JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Egy ország számára költségvetést készíteni nagy dolog, nagy felelősség. Nagy felelősség hozzászólni, módosító indítványt írni és azt benyújtani, és persze a legnagyobb felelősség az, amikor gombot kell nyomni egy törvényjavaslatra, amely 15 millió magyar jövőjét ilyen-olyan, kisebb-nagyobb mértékben, de befolyásolja.

Persze, egy önkormányzati költségvetést sem könnyű dolog elkészíteni egy településre, vagy egy család számára sem könnyű megtervezni a jövőt. Lendvai Ildikó frakcióvezető asszony részletesen szólt arról, hogy most nem az a feladatunk, hogy felmérjük, felsoroljuk, mire kellene még költeni, mire kellene még többet fordítani.

Tudjuk, hogy jogos az az igény, hogy még tovább kellene csökkenteni az adókat, mert jövőre igazságosabb lesz egy kicsit az adórendszerünk, de még mindig nem mondhatjuk el, hogy eléggé igazságos. Tudjuk azt is, hogy jogosak azok a kérések, hogy a rendőrség kapjon több pénzt, mert a közbiztonság valamennyiünk számára nagyon fontos. Azt is tudjuk, hogy a tűzoltóknak is többet kellene adni, ők is többet érdemelnének, mert sokszor azon múlik nemcsak értékeink biztonsága, hanem sokszor az emberi élet is, hogy odaérnek-e időben a tűzoltók. Lehet, hogy két percen múlnak emberéletek.

Tudjuk, hogy az önkormányzatoknak is több pénz kellene. No persze, nem azért kellene az önkormányzatoknak többet adni, hogy az önkormányzati hivataloknak jobb legyen, hanem azért, hogy az önkormányzatok által nyújtott közszolgáltatások, szolgáltatások mennyisége és minősége legyen jobb, hogy a köztársaság polgárai jobban éljenek, hogy aki ma nehezen él, az jövőre egy kicsit jobban élhessen, vagy aki ma azt mondja, hogy jól van, az jövőre is azt tudja mondani, hogy köszönöm, jól vagyok; azt tudja mondani, hogy szeret ott élni, ahol lakik, szereti a települését.

Nos, nézzük, mit is tartalmaz a törvényjavaslat az önkormányzatok számára. Mi jut abból a 84 400 forint/fő/hónap kiadási lehetőségből? Ha így fogadjuk el a költségvetést, ahogy az előterjesztés tartalmazza, akkor 6,7 százalékkal, ha figyelembe vesszük - és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni - az európai uniós lehetőségeket, akkor 10 százalékkal több pénzt kapnak az önkormányzatok, mint ebben az évben. Elég-e ez a pénz? Nem. Képviselőtársaim, ez a pénz nem elég; több kellene.

Igaz, ez a pénz több, mint tavaly volt, és sokkal több, mint az előző kormány idejében. De ez a pénz még mindig nem elég, mert több kellene oktatásra, szociálpolitikára, művészeti oktatásra, több kellene csatornára, útépítésre és még nagyon sokáig lehetne sorolni, hogy mire kellene még pénz, mire kellene még több. Természetesen az a feladatunk, hogy a sok-sok jogos igény közül válasszuk ki a legfontosabbat, a leglényegesebbet. Ilyenkor mindenki a saját értékrendje szerint rangsorol, és ez így természetes, jól is van, éppen ezért kormánypártiak és ellenzékiek nem vagyunk ugyanazon a véleményen, más-más rangsort állítunk fel.

Azt gondolom, hogy ennek a kormánynak helyén van az értékrendje. Helyén van az értékrendje, mert a javaslat szerint, ami előttünk van, abban az idei 1251 milliárd forint helyett jövőre 1335 milliárd forint az előirányzat, amely az önkormányzatokat megilleti a központi költségvetési kapcsolatokból. Közben engedjék meg, hogy közbevetőlegesen visszaemlékezzünk arra, hogy az Orbán-kormány idején az utolsó évben mi volt ez a szám. Ez bizony 2001-ben 800 milliárd forint alatti összeg volt, ha számolunk, akkor ez már több mint 60 százalékos növekedés. Ezután is csak azt kell megkérdezni, hogy mire elég ez a pénz, mire jut a többletből, abból a többletből, amely benne van most a javaslatban. Érdemes felsorolni a nagyobb tételeket.

Több jut a kistérségeknek, 9 milliárd forint. Persze, ha még szebb színben szeretném feltüntetni a dolgot, akkor azt mondhatnám, hogy kétszer annyi, mint az idén, száz százalékkal növekszik az előirányzat. A lényeg az, hogy a következő évben 15,5 milliárd forint szolgálja ezeket a jó célokat. Több jut szociális juttatásokra 9,6 milliárd forinttal, szociális támogatásokra; tudják, képviselőtársaim, ez a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, a közcélú munka végzése, ehhez hasonló kiadások, erre 13 milliárd forinttal jut több.

(18.30)

Oktatási feladatokra 7,6 milliárd forinttal nagyobb az előirányzat, kulturális célokra 1,3, belterületi utak felújítására 10 milliárd van - eddig ilyen előirányzat nem volt -, tömegközlekedésre 6 milliárddal több, most már 16 milliárd előirányzatot tartalmaz a javaslat. Az EU-pályázatok saját erő kiegészítésére 3 milliárddal több, cél- és címzett támogatásra 3,5 milliárd forinttal több.

Hát ezek voltak a nagyobb tételek, amelyekre én úgy gondolom, hogy mindenképpen oda kell figyelni. Persze tudom azt is, hogy ezek a számok néha még önkormányzati embereknek se mondanak sok mindent. Mert ugye azt kérdezik, hogy mi jut ebből az adott településre, az ő városukba. Nos, tulajdonképpen elég egyszerű a számítás, mert ezeket a milliárdokat el kell osztani 10 millióval, beszorozni a helyi város lakosságszámával, és akkor pontosan mindenki tudhatja, mint ahogy én, hogy ahol lakom, Kunszentmártonban, ahol közel tízezren élünk, tudom, hogy legalább 80 millió forinttal több támogatást kell hogy megszerezzen az önkormányzatunk. Vagy Nyíregyházán, ahol százezres lakosságszám van, tehát ott 800 millióval több pénzt kell hogy az önkormányzat a jövő évben a költségvetésből kapjon. Persze fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ezek a pénzek nem automatikusan, nem a normatívákba leosztással jutnak oda az önkormányzathoz, hanem - mint ahogy a felsorolásból is kitűnt, ahogy lehetett hallani - ezen növekményeknek a nagy része pályázat útján érhető el. Tehát az önkormányzatokon is a felelősség, hogy ebből a többlet nyolcvanegynéhány milliárdból mennyit szereznek meg.

Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Eddig olyan szép dolgokat tudtam mondani, pedig hát tudom, hogy az önkormányzatok háza táján mégsem ilyen jó a hangulat, nem ilyen rózsás helyzetet látnak helyben a polgármesterek, a pénzügyi vezetők, mert számolgatnak. Nekem is az a tapasztalatom, mint önök közül sokaknak, hogy igen nagy a bizonytalanság, és nem igazán olyan jó a hangulat, mint amilyen lehetne. Talán érdemes két percet még arra fordítani, hogy megnézzük, mik az okok.

Először is talán azzal kell számolni, hogy ebben a törvényjavaslatban nagyon sok helyen kipontozott részek vannak, sőt, a 20-as mellékletben egy üres táblázat is van. Nos, ezek a kipontozott helyek, az üres táblázat mind a jövő évi bérintézkedésekkel kapcsolatos helyek, és ez okoz egy nagyfokú bizonytalanságot. Miért van ez? Azért, mert ez a kormány azt ígérte, hogy komolyan veszi az érdekegyeztetést, komolyan vesszük azt, hogy a feleknek meg kell állapodni. Nos, én remélem, hogy jó érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek a szakszervezetek is, de remélem, hogy az önkormányzatok is, és a kormánnyal egy olyan megállapodás születik, ami minden fél számára elfogadható.

Mi a másik oka annak, hogy még nem igazán jó a hangulat? Nos, lehet, hogy az előirányzatok arányaival van egy kis baj. Nem a működési pénzekre fordítódik a többletkiadás nagy része, hanem a fejlesztésre. A fejlesztések reálértékben igen jelentősen nőnek, a működések pedig nem. Lehet, hogy ezen az arányon változtatni kell, képviselőtársaim. Azt gondolom, hogy ez egy jó helyzet, amikor a pénz megvan, csak az arányokon kell változtatni, akkor hamar meg fogunk tudni egyezni. Bízom benne, hogy ellenzéki képviselőtársaim is segíteni fognak ebben a munkában.

Én azt gondolom, hogy ha jó döntéseket hozunk itt a parlamentben, mert a pénz, a több pénz ott van az önkormányzati szférában, akkor egy olyan költségvetést tudunk elfogadni, ami után az önkormányzatok és ezáltal a lakosság jól jár, és vállalható és végrehajtható költségvetéseket fogadnak el jövő tavasszal az önkormányzati testületekben.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu