DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz), az országgyűlési döntést indítványozó képviselőcsoport képviselője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az állásfoglalás előzményét a következő események képezték. 2004. október 11-én Ékes József MDF-es képviselő bejelentéssel fordult a Ház elnökéhez, mely szerint az MDF képviselőcsoportja őt frakcióvezető-helyettessé választotta, és Herényi Károly frakcióvezetőt tisztségéből visszahívta. Bejelentéséhez mellékelte a frakcióülés, illetve a fenti döntéseket meghozó zárt frakcióülés jelenléti ívét. A bejelentés szerint a zárt ülés mind a kilenc jelen levő tagja, tehát az MDF képviselőcsoportjának abszolút többsége megszavazta Herényi Károly leváltását.

2004. október 12-én Herényi Károly fordult bejelentéssel az Országgyűlés elnökéhez, melyben annyit közölt - idézem -: “A képviselőcsoport október 11-ei ülésén nem született olyan döntés, amelyről önt tájékoztatnom kellene.ö

Az Országgyűlés elnöke abban kérte az ügyrendi bizottság állásfoglalását, hogy kit tekintsen az MDF nevében eljárni jogosult képviselőnek.

Csak mellékesen jegyzem meg, hogy Szili Katalin elnök asszony - magával is ellentmondásba kerülve - a házbizottság október 14-ei ülésére úgy hívta meg Herényi Károlyt frakcióvezetőként, hogy az ügyrendi bizottság állásfoglalását be sem várta. Ezt még tetézte azzal, hogy a házbizottsági ülésen jelezte, a kérdés eldöntéséhez fontosnak tartja az MDF országos választmánya álláspontjának megismerését is.

Az elnök asszony eme megnyilvánulásáról azért sem hallgathattam, mert a párt és az állam viszonyának megítélése a kérdés érdemi eldöntése szempontjából sem mellékes. Azt, hogy egy párt vezető testülete jogi értelemben nem irányíthat egyetlenegy állami szervet sem, így saját frakcióját sem, mindenkinek tudnia kell, még azoknak is, akik nem ismerik az alkotmánynak a párt és az állam szétválasztásáról szóló 3. §-át. Ennyi jogállami érzékének mindenkinek lennie kell, és ennek hiánya legföljebb csak azoknak bocsátható meg, akik anyatejjel szívták magukba a pártállam működésének doktrínáját. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van! - Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Az Országgyűlés elnökének kérdését kétféle gondolatmenetet követve is meg lehet válaszolni. Mindkét gondolatmenet ugyanazon eredményhez vezet. Az egyiket Vidoven Árpád és Bőhm András képviselő urak fejtették ki a bizottságban. Mindketten arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a 67/1998-2002. számú ügyrendi bizottsági állásfoglalás értelmében Szili Katalin elnök asszony kötve van az elsőként frakcióvezető-helyettesként bejelentkezett Ékes József bejelentéséhez, és ebből következően Ékes Józsefet kell a képviselőcsoport jogszerű képviselőjének elfogadni.

Magam azt a másik gondolatmenetet fejtettem ki, hogy miután házszabályi rendelkezés az ilyen természetű vita eldöntésére nincs, és miután a 67-es állásfoglalás nem tér ki arra az esetre, hogy miként kell dönteni akkor, ha maga a frakció vezetésére jogosultság válik vitássá, nincs más lehetőség, mint közvetlenül a demokrácia alapelveihez visszanyúlni, és a jelenléti ívvel igazolt többség akarata szerint megállapítani a frakció képviseletére jogosult személyt, aki e gondolatmenet szerint is Ékes József lenne.

Bármelyik logikát választjuk, mindenképpen Ékes József igazolásáig juthatunk el, ellentétben a szocialisták véleményével, akik álláspontjukkal a bizottságban egyedül maradtak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor Bőhm András véleményét megindokolta, elmondta, hogy a jog sokszor válhat a politika eszközévé, van azonban egy határ, amit már nem tud átlépni, és ezért nem tud a szocialistákkal szavazni. Reméljük, hogy ez nem pusztán személyes véleménye, hanem képviselőcsoportja, az SZDSZ is osztani fogja a mostani szavazásnál. Így esélye lehet annak, hogy ma ebben a kérdésben nem születik jogellenes döntés. Kérem képviselőtársaimat, hogy álljanak a demokrácia és a jog oldalára.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu