DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kezdjük a végével, amiről Kosztolányi Dénes már beszélt, a hatálybalépés határideje 2007 lenne a javaslata szerint. Úgy gondolom, hogy ez egy méltányolható javaslat, tekintettel arra, hogy 2006 januárjában elindul a választásra való felkészülés, indulnak a választások, és az összes közigazgatási hivatal ezzel lesz elfoglalva. Eközben egy olyan jelentős kódex bevezetésre kerül, amely az eddigi törvényalkotás egyik legjelentősebb törvénye, értem ez alatt a 2002-2004 közötti törvényalkotást is. De magában a közigazgatásban is hosszú idő után az egyik legjelentősebb, ha nem a legjelentősebb jogszabályalkotás terméke lesz.

Erre nemcsak az állampolgároknak kell felkészülniük, hanem maguknak a hatóságoknak is. Gondolok arra, hogy jelentős számú képzést kell addig végrehajtani, illetve, mivel itt Mécs képviselő úr már beszélt a számítógép elterjedéséről, ennek a bevezetéséről a rendszerbe, én úgy vélem, az eddigi adatok is azt mutatják, hogy erre még nincs kellően felkészülve a társadalom, ennek jelentős kiszélesítésére talán egy kicsit több időre lenne szükség. Tehát praktikus okokból gondolom én Kosztolányi Dénes képviselőtársammal együtt, hogy célszerű lenne ennek a határidőnek a módosítása.

A törvény paragrafusain sorba menve: a 4. § (1) bekezdésének a kiegészítését javaslom azzal, hogy az ügyfelet is megilleti a bizonyítás joga, hiszen az ügyfeleket nemcsak a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az anyanyelv használata illeti meg, hanem a bizonyítás joga is. Hiszen a hivatalból történő eljárás elvénél a 3. § (2) bekezdésének b) pontja megállapítja, hogy a hatóság nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványához, ami egyébként helyes, viszont ennek ellensúlyozására a bizonyításhoz való jogot célszerű ügyféli jogként is rögzíteni.

A 4. § (2) bekezdésének az elhagyását javaslom a magam részéről. A következő a szöveg: “A közigazgatási hatóság nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jogszabály szerint megtéríti.ö Először is, a polgári jogi kártérítést maga a polgári törvénykönyv szabályozza, tehát ennek egy másik kódexben való megismétlése felesleges, legfeljebb utaló szabályt lehet erre tenni.

Ugyancsak, ha ez az általam tett módosító javaslat nem kerül támogatásra, akkor viszont pontosításra lenne szükség, mert ez a nem jogszabályszerű eljárás, úgy gondolom, nem illik a jelenlegi jogi terminus technicusok közé, az államigazgatási jogkörben okozott kárt az ügyfél és a harmadik személy részére a polgári jogszabály szerint kötelesek megtéríteni. Ez egy pontosabb megfogalmazás véleményem szerint, hiszen igazodik a felelősségi szabályhoz, mert ezzel ellentétben a jelenleg benyújtott törvénytervezet a felelősségi alakzatból kiragadja a jogellenességet, az úgynevezett “nem jogszabályszerű eljárásö kitétellel. Az ügyfélnek okozott kárt, a kártérítés általános szabályainak és ezen belül az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének speciális feltételeit is figyelembe kell venni, adott esetben akár a harmadik személynek okozott kárt is meg kell téríteni államigazgatási jogkörben.

Az 5. § (4) bekezdésének is az elhagyását javaslom. Itt a közmeghallgatás máshol is előkerül. Úgy gondoljuk, hogy a közigazgatási eljárásban... - vagy attól idegen a közmeghallgatás. A közmeghallgatás az én ismereteim szerint a környezetvédelmi szabályok következtében került be mint egy általános szabály, noha egy speciális eljárást tartalmaz. Elég furcsa, keveredne netán az önkormányzati közmeghallgatással, idegen az én megítélésem szerint a közmeghallgatás intézményétől egy hatósági eljárás esetében. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Egy kicsit gyorsabb lendületet veszek majd a következő felszólalásban, mert még csak az 5. §-nál tartok, de innentől kezdve nagyobb ugrásokat eszközlök majd, elnök úr, ha a következő felszólalást is engedélyezi.

Forrás: parlament.hu