DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A mai vita során sokan társították már képzetüket egy költségvetéshez és valami máshoz. Amikor a költségvetést tanulmányoztam, és szakértőkkel egyeztettem, akkor nekem Robert Merle Madrapur című regénye jutott eszembe, ahol egy kimerítő repülés után a gép leszáll, az utasok elhagyják a repülőgépet, és egy átláthatatlan ködben nem látják sem a leszállópályát, sem a repülőteret, azt sem tudják, hol vannak, és a végén kiderül, hogy a pilótakabinban sincs senki, nincs kapitány, csak a hangszóróból bömböl a hangja.

A költségvetési vitának, úgy vélem, akkor van értelme, akkor van súlya, ha készítése során átlátható, valós, megalapozott adatokból indulnak ki, és ez alapján ilyen irányú a költségvetés egésze. Tudjuk jól, hogy nincs így, sőt, öregecskedő képviselőtársaim figyelmét felhíva, azt hiszem, hogy nemcsak ebben az évben, hanem az elmúlt évben is jártunk már így, éreztünk már ilyet.

Nincs így általában, és nincs így részleteiben, tárcánként sem. Ennek oka kettős. Az ÁSZ jelentésében megjelölt túlzó, megalapozatlan bevételek tervezése már determinálja azt, hogy ez az anyag, amit tárgyalunk, nem lehet megfelelő alapja a jövő évi költségvetésnek. Másrészt a tervezési módszerek újszerűsége nem találkozott, sőt, híján volt annak a feladatokhoz kapcsolódó, következetes feladat-végrehajtáshoz szükséges irányítási, jogi eszközök biztosításának, ami ilyen esetben elengedhetetlenül szükséges az eredményes munka érdekében. Hiszen mit is ír az ÁSZ-jelentés? „
A kormány által elindított tervezési modell gyakorlati alkalmazása során a tárcák továbbra sem gondoskodtak a feladatok átgondoltabb rangsorolásáról, az adott mozgástéren belül az igények reálisabb megítéléséről.ö

(17.10)

Ez súlyos kritika, és itt nem apróságról van szó, hanem ez a gondatlanság áthatja az egész következő évi költségvetés anyagát. Itt érintőlegesen hadd emlékeztessek egy önkormányzatokat érintő háttérhiányra. Ennek a választási ciklusnak immár második kormánya próbál az önkormányzatokkal egyezkedni, próbálja az önkormányzatokat helyzetbe hozni, úgy azonban, hogy a bátran meghirdetett, de egy jottányit, egy lépést ennek az érdekében nem tevő kormányzati magatartásnak az okán a közigazgatási reform elmaradt. A közigazgatási reform hiánya okán pedig látjuk a következményeket, látjuk a kistelepülések elsorvadását, látjuk a közepes vagy nagyobb méretű településeket feszítő gondok halmazát. (Varga László: Ti akadályozzátok meg folyamatosan.) Az elkövetkezendő napokban, azt hiszem, hogy ez az önkormányzati segélykiáltás egyre inkább hallatja majd a hangját a vita során a továbbiakban is.

Nemcsak arról van szó tehát, hogy kevés a pénz, de nincs mögötte szakmai háttér, nincs mögötte elvi megalapozottság. Úgy vélem, alapvetően ez is oka annak, hogy nem tudjuk elfogadni ennek a költségvetésnek az anyagát. Márpedig ugyanolyan meglepő, mint ahogy a tisztelt kormánypárti képviselők a bizottsági üléseken, anélkül, hogy a vita megkezdődött volna, már előre jelezték, hogy feltétel és mindenféle aggály nélkül el fogják fogadni, és tárgyalásra alkalmasnak ítélik. Természetesen ez az önök felelőssége lesz a továbbiakban is.

A Külügyminisztériumnál hasonló gondok jelentkeznek, mint valamennyi tárcánál. A határon túli magyar programok támogatása átláthatatlan, és véleményünk szerint jelentős összegek hiányoznak ehhez. A délelőtti vita során a külügyi kommunikáció már említésre került képviselőtársam szájából, és meg kell mondjam, hogy ennek hatékonysága az egész külügyi tevékenységet, sőt, ezen túlmutatóan az egész magyarországi megítélést fogja sújtani. Ugyanúgy gond van az elvi megalapozottság hiányával a Külügyminisztérium szakmai munkájában. Hiszen az elkövetkezendő napokban mintegy kétszáz külügyi dolgozó kerül elbocsátásra, és ennek az elvi okait, a rendező elvét a mai miniszteri meghallgatáson sem sikerült megtudnunk. Úgy vélem tehát, hogy azok a takarékossági és át nem gondolt, úgynevezett fejlesztési gondok és feladatok mind a határon inneni, mind a határon túli magyarokat fogják sújtani.

Az elmúlt egy évben, egy évvel ezelőtt képviselőtársaimat óvtuk, hogy a költségvetés általános vitája során az elvtelen támogatást nem kellene, nem lenne szükséges tartani. Ma délelőtt ülésezett a külügyi bizottság, ahol lassan már hagyományossá válik a háromhetenkénti külügyminiszter-jelölti meghallgatás. Kérem, ne vegyük át ezt a gyakorlatot, ne kelljen háromhavonta egy új költségvetést módosítani!

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Forrás: parlament.hu