DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nehéz így, illetve egy kicsit értelmetlen most tíz percet beszélni, bár fogok ettől függetlenül tíz percet beszélni, hogy itt már kétpercesekkel győzködtük egymást.

A következő megközelítést tenném. Azt gondolom - és ezt kijelentem itt -, hogy a beterjesztett törvény alkotmánysértő, sérti a Magyar Köztársaság alkotmányát és az Európai Unió jogát is. Nézzük meg ezt eljárási oldalról, hogy milyen érveket tudok felhozni egyszerűen az eddigi eljárás értékelésével, amivel azt tudom mondani, hogy önök már az eljárási lépéseikkel is alkotmányt sértenek.

Az Alkotmánybíróságnak több döntése van, amely döntések arra vonatkoztak, hogy eljárási alkotmánysértést mikor állapít meg. Nem elégszik meg az Alkotmánybíróság a jogalkotási törvény megsértésével, mert ha önmagában az eljárás során csak a jogalkotási törvényt sérti meg a kormány, azaz nem kéri ki a véleményét annak, akinek az álláspontját ki kellene kérni, ettől még egy jogszabály nem minősül alkotmányellenesnek, mondja az Alkotmánybíróság. Az Alkotmánybíróság azonban megkíván egy másik követelményt is, a másik követelmény pedig az, hogy ez az eljárási lépéssor, a vélemény nem kikérése egy alkotmányos értéket is veszélyeztessen, és ez az alkotmányos érték a jegybank függetlensége. Tehát amikor a PSZÁF-törvény kapcsán önök ugyanezt eljátszották, nem kérték ki a PSZÁF álláspontját, holott jogszabály kötelezte önöket erre, akkor az Alkotmánybíróság önmagában ezt az eljárási hibát azért nem minősítette alkotmányellenesnek, mert a PSZÁF-ot nem védi az alkotmány, meg sem említi, ellentétben a Nemzeti Bankkal. A Nemzeti Bank függetlenségét az alkotmány garantálja, önök ezt a függetlenséget sértették meg azzal, hogy egy független intézménynek az álláspontját nem kérték ki.

Formai okokból már ezért ezt a törvényt, a törvényalkotás eddigi menetét alkotmánysértőnek kell tekintenünk.

A másik: megsértették az Európai Közösség jogát is, ugyanis akkor, amikor önök módosítják a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt, akkor nemcsak a magyar jogot kell vizsgálni, önöknek azt is látniuk kell, hogy a Magyar Nemzeti Bank, mint egy tagállam jegybankja, az összes többi jegybankkal együtt részese a központi bankok európai rendszerének, tehát amikor önök belenyúlnak a magyar rendszerbe, akkor ebbe a rendszerbe nyúlnak bele. Az Európai Közösség joga megköveteli azt, hogy ha olyan kérdésekben nyújt be jogszabályt egy tagállam kormánya vagy képviselő vagy bárki - mert ezt nem részletezi ilyen szempontból az Európai Közösség joga -, ami érinti ezt a rendszert, márpedig ez érinti ezt a rendszert, akkor véleményezési joga van az Európai Központi Banknak.

Önök úgy indították el az egész lépéssort, hogy ezt a véleményezési jogot nem adták meg az Európai Központi Banknak. Azóta persze már megszólították őket, itt jegyzem meg, hogy van egy hónap határideje az Európai Központi Banknak ahhoz, hogy az álláspontját kifejtse. Az Európai Központi Bank álláspontját nekünk, jogalkotóknak ismernünk kellene, mondja az Európai Unió joga, és ennek alapján kellene meghoznunk a döntéseket. Ezek mind-mind nem teljesülnek. (Mádi László: Akkor le kellene venni a napirendről!) Ezek az eljárási hibák önmagában elégségesek ahhoz, hogy ha Luxemburg elé kerülne az ügy - mert a bíróság Luxemburgban ülésezik -, a luxemburgi bíróság az eljárási hibák miatt is eltapsolná ezt a törvényalkotást.

Nézzük meg tartalmilag a kérdést, mert ez az izgalmasabb, és akkor jutunk el a függetlenség kérdéséhez. Önök arcpirító módon azt kommunikálják, hogy nagyobb függetlenséget akarnak a jegybanknak, ezért teszik meg ezeket a módosító indítványokat. Akkor, amikor Dobrev Klára - és én ezt komolyan gondolom - a jogi egyetemen, a pénzügyi jogi tanszéken a diákjait a Magyar Nemzeti Bank függetlenségéről oktatja, és azt vizsgálja, hogy ez hogyan teljesül az európai rendszerben, ahogy ezt Várnay professzor is teszi Debrecenben, akkor a függetlenség különböző metszeteit vizsgálják, tisztelt Faragó képviselő úr. Csak az egyik a funkcionális függetlenség, amiről én beszéltem, amiről egyébként a tankönyvek azt mondják, hogy ez sajnos Magyarországon nem érvényesül, mert ha érvényesülne, akkor önök nem tudtak volna idejönni ezzel a nem túl színvonalas jogalkotási termékkel a parlament elé. Tehát amikor a központi bank azt mondja, hogy a jelenleg hatályos jegybanki törvény is kritikailag vizsgálható, akkor erre utal, hogy sajnos nincs többek között funkcionális függetlensége a magyar jegybanknak.

(16.20)

Van-e intézményi függetlensége? Ez a következő kérdés. Az intézményi függetlenség alatt Dobrev Klára a pénzügyi tanszéken is azt érti, hogy van-e olyan intézmény - mondjuk, egy kormány, egy Országgyűlés vagy bármilyen más alkotmányos intézmény -, ami befolyásolni tudja a jegybank döntéseit. Erre nyilvánvalóan az a válaszom, hogy nincs ilyen intézmény ma Magyarországon, hisz a monetáris tanács tagjai csak a saját lelkiismeretüknek megfelelően kell hogy eljárjanak, és nem fogadhatnak el senkitől utasításokat.

Erre egyébként az Európai Közösség szerződése is utal, és ezt a joganyagot vettük át. A szerződés 108. §-ára hivatkozom, és hivatkozom a maastrichti szerződés módosítása során megalkotott jegyzőkönyvre, amely jegyzőkönyv az Európai Központi Bankról szól és a központi bankok európai rendszeréről. Annak 7. cikkelye garantálja ezt a függetlenséget, de idő hiányában nem olvasom fel.

A függetlenség következő metszete a személyi függetlenség. A személyi függetlenségről azt mondhatjuk el a magyar rendszer ismeretében, hogy a jegybankelnök személyi függetlensége mindenképp garantált, mert nemcsak a magyar alkotmány védi ezt a függetlenséget - és itt a megfelelő szakaszokat megint nem idézem -, hanem az Európai Közösség joga is védi, ezért nem kísérleteznek önök egyébként azzal a nagyon udvariatlan lépéssel, amit én udvariatlannak tekintenék, hogy a jegybankelnököt akarják elmozdítani, mert a jegybankelnök a maga jogai érvényesítése érdekében a luxemburgi bíróságig is elmehetne, és Magyarországon - nem akarom leminősíteni a munkaügyi vitákat - nem munkaügyi vita keletkezne az ő elmozdításából, hanem egyenes úton a strasbourgi bírósághoz fordulna. Ez az eljárási lépése vagy lehetősége is következik az Európai Közösség jogából, és ezt Magyarország a sajátjaként tiszteli, amióta tagja vagyunk ennek az intézménynek.

Ha azt nézzük, hogy a monetáris tanács többi tagja esetében működik-e a személyi függetlenség, akkor én azt mondom, hogy ott is működik, bár ők nem fordulhatnak közvetlenül az Európai Közösség bíróságához, hanem csak azt a rendszert járhatják végig, amire már az előbb Faragó képviselő úrnak utaltam, de ezt is csak akkor, ha felmentené őket a köztársasági elnök az intézményi tagságuk alól. A köztársasági elnöknek nincs szándékában őt felmenteni. A törvény taxatíve felsorolja azt, hogy milyen esetben szűnhet meg a monetáris tanács tagjainak tagsága. Ilyeneket mond: a megbízási idő elteltével.

Itt erről nem beszélhetünk, hisz a megbízási idejük tart ezeknek az embereknek. Lemondásról nincs szó, mert az az ő egyoldalú jognyilatkozatuk lenne, ők nem mondtak le. Felmentést - ez az, amit átbeszéltünk egy kétpercesben - Járai jegybankelnök úrnak kellene kezdeményeznie, nagyon szigorú feltételek mellett, bíróság közbenjárásával menthetné csak fel a tagokat a köztársasági elnök, de itt erről nincs szó. Hála istennek, nincsen szó arról, hogy, mondjuk, meghalt volna valamelyik monetáris tanácsi tag. Ez egy kimerítő felsorolás, amit tettem.

Más megszüntetési okot nem ismer a törvény. És ez szintén az Európai Közösség jogából következik, ez azóta van benne a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben, amióta az Unió tagjai vagyunk. Tehát az egy nagyon átlátszó és jogilag elég silány okfejtés vagy jogi produktum, amikor önök egy törvényt átírva akarják megszüntetni a jegybanktanács tagjainak mandátumát, legalábbis kettőét. Ha önöknek erre lehetőségük lenne, akkor a személyi függetlenség semmilyen szinten nem érvényesülne, és ez nyilvánvalóan sértené a magyar alkotmányt, és sértené az Európai Közösség jogrendjét.

Még egy eljárási lépéssorra hadd hívjam fel a figyelmüket. Kovács alelnök úr a költségvetési bizottság ülésén azzal érvelt, hogy azért nem volt egyeztetési kötelezettsége a kormánynak, mert három zseniális képviselő terjesztette be ezt a javaslatot. Ha a Házszabályt lehetne így értelmezni, ahogy nem lehet, akkor a kormány ezzel mindig megkapná azt a lehetőséget, hogy a jegybank függetlenségét nem tisztelendő három vagy négy képviselő álláspontja mögé bújik, velük adatja be a saját módosító elképzeléseit, mondván, hogy egy országgyűlési képviselőnek nem kell egyeztetnie jogszabálytervezetek benyújtása kapcsán. De még egyszer mondom, ez nem alkotmányos jogértelmezés.

Mivel az időm végére értem, ezért már nem tudok - legfeljebb egy következő tízpercesben - beszélni, ezért összegzésképpen azt tudom mondani önöknek, hogy amit beterjesztettek és ahogy beterjesztették, az eljárásilag sérti az alkotmányt, és ezt az Alkotmánybíróság meg fogja állapítani.

A másik: tartalmilag pedig durván alkotmányellenes a monetáris tanács tagjainak mandátumuk lejárta előtt történő megszüntetése.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu