KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! Őszintén megmondom, arra gondoltam, hogy a vitának ebben a szakaszában már átfogó gazdaságpolitikai, költségvetés-politikai alapvetések kifejtésétől megkímélem a Házat, mert úgy gondoltam, hogy mások a frakcióból éppen eleget szóltak ilyen kérdésekről. Hallgatva azonban Tállai képviselő úr megszólalását, úgy gondolom, rosszul mértem be mondanivalóm tartalmát. Valószínűleg kellene ilyen kérdésekről is szólni.

Nagyon sajnálom azt, hogy Tállai képviselő úrra nem hatott az a háromnapos vita, amit lefolytattunk itt, a Házban a költségvetési javaslatról. Úgy gondolom, hogy egy egykori államtitkártól elvárható lenne az (Domokos László: Ne személyeskedjünk!), hogy a költségvetési vitában ne nagyobb adóemelésért, ne magasabb inflációért, ne magasabb hiányért szóljon, ne ezek óhajtásáért emeljen szót a hozzászólásában.

Tisztelt Ház! Nagyon sokan hivatkoztak az Állami Számvevőszék véleményére. Egy általános megjegyzést ezzel kapcsolatban én is szeretnék tenni. A gazdasági bizottságban az Állami Számvevőszék elnöke rávilágított arra, hogy nincs könnyű helyzetben az, aki olyan költségvetést állít össze, amely egyszerre akarja javítani és megőrizni a versenyképességet, és törekszik egy társadalmi igazságosság megvalósítására. Igen, ez egy felelősségteljes, de nehéz feladat, mint ahogy erre az Állami Számvevőszék elnöke is utalt.

Sajnálom, hogy ellenzéki képviselők nem hallják meg az Állami Számvevőszék elnökének szavait. (Babák Mihály: Olvasni kell!) Különösen nehéz ez a feladat azért, mert egyszerre kell költségvetési bevételt mérséklő, ugyanakkor kiadást generáló lépéseket tenni, és mindezt valós pénzügyi-gazdasági adatokra, hihető trendekre alapozva. Az, hogy reális bázison készült el a költségvetés jövő évi terve, úgy gondolom, az ellenzék sem vitatta, azokat a makrogazdasági számokat nem vitatták a három nap során. (Babák Mihály: De a többit igen.)

Az elmúlt napokban a költségvetési vitában a kormányoldalról többször kifejtettük azt, hogy igazságos költségvetési javaslatot nyújtottunk be. Úgy gondolom, ha ezt elfogadjuk tényként, akkor elvárható, hogy az ellenzék ne igazságtalanul közelítsen a vitához, tőlünk pedig, őszintén mondom, az várható el, hogy tegyük ki az asztalra nyíltan az igazat, a valóságot, még akkor is, ha ez bizonyos esetekben kissé kellemetlen. (Babák Mihály: Neked ez nem megy.) Az egészségügy olyan területe a költségvetésnek, amelyről csak e kettős követelmény szem előtt tartásával szólhatunk.

Ha az ellenzék igazságos a véleményalkotásánál, akkor nem szajkózhatja folyamatosan, mint azt tette például a tegnapi vitában Selmeczi Gabriella, az ígéretek elmaradását, nem riogathat a teljes ellehetetlenüléssel, nem fogalmaz meg kommunisztikus elvárásokat. (Babák Mihály, Domokos László: De sztrájkolnak.) Értékelni kell azt, hogy 2001-hez képest 60 százalékkal nagyobb volumenű gyógyító-megelőző ellátási előirányzatot képes biztosítani az intézmények működőképességéhez.

(14.40)

Javulhat az ellátásokhoz való hozzáférés, és a 2004-ben kötött gyógyszer-megállapodás következtében egy nyugodtabb gyógyszerpiac kialakítását remélhetjük 2005-től. (Babák Mihály: Jó nyugodt, csak mennek fel az árak! - Derültség az ellenzéki padsorokban. - Az elnök csenget.) Elnök Asszony! Vizet tudok adni a gyógyszer bevételéhez, kérem, hogy valaki adjon gyógyszert Babák képviselő úrnak! (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.)

Forrás: parlament.hu