DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Továbbmenve az egyes paragrafusokon; a 20. § (2) bekezdésének a módosítását javasoltam, méghozzá a következő okból: a jelenlegi szöveg nem veszi figyelembe, hogy a mulasztásból eredően kell újabb határidőt kitűzni, és nem biztosítja, hogy ilyen esetben az ügyfél érdekében már soron kívül és rövidebb határidőn belül kellene intézni az ügyet, az ügyfélbarát szempont alapelv figyelembevételével, ezért jelöltem meg a 15 napot a módosító indítványban.

A 32. § módosítását azért javasolom, mert a törvény szövege ilyen formában véleményem szerint nem értelmezhető, amikor arról beszél, hogy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntés nélkül megalapozottan nem dönthető el...; vagy a kérelmező ügyfél kiesése esetén felfüggeszti, egyéb esetekben felfüggesztheti. A Ket. pontosan rendelkezik arról, hogy mely esetekben lehet felfüggeszteni az eljárást.

Egyébként az egész törvénnyel kapcsolatosan az volt a problémám, és én ezt az általános vitában is elmondtam, hogy jelentős számban, nevezzük úgy, jogi gumifogalmakat alkalmaz, amit lehet, hogy majd a bírósági vagy az államigazgatási gyakorlat kialakít valamilyen formában, de egy új kódex, egy új jogszabály erénye az legyen, hogy precízen mindent szabályoz.

A másik, véleményem szerint fontos kérdéskör, hogy az eljárási törvényben megállapított általános ügyintézési határidőt törvény szabja meg, tehát a kormányrendelettel a 33. § (1) bekezdésben vagy a (9) bekezdésben írtakat én kivenném. Egy törvény az alapvető határidőket állapítsa meg, és ne lehessen ezt úgymond, idézőjelben, kormányrendelettel felülírni.

A hatósági közvetítőt, alapvetően úgy gondolom, ki lehetne hagyni ebből a kódexből. Lehet, hogy egy jó gyakorlatot vezet be ezzel a hatósági közvetítővel a törvényjavaslat, azonban az tántorít el attól, hogy ezt benne hagyjam a törvényjavaslatban, mert a következő szöveg olvasható: gondoskodik arról, hogy az érintettek hiteles, szakszerű és közérthető tájékoztatást kapjanak az eljárás céljáról, a következményekről, az intézkedésekről, tájékoztatja az ügyfeleket az irányadó jogszabályokról.

Kérem szépen, ez az alapelvekben az ügyintéző feladata, az államigazgatási eljárásban eljáró ügyintézőnek a dolga, és nem kívülről kell egy hatósági közvetítőt hozni ebben a rendszerben, hanem ez a célja magának a közigazgatásnak. Ráadásul ennek a feltételei, mármint a hatósági közvetítőnek a feltételei sincsenek pontosan tisztázva, ezt szükséges lenne, ha már a törvényben benne marad, ilyen módon precízen megállapítani.

A 100. § b) pontjának a módosítását javasolom, méghozzá azért, mert a fellebbezésből nem célszerű kizárni azt a harmadik személy érintettet sem, akire nézve a felek által megkötött és a hatóság által jóváhagyott egyezség esetleg hátrányos, vagy az érdekeit sérti. Tehát a b) pontban a köztük létrejött egyezséget jóváhagyó határozat ellen fellebbezést biztosítanék.

Az eljárást rendkívül megbonyolítja az én megítélésem szerint a törvényjavaslat 112. §-a. Ez azt jelenti, hogy ha egy jogerős döntésnél, amely adott esetben végrehajtható, utólag egy olyan tény jut az államigazgatási eljárásban az ügyfél tudomására, egy újrafelvételi kérelmet nyújthat be. Ez véleményem szerint a Pp.-ből ismert perújításhoz hasonló jogintézmény. Az a kérdés, hogy a jelenlegi létszámmal, illetve a leépítés következtében lesz-e erre energiája, illetve embere a majdani közigazgatásnak.

Tisztelt Képviselőtársak! Szabó Istvánnal adtam még be néhány módosító javaslatot, amely az informatikai vonatkozása a törvénynek. Tekintettel arra, hogy ennek a szakértője elsődlegesen Szabó képviselő úr, és ő most éppen nincs jelen, és Mécs képviselő úrral én nem lennék partiban, hogy így mondjam, erről vitatkozni, ezért most ettől én a magam részéről eltekintenék.

Kérem a tisztelt Házat, hogy az imént ismertetett módosító javaslataimat szíveskedjenek támogatni. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu