DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mi az, amit röviden és a szükséges egyértelműséggel a köztársaság 2005. évi költségvetésének külügyi és európai uniós vonatkozásáról elmondhatunk? Röviden az, hogy megfelelő. A megfelelőség kritériumai egy költségvetéssel kapcsolatban pedig annak az ellenőrzését teszik szükségessé, hogy megfelelő mértékben és megosztásban biztosítja-e a forrásokat a feladatok elvégzéséhez.

A feladatok megfogalmazásakor egy változó környezetre kell tekintettel lenni. Melyek azok a legfontosabb változások, képviselőtársaim, a világban és a szűkebb környezetünkben, amelyekre figyelemmel kell lennünk? Az első és legfontosabb tényező európai uniós tagságunk. A teljes integráció tizenöt évig a célok között az élen volt, most pedig már a mindennapok realitásává vált. De az is igaz, hogy az európai rendszerekbe való integrálódásunk folyamata még nem zárult le, ezért nem egy állapot fenntartásához, hanem kapcsolatrendszereink folyamatos fejlesztéséhez kell a forrásokat biztosítani, beleértve ebbe az anyagiakat is. A tagság több lehetőséget és több felelősséget is jelent egyszerre. A közösségi forrásokhoz jutás érdekében hatékonyan működő fogadó rendszereket és intézményeket kell működtetnünk.

Az elért tagság a térségben további feladatokkal is jár egy felelős külpolitika számára. Kétoldalú kapcsolataink jó része már uniós tagállamokkal folyik tovább. Szomszédaink közül Szlovénia, Szlovákia és Ausztria már uniós partner, Románia és Horvátország csatlakozásra vár, Ukrajna és Szerbia-Montenegró áll kicsit hátrébb, az integráció alacsonyabb fokán. A Kárpát-medencében a nemzetpolitika részeként kell felelősen foglalkoznunk a határon túli magyar közösség ügyeivel. Nemzeti érdekünk, hogy a külgazdasági kapcsolatunk fejlesztéséhez a diplomácia megfelelő feltételeket teremtsen. Bővül, igenis bővül azoknak a szereplőknek a köre, akik aktívan képesek alakítani Magyarország külföldi partnereivel gazdasági és társadalmi kapcsolatait. A felelős munkamegosztás a partnerekkel pedig azt is megköveteli, hogy a nemzeti költségvetés forrásaiból is juttassunk a vállalt feladatok elvégzésére.

Tisztelt Ház! Sok vita zajlott már le itt arról, hogy ki, mikor és milyen módon járult hozzá a nemzet itthoni és külhoni részeinek a fennmaradásához és az életkörülmények javításához. A Határon Túli Magyarok Hivatala Külügyminisztériumhoz kerülésével a külügyi költségvetés részeként új sor jelenik meg. Ezek között kiemelten fontos a határon túli magyarok oktatási és kulturális programjainak támogatása. Hasonlóan bevált a szomszédos országokban élő magyarok nevelési, oktatási, valamint taneszköz-támogatása. S a közoktatás mellett az erdélyi magyar felsőoktatás növekvő mértékben kap támogatást, ha a parlament meg fogja szavazni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fejlesztésének növekvő mértékét. Az Illyés Közalapítvány hivatásának betöltéséhez a jövőben a költségvetés növekvő forrásokat tud hozzárendelni.

A határon túli magyarság ügyével való foglalkozást én az általános nemzetpolitika részének tekintem. Éppen ezért az egyes szakterületek a rájuk eső felelősség szerint szolgálhatják a nemzet európai keretekben való újraegyesítését és boldogulását. A költségvetés e célokat szolgáló forrásait kell itt számba vennünk. Ahhoz, hogy a források jól hasznosuljanak, a támogató szándék célba találjon, szükséges volt a szomszédokkal megállapodni. Szükség volt arra is, hogy a kedvezménytörvény alapján valóban eljussanak az egyes támogatások oda, ahova eredetileg szántuk őket. A Határon Túli Magyarok Hivatala ez ügyben kiváló munkát végzett és végez.

A szülőföldprogram keretében a költségvetés forrásokat biztosít a határon túl élő magyarok szülőföldön való megmaradásának és boldogulásának támogatására, mégpedig számos formában. Alapvető kérdés ugyanis, hogy a magyarságukat vállalók, a szülőföldön boldogulásukat keresők kézzelfogható, megfelelő mértékben jussanak támogatáshoz, és ez egyértelmű jele legyen annak, hogy a honi magyarság felelősséget érez értük, és a nemzetről, a nemzet jövőjéről érzett politika részesének tekinti őket. Ennek keretében jól és hasznosan működő alapok, közalapítványok jutnak támogatáshoz - hogy csak a Pro Hungarist és az Új Kézfogást említsem -, s különösen nagy jelentősége van annak, hogy a környező országokban élő magyarok körében az integrációs felkészülést jelentős összeggel tudjuk támogatni.

Megmaradásunk ugyanakkor egyszerre áll a tradícióból és a változó, a globalizálódó világ kihívásaihoz való alkalmazkodás képességéből. Éppen ezért fontos az, hogy a határon túli magyarok kulturális támogatása mellett ott szerepel az informatikai programok költségvetési finanszírozása is.

(19.10)

Ugyancsak folytatandó a határon túli egészségvédő program fenntartása a szülőföldön nem gyógyítható betegségek kezelésének támogatására.

Tisztelt Ház! A külügy mellett az oktatási tárca, a szociális tárca és a Magyar Tudományos Akadémia költségvetése is tartalmaz a határon túli magyarok támogatását erősítő sorokat, összegeket. Ha azt kérdezhetjük magunktól, hogy milyen támogatottsággal bír a nemzetpolitikánk, honnan tudhatjuk, hogy az említett ügyekben jó irányba haladunk, akkor hadd utaljak arra, hogy amikor a külügyi bizottság a költségvetés általános vitára alkalmasságát tárgyalta, jelen volt a határon túli magyarság néhány jeles képviselője is, s támogató álláspontjukat világossá tették. Eszerint folytatni kell az évek óta folyó programokat, a költségvetés tervezetében szereplő számokat ugyanis a velük történt egyeztetés után rögzítette a kormány. Ők fontosnak tartják, hogy a kulturális, művészeti, könyvtámogatások szinten tartása megmaradjon, akárcsak az alapítványoké és alapoké is, és a beiskolázási adatok ismeretében a normatív keretbe bele fognak tudni férni; ha pedig nyitni kell a keretet, számíthatnak a támogatásra. Ez is azt támasztja alá, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Szülőföld program kiteljesítése a következő években reális cél.

Regionális politizálásunk prioritásai a kormányprogramban elfogadottnak megfelelően alakulnak. Éppen ezért a hozzánk földrajzilag közeli térségekben, így Délkelet-Európában és a kelet-európai térségben, a Balkánon és Ukrajnában e kiemelt céloknak megfelelően kell segítenünk a határon átnyúló együttműködéseket, a nyíregyházi, a szegedi folyamatot. E térségekben, vagyis a Nyugat-Balkánon és Kelet-Európában a stabilitási paktumban vállalt szerepünk erősítésével, költségvetési források biztosításával a nemzetpolitika érdekeit szolgálhatjuk.

Még ez a szigorú költségvetés is biztosít fedezetet egyes, a 2005. évben újonnan jelentkező feladatokra. Így a schengeni követelményeknek való megfelelés érdekében végrehajtott fejlesztésekre, a Társadalomtudományi Kutatások Közalapítvány támogatására, a bukaresti ingatlanhelyzet problémájának rendezésére, illetve az eurorégiók támogatására. Azért említettem utoljára, bár nem utolsósorban az eurorégiókat, mert hiszen kiemelt célja, hogy az önkormányzatok határon átnyúló együttműködését támogassa. Ennek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen ezek az eurorégiók helyi szinten teszik teljessé a magyar külpolitikai törekvéseket.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez a költségvetés megfelelő, a célok, melyeket számba vettünk, megfelelő költségvetési finanszírozással rendelkeznek. Természetesen megfelelő módosító javaslatokkal tovább javíthatók a kondíciók. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu