kapcsolatos előírásokkal, a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel kapcsolatos előírásokkal, és végül, ahogy ez lenni szokott, átmeneti rendelkezésekkel.

A módosítások részletezése meglehetősen hosszú, csak kiragadnék néhány olyan példát, amit fontosnak és jellemzőnek gondolok, és ami az idő követelésének kielégítését jelenti.

A módosítás 1. §-a pontosítja az export-importtal kapcsolatos néhány alapfogalmat, ilyen a belföld-belföldi, külföld-külföldi. Ennek lényege a területi elv alkalmazása, amely a számviteli törvénybe bekerült. A 2. § rendelkezése alapján a tőzsdére készülő vállalkozások nem készíthetnek egyszerűsített éves beszámolót, ami nyilván a tőzsde működésével, átláthatóságával is indokolható. A 3. § alapján az összevont beszámolóknak a jövőben kötelezően meg kell felelniük a nemzetközi standardoknak, a nemzetközi elvárásoknak. A 4. § alapján a közbenső mérleget könyvvizsgálóval kell hitelesíteni, illetve ezt is, amennyiben a vállalkozás könyvvizsgáló alkalmazására kötelezett.

Az 5. és a 9. § egy érdekes rendelkezés, és más törvénymódosítást is indukál, ez pedig arról rendelkezik, hogy a számviteli elvek alkalmazása lehetővé válik az önkormányzati vagyonra. De természetesen ahhoz, hogy ez a törvény hatályba lépjen, illetve hogy valóban alkalmazni lehessen, az önkormányzati törvényt is módosítani kell.

A 6. és a 7. § pontosításokat tartalmaz, az immateriális javakat és követeléseket pontosítja. A 8. § az EU jogharmonizációjának megfelelően pontosítja a céltartalékképzést. Céltartalékképzést olyan esetben lehet alkalmazni, amikor a kötelezettségeket már a mérlegfordulónapon nagy valószínűséggel vagy bizonyosan feltételezni lehet. Természetesen, ha az információ a fordulónapot követően, de még a mérlegkészítést megelőzően rendelkezésre áll, akkor ezt a céltartaléknál figyelembe lehet venni.

A 12. § kibővíti azt a kört, ami után nem lehet terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. Ilyen új eszköz a műemléki védettségű épület, illetve bekerül bizonyos feltételek esetén az üzleti vagy cégérték. Természetesen lehetőség van az üzleti és cégérték terven felüli értékcsökkenésére.

A változások 2005. január 1-jétől lépnek életbe, az ugyanezen időponttól nyilvántartásba vett üzleti és cégértékre vonatkoznak, de az üzleti vagy cégértéknél a korábban nyilvántartásba vettek esetében is lehet majd alkalmazni, erről a 45. § rendelkezik.

A műemlék épülettel kapcsolatban a terv szerinti értékcsökkenés tiltása, a vétellel kapcsolatos ráfordítások elszámolhatóságának tiltása azonban gondokat okozhat, megnehezítheti a leromlott műemléki épületek vállalkozó általi hasznosítását. Érdemes ezen módosítást jobban megfontolni, nem célszerű a műemlék épületeket a képzőművészeti tárgyakkal azonos kategóriába sorolni.

A 18. § a visszavett áruk, például göngyölegek elszámolását pontosítja, az elszámolás - és ez fontos - az árbevétellel szemben történik. A 19. és a 20. § a belföldi értékesítés, az exportértékesítés árbevételét, illetve az egyéb bevételeket pontosítja.

(12.30)

A 21. § alapján - és nyilván ez is egy európai uniós csatlakozásból adódó feladat - az egyéb ráfordítások között kell elszámolni az EU felé teljesített adók, díjak, illetékek, illetve egyéb befizetnivalók összegét.

A 22. és a 23. § a közös tevékenység, közös üzemeltetés bevételeinek, nyereségének elszámolását szabályozza.

A 25-29. §-ok a kiegészítő melléklet módosításait tartalmazzák. Ezek fontosak és figyelemre méltóak. Előírják, hogy a kiegészítő mellékletben utalni kell arra, ha kötelező a könyvvizsgáló alkalmazása. Fel kell tüntetni a 10 millió forint éves árbevételt meghaladó társaságoknál a könyvviteli szolgáltatást végző személy nyilvántartási adatait. Meg kell adni a vállalkozó székhelyét és az internetes honlapjának elérhetőségét, ha beszámolóját az interneten is közzéteszi. Az exportértékesítés kimutatását tovább kell részletezni, és be kell mutatni a külföldi telephelyek főbb adatait.

Akkor most nézzük, hogy mik azok a módosító javaslatok, illetve mely területet érintenek - meglehetősen kevés ilyen van -, amelyek nem a jogharmonizációval függnek össze, hanem egyszerűen az idő haladta túl létüket, és ezért kell módosítani.

Nem lehet terv szerinti értékcsökkenést elszámolni - ahogy az előbb erre utaltam - a műemléképületnél üzleti és cégértéknél, ahol annak értéke nem csökken. Sőt, van olyan átmeneti időszak, amikor ez nőhet is.

Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke tartósan meghaladja annak piaci értékét.

Általában nagy gondot kell fordítani a cég való értéken történő megjelenítésére.

Fontos követelményként jelöli meg a módosítás több pontja az értékelés elszámolási módját, annak szinten tartását.

A kiegészítő melléklet adatszolgáltatását bővíti, hogy a vállalkozói vagyonról és a pénzügyi helyzetéről, a fejlődésről és a kockázatokról megbízható, valós képet kell adni. Az üzleti jelentésnek tartalmaznia kell a várható fejlődés lehetőségeit.

Összefoglalva a 2000. évi C. törvény 2005. január 1-jével történő módosítása a Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint nem tartalmaz jelentős, a számvitel szerkezetét módosító változtatást. Elsősorban az Unióhoz való csatlakozás miatti jogharmonizációs célú változtatásokat és a nemzetközi számviteli standardoknak történő megfelelést tartalmazza. Ugyanakkor bővíti a gazdasági események körét, pontosítja azokat, változtat egyes költségtényezők kimutatásán, és nagy figyelmet fordít a kiegészítő melléklet és üzleti jelentés tartalmi követelményeire, illetve a könyvvizsgálói jelentésre és a beszámoló közzétételére. Miután alapvetően egy technikai jellegű törvénymódosításról van szó, ahogy a bevezetőmben mondtam, a Magyar Demokrata Fórum néhány apróbb módosítással - amire utaltam hozzászólásomban -, ezek elfogadása esetén természetesen ennek a törvénynek az elfogadását támogatni fogja és a Magyar Országgyűlésnek elfogadásra javasolja. Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu