DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány az igazságosabb közteherviselés, a munkahelyteremtés támogatása, az igazságosabb családtámogatás és az igazságosabb otthonteremtés jegyében készítette el javaslatait a jövő évi adótörvényekre. Meggyőződésem, hogy ezek az elvek erősödnek az elfogadandó változások, módosítások eredményeként. Az adórendszer alapvetően kedvezőbb helyzetbe hozza az átlagkeresettel rendelkezőket, akik közel havi 5 ezer forinttal több jövedelemhez jutnak, mivel lényegében egy kulcs alapján fognak jövőre már adózni. Az adófizetők kétharmada, mintegy 2 millió 700 ezer fő lesz a haszonélvezője a változásoknak.

Tisztában vagyunk azzal, hogy Magyarországon még mindig magasak az élőmunkaterhek. Ezért is bír nagy jelentőséggel, hogy a vállalkozók, a cégek kisebb béremeléssel is a kívánt jövedelemhez juttatják jövőre a dolgozókat, mert a személyi jövedelemadó-rendszer úgy módosul, hogy ezek az áttételesen is tehercsökkenést jelentő intézkedések bevezetésre kerülnek. A személyi jövedelemadó csökkentése ugyanis változatlan bérek mellett is mintegy 2 százalékkal növeli a keresetek nettó összegét. Ki lehet számolni, hogy a vállalkozások mennyit spórolnak ezen, mennyi járulékbefizetéstől szabadulnak meg. Úgy gondolom, hogy ez önmagában jelentős foglalkoztatásösztönző lépés lesz.

De ezen túl számos más eleme is van a változtatásoknak, amelyek munkahelyteremtést szolgálnak. Így fejlesztési adókedvezmény ösztönzi a kis- és középvállalkozásokat a foglalkoztatás növelésére, de gondoltunk a mikrovállalkozásokra is, ahol az adóalap az éves minimálbérrel csökkenthető minden létszámbővítés után. Ezen túl a járulékszabályokban olyan változtatásokat javasoltunk, amelyek segíthetnek a pályakezdő fiataloknak a munkába álláshoz, fiatal édesanyáknak, hogy az ápolási időszak lejárta után, ha akarnak, munkába állhassanak és az 50 év felettieknek, hogy könnyebben álláshoz juthassanak. Támogatjuk a részmunkaidős foglalkoztatást is.

Tisztelt Országgyűlés! Jelentős figyelmet váltott ki a kormány javaslata a banki különadó bevezetésére. A kormány úgy gondolja, ha a gazdaságban intézkedéseivel egy területet a jövedelmezőség szempontjából lényegesen előnyösebb helyzetbe hoz, akkor az arányos közteherviselés szellemében az itt működőktől több adót várhat el. Ezért javasolta 2005-re és 2006-ra a banki különadó bevezetését. A vitában és a többszöri egyeztetés nyomán a kialakult javaslat szerint a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások jövőre dönthetnek, hogy a kamatkülönbözet vagy az előző év adózás előtti eredménye után adózzanak.

(18.20)

Az eltérő adóhoz eltérő kulcsok tartoznak, így aki a kamatkülönbözetet választja, 6 százalékos, az adózás előtti eredmény esetében pedig 8 százalékos banki különadót kell fizetnie. Kamatkülönbözet esetén pedig a fizetett adó a ráfordítások között elszámolható lesz. A javaslat azáltal, hogy lehetőséget nyújt az adóalap megválasztására, figyelembe veszi a kistelepüléseken működő hitelintézetek speciális helyzetét, ezen túl rendelkezik a kettős adóztatás elkerüléséről is. A takarékszövetkezeteket mentesíti a különadó alól, ha 250 milliónál kisebb saját tőkével rendelkeznek.

Tisztelt Országgyűlés! Mint minden évben, most is számos javaslattal kívánták a képviselők segíteni a kormány által kidolgozott tervezetet. Ezeknek a javaslatoknak jelentős részét a kormány is támogatja. Összességében az új törvény a személyi jövedelemadó ágán mintegy 100 milliárd forintot hagy a lakosságnál, a vállalkozások esetében pedig közvetlenül vagy közvetve 170 milliárd forinttal csökken az adóteher.

Szeretnék most néhány részletre is kitérni. Eredetileg azt javasoltuk, hogy 6 ezer forintról 7500 forintra emelkedjen a melegétkeztetésnél az adómentességi határ, de elfogadtuk az érdekképviseletek javaslatát, így egyetértünk azzal, hogy 8 ezer forintra emelkedjen ez az összeg. Természetbeni juttatásnak minősül jövőre - természetesen parlamenti jóváhagyás esetén - az adóköteles üdülési szolgáltatás, ami szintén kedvezően érinti a lakosságot. Egyetértünk azzal a kezdeményezéssel, amely a társadalmi igazságosság erősítése érdekében a családi adókedvezmény érvényesítéséhez a jövedelemhatárt alacsonyabban szabja meg. A munka- és tőkejövedelmek arányosabb adóztatása jegyében javaslatot tettünk a tőzsdei árfolyamnyereség megadóztatására. Ugyanakkor elfogadtuk azt, hogy lehetővé váljon a veszteség beszámítása az adóév vége helyett már negyedévenként is. Egyetért a kormány azzal, hogy erőteljesen támogatni szükséges azokat, akik lakásukat az önkormányzatnak bérbe adják. Esetükben úgy gondoltuk, 10 százalékra lehet mérsékelni az adómértéket, de most úgy látjuk, hogy ez az adó el is engedhető, és nemcsak a szociális bérlakás céljára történő hasznosítás esetén, hanem általában, ha az önkormányzat a bérbe adás érdekében veszi bérbe a lakást. Követelmény, hogy ezt az önkormányzat szabályozott módon tegye, és a hasznosítás a rászorultságot is figyelembe véve történjen.

A mezőgazdasági termelők az uniós csatlakozást követően jelentős összegű területalapú támogatásra jogosultak. Mivel azonban a támogatásra jogosultak nem mindegyike minősül automatikusan őstermelőnek, ezért a támogatásból adóelőleget kellene levonni. A módosítás ezt a kérdést a jövő évtől megoldja, az idén pedig az indítvány átmeneti szabállyal rendezi, hogy a támogatás kifizetése adóelőleg-levonás nélkül történhessen.

A termőföld értékesítéséből származó jövedelem akkor adómentes, ha a termőföldet értékesítő magánszemély éves összes jövedelme nem több mint 3,4 millió forint, és a földeladásból az adóévben 200 ezer forintnál nem jut több bevételhez. Nem kell ugyanakkor számolni ezzel a korláttal, ha a magánszemély a termőföldet a Nemzeti Földalapnak adja el, illetve a termőföldet megvevő személy vásárlásának célja a birtokösszevonás. A hatályos szabályok szerint jövedelemkorláttól függetlenül akkor adómentes ez a jövedelem, ha az értékesítés családi gazdálkodó részére történik.

Emelkedik 3-ról 4 millió forintra az az összeghatár, ameddig a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő az egyszerűsített bevallási nyilatkozatot teheti meg. A falusi vendégfogadást segíti, hogy az adómentes bevételi határ 700 ezer forintról 800 ezer forintra emelkedik.

Tisztelt Országgyűlés! Eredetileg azt javasoltuk, hogy az eho, vagyis a tételes egészségügyi hozzájárulás összege november 1-jétől 1200 forinttal csökkenjen, de egyetértünk azzal, hogy a csökkentés nagyobb, 1500 forint legyen. Részmunkaidős foglalkoztatásnál az ehót már januártól a részmunkaidő arányában kell csak megfizetni, ami jelentős kedvezmény a foglalkoztatóknak.

Az elmúlt két év alatt igen népszerűvé vált az egyszerűsített vállalkozási adózás, vagy ahogy mindenki ismeri, az eva. Tavaly 60 ezren, az idén már 80 ezren adóznak ilyen módon. Nagy változásra jövőre nem kell számítani, mert a rendszer bevált. Néhány kisebb módosítást támogat a kormány, amely indokolt, és az adófizetők érdekét szolgálja. Így például minden olyan káreseménnyel kapcsolatos bevétel adóalapot csökkentő tételnek minősül, amelyet az evaalany a károkozótól vagy annak felelősségbiztosítójától, vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kap. Magyarul, ha a vállalkozó gépkocsiját más összetöri, akkor ne kelljen az után adóznia, amit neki a biztosító fizet.

Egyetértünk azzal, hogy fennmaradjon a képviselők joga az ingyenes utazásra. Ezt a költséget továbbra is a költségvetés állja.

Úgy gondoljuk, az illetékek esetében néhány praktikus módosítás elfogadható. A kormány arra törekszik, hogy az illetékbélyeg egyre inkább kikerüljön a forgalomból, mind kevesebb helyen használjuk, indokolt azonban, hogy az átállás fokozatos legyen. Ezért egyetértünk azzal, hogy az okmányirodákban az ügyfelek az illetéket március 31-ig illetékbélyeggel is megfizethessék, valamint a még forgalomban lévő formanyomtatványok használata esetén bélyeggel róhassák le az eljárási illetéket.

Tisztelt Országgyűlés! Az uniós csatlakozást követően a vámhatóság feladatai számottevően módosultak. A szervezet jelentős átalakuláson ment keresztül. A vámhatóság továbbra is fontos szerepet tölt be a közteherviselés ellenőrzésében, és egyre szorosabb az együttműködése az adóhivatallal. Ennek jegyében a vámhatóság jogosulttá válik az APEH hatáskörébe tartozó adóval és költségvetési támogatással kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzésére.

Tisztelt Országgyűlés! Egyre többen gondolnak idős korukra úgy, hogy nemcsak az állami nyugdíjrendszerbe fizetnek be kötelezően jövedelmük után, hanem önkéntesen is. Folyamatosan nő a nyugdíjpénztárak tőkeállománya. Ezt a kedvező folyamatot a kormány is támogatja, ezért elfogadja azt a javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a pénztártagok az egyéni nyugdíjszámlájuk egyenlegének legfeljebb 50 százalékát banki hitel fedezetéül ajánlják fel.

Bővül azoknak a szervezeteknek a köre, amelyek az állampolgárok személyi jövedelemadójának 1 százalékával gazdálkodhatnak. A kormány támogatja, hogy bekerüljenek ebbe a körbe a könyvtári, a levéltári, a múzeumi, az egyéb kulturális, illetve alkotó és előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezetek.

(18.30)

Nem lesznek viszont kedvezményezettek a vásári, a vidámparki és a cirkusz-varieté szórakoztató szervezetek. (Folyamatos nagy zaj.)

Tisztelt Országgyűlés! Úgy vélem, ha javaslataink megvalósulnak, az egyaránt kedvező lesz az állampolgároknak, a vállalkozóknak. Érvényesül, amit meghirdettünk: olcsóbb állam, több levegő a gazdaságnak. A változtatásokkal az adófizetők többsége nyer; még azok is, akik ezt most közvetlenül még nem érzik, hiszen a gazdaság versenyképesebbé válik, folytatódik az európai uniós felzárkóztatásunk.

Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, javaslatainkat fogadják el, szavazataikkal segítsék az igazságosabb közteherviselést, a rászorultak fokozottabb támogatását, a munkahelyteremtést, valamint azt, hogy minél többen jussanak önálló otthonhoz a következő években.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Közbekiáltások a Fidesz soraiból: Bravó!)

Forrás: parlament.hu