CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter: Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy a családi életen keresztül a miniszterelnök úr bemutatta, szemléltette azokat a folyamatokat, amelyek bérben, ellátásban az elmúlt két esztendőben a megelőző négy esztendőhöz képest változások voltak. Én szeretnék arra kitérni, hogy a munkapiacon milyen változások voltak 2002 óta.

A 2002-es kormányváltás óta Magyarországon javult a munkaerő-piaci helyzet. Ezt nemcsak azért fontos leszögezni, mert vannak, akik az ellenkezőjét állítják, hanem azért is, mert romló foglalkoztatási helyzetben vettük át a kormányzást. 2001 végétől csökkent, méghozzá radikálisan a foglalkoztatás. 2001 negyedik negyedévében 50 ezer fővel kevesebb embernek volt munkája, állása, mint a megelőző időszakban volt. Mindezt 4 százalék környéki gazdasági növekedés mellett tetszettek produkálni annak idején. Az volt tehát a feladatunk, hogy megállítsuk és megfordítsuk a romló tendenciát. Ez 2002 végére sikerült, méghozzá gyorsuló szerkezetváltás mellett.

A kormányváltást követő évet gyors foglalkoztatásbővülés és gazdasági aktivitás, élénkülés jellemezte. A foglalkoztatottak számának dinamikus növekedése mindenekelőtt a szolgáltatási szférában, annak is állami részében következett be, mely visszavezethető egyrészt a közszférát érintő bérkorrekcióra, melynek eredményeként egyes területeken mérséklődött az évek óta jellemző munkaerőhiány, másrészt az európai uniós csatlakozás által elvárt intézményfejlesztésekre.

2004 első félévében a közigazgatásban már mérséklődés volt tapasztalható. A foglalkoztatási struktúra kedvező irányú változása, hogy az öt főnél nagyobb létszámot foglalkoztató szervezeteknél a versenyszférában másfél százalékos növekedés következett be, miközben a költségvetési szektort 1 százalékos mérséklődés jellemezte. Mindez azt valószínűsíti, hogy elsősorban a stabilnak tekinthető munkahelyek száma emelkedett a magánszektorban az elmúlt egy év alatt.

A 2005. évi adó- és járuléktörvények, valamint a költségvetési törvény tervezete számos további, a foglalkoztatás bővítését segítő új eszközt, támogatási formát irányoz elő. Azért dolgozunk, hogy nőjön a munkahelyek száma, és hogy egyre többen keressenek egyre többet. Elkészítettük a 2004-2006. éves időszakra szólóan a nemzeti foglalkoztatási célokat és az ezeket szolgáló intézkedéseket összefoglaló nemzeti foglalkoztatási akciótervet, melynek célja, hogy az időszak végéig a munkavállalók száma legalább százezer fővel több legyen, mint volt 2002 tavaszán. Ezért 2005-ben a gazdasági növekedés mellett a bérterhek csökkentésével, célzott támogatásokkal ösztönözzük a foglalkoztatás növekedését, hogy minél többen élhessenek meg munkájukból családjukkal együtt.

Csökkennek a vállalkozások foglalkoztatással kapcsolatos terhei. Tovább csökken a tételes egészségügyi hozzájárulás. Ez is elsősorban az alacsonyabb keresetű középvállalkozásokat, kisvállalkozásokat segíti.

(10.10)

A részmunkaidős foglalkoztatás elősegítésével változik az egészségügyi hozzájárulás fizetésének szabálya, a jövőben csak a munkaidővel arányos részt kell a vállalkozásoknak megfizetni. 2005-ben minden munkáltató számára 1200 forinttal csökken az egészségügyi hozzájárulás ma 3450 forintos összege, amelyet ez a kormány, pontosabban, a megelőző Medgyessy-kormány már csökkentett ezer forinttal. A személyi jövedelemadó-terhek további csökkentése már önmagában is jelentősen könnyíti a vállalkozásokra nehezedő nyomást, így könnyebben vállalhatják a foglalkoztatottak számának növelését. Támogatást kapnak a foglalkoztatottak számát növelő vállalkozások, csökkennek a vállalkozások terhei.

Jelentős társaságiadó-kedvezményt kapnak az új munkahelyeket létrehozó mikro-, kis- és középvállalkozások. A Medgyessy-kormány már csökkentette a társasági adót, itt további kedvezmények belépéséről van szó. Jövőre azok a kisvállalkozások, melyek 30 fővel, hátrányos régiókban 15 fővel; azok a középvállalkozások, melyek 150 fővel, hátrányos régiókban 75 fővel bővítik a létszámukat, már jogosulttá válnak a fejlesztési adókedvezmény igénybevételére. A legalább 5 főt foglalkoztató mikrovállalkozások minden új foglalkoztatott után a minimálbér éves összegével csökkenthetik társasági adóalapjukat. Kevesebb iparűzési adót kell fizetniük a létszámukat bővítő vállalkozásoknak. Azok, ahol a foglalkoztatottak átlagos létszáma jövőre emelkedik, minden egyes újabb foglalkoztatott után egymillió forinttal csökkenthetik az iparűzési adó alapját.

A munkáltatói járulékterhek célzott csökkentésével kívánjuk elősegíteni, hogy a ma a munkaerőpiacon hátrányban lévők elhelyezkedhessenek. Megkülönböztetett jelentősége van a pályakezdő fiatalok első munkahelye megszerzésének, illetve a gyermeknevelésből visszatérők szülők, a fiatal, gyereket nevelő családok számára is fontos, hogy el tudjanak újra helyezkedni. Kilenc hónapig 50 százalékos munkáltatói járulékkedvezményt fognak kapni azok, akik pályakezdő fiatalt vesznek fel dolgozni. A felsőfokú képzettségűeknél ez a speciális szakmai tapasztalatszerzést is szolgálja. A közszolgáltatásban lehetőség nyílik széles körben ösztöndíjas pályakezdők foglalkoztatására. A gyesről, gyedről, ápolási díjról visszatérő, korábban munkahellyel nem rendelkező édesanyák foglalkoztatása esetén a munkáltatót szintén 50 százalékos járulékkedvezmény illeti meg majd 9 hónapig. Az ötven éven felüli tartós munkanélkülieket alkalmazók a Munkaerő-piaci Alaphoz pályázhatnak szintén a járulékok 50 százalékos megtérítéséért.

Jövőre a foglalkoztatási és felnőttképzési támogatások is jelentős mértékben növekednek, csaknem 90 milliárd forintot szán a költségvetés a hagyományos és az új munkaerő-piaci képzési programokra, célzott járulékkedvezményekre. Jelentős európai uniós források szolgálják a civil szervezetek megerősítését, foglalkoztatási kapacitásainak bővítését. Továbbra is fontos célunk a tárcák forrásait is mozgósító közmunkaprogramok indítása.

Hogy összehasonlítható számokat mondjak én is: 2001-ben a jelenleg ellenzékben lévő pártok kormánya 50 milliárd forintot fordított munkaerő-piaci és képzési programokra. 2002-ben 58 milliárdot tervezett; a Gyurcsány-kormány 2005-re 88,8 milliárd forintot szán ezekre a programokra. Ugye, van különbség, kedves képviselőtársaim? Mintegy 30 milliárd forint. Ez jelenti valóságosan a foglalkoztatás bővülésére szolgáló pénzeszközök gyarapítását. Megint csak nem beszélni, hanem cselekedni kell.

Azt gondolom, hogy néhány szóban a bérekről is szólni kell, a Lili családja mellett a közös, nagy család számait is megemlíteni. 2002 és 2003 között történelmi adósságot törlesztve 24,1 százalékkal nőtt a bérek vásárlóereje. A 2004. évi szerényebb 1 százalékos növekedést követően jövőre ismét dinamikus, 3-4 százalék közötti reálbér-növekedés várható. 2005-ben a bérek vásárlóereje már közel 30 százalékkal fogja meghaladni a 2001. évit. A bérek növekedésében meghatározó szerepe volt a közalkalmazottak 50 százalékos béremelésének, a köztisztviselők, a bírák, ügyészek keresetnövelésének. Jövőre a költségvetés - megint számokat mondanék - 1684 milliárd forintot fordít a közszférában dolgozó több mint 800 ezer munkavállaló bérére, 636 milliárd forinttal többet, mint amennyit a 2002. évi eredeti, a Fidesztől örökölt költségvetési előirányzat tartalmazott.

A közalkalmazottak, köztisztviselők átlagos havi keresete jövőre eléri a 169 ezer forintot, ami 72 ezer forinttal, 73 százalékkal több, mint három évvel korábban. A fogyasztói árak növekedését is figyelembe véve a közszféra dolgozói, köztisztviselők, orvosok, ápolónők, pedagógusok keresetének reálértéke három év alatt 41 százalékkal fog növekedni.

Hogy az önök időszakához megint összehasonlítható számokat lehessen mondani: 1998 és 2001 között a gazdaság növekedése 19,4 százalék volt összességében, a versenyszférában a bér 13,1, a költségvetési szférában 19,1, a nemzetgazdaságban összesen 14,7 százalékkal nőtt. Látható, hogy el sem érte a gazdasági növekedés eredményét. 2002-ben és 2003-ban a gazdaság növekedése 6,5 százalékos volt, a versenyszférában a reálkereset 18,2, ez háromszorosa a gazdaság teljesítményének, a költségvetési szférában 36,5 százalékos, ez ötszöröse a gazdasági növekedésnek, nemzetgazdasági átlagban pedig 3,5-szerese volt a gazdasági növekedésnek. Ez a különbség bérpolitikában a Fidesz-kormány és a Medgyessy-, illetve Gyurcsány-kormány bérpolitikája között.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kérem önöktől, hogy ezt a tendenciát, ezt a munkát, legyen az akár a kormányzati bérpolitika, legyen az akár kormányzati foglalkoztatáspolitika, támogassák, hogy hasonló eredményekről tudjunk 2006-ban is beszámolni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu