KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Önök túl sokat feltételeznek a kormányról, azt feltételezik, hogy belelát a képviselők fejébe, és látja, hogy milyen törvényjavaslatokat kívánnak benyújtani. Úgy gondolom, hogy képviselőtársaink a képviselők jogállásáról szóló törvény szerint jártak el és nyújtották be a törvényjavaslatot. El tudom képzelni azt a helyzetet, amit elvártak volna önök az egyes parlamenti képviselőktől, hogy bekopogtatnak Járai Zsigmond ajtaján a Nemzeti Bankban, és azt mondják: elnök úr, tisztelettel, meg tetszik-e engedni, hogy egy törvényjavaslatot mi benyújtsunk a parlamentben? Egyébként erre nincsen szükség, minden további nélkül ezt a képviselők megtehetik.

A kormány ezt követően megtette azt, amit ilyenkor meg kellett tennie, az Országgyűlés Hivatala, illetve a parlamenti bizottság pedig megtette azt, amit ilyenkor meg kell tennie, meghívta a jegybank elnökét, helyette az alelnökei jöttek el, és megfelelőképpen kifejthették az álláspontjukat, bár hogy megfelelően fejtették-e ki, a magam részéről kétségbe vonom, pontosan a tekintetben, amit az előzőekben már kifejtettem.

Fónagy képviselő úr már elment; nem tartunk igényt az ő sajnálatára, mert a képviselőtársaink szakmai meggyőződésből nyújtották be ezt a törvényjavaslatot és nem olyan megfontolásokból, amit Fónagy képviselő úr feltételezett. És még egy rövid megjegyzés: egy éve halljuk folyamatosan önöktől, hogy ha bárki bármilyen kritikát megfogalmaz a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatban, milyen károkat okoz, és milyen befolyással van a monetáris politikára, illetve az árfolyam-politikára.

(13.10)

Tisztelt Képviselő Urak! Amint látszik, a legutóbbi kamatvágás sem jelentett olyan hatást a kamatra, kamatokra, mint amilyet sokan feltételeztek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Nem gondolom, hogy ha politikai kritikát fogalmaz meg, akkor ebből azonnal ilyen következtetésekre kell jutni.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu