LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Csapody Miklós az imént úgy fogalmazott, hogy hullámvasútra ültettek minket. Miniszterelnök úr azt mondta, hogy csapdában vagyunk mindannyian. Ugyanarra gondoltak. Igen, csapdában vagyunk, egy rossz módon, rossz időben feltett rossz kérdés csapdájában. Legmélyebb történelmi sebeink körül matatnak, de avatatlan kézzel. És ilyenkor mindig félő, hogy a seb ettől nem gyógyul, hanem majd begyullad és elmérgesedik.

Péntektől világossá vált, hogy valódi, teljes jogú állampolgárságot senki nem mer, nem akar adni. Már Orbán Viktor úr is csak európai útlevélről beszélt. Nem véletlen, hogy olyan javaslatot, amire a népszavazás vonatkozik, még egyetlen kormány sem terjesztett be, az előttem szóló Pokorni Zoltán úr kormánya sem. Pedig ha mi sem egyszerűbb ennél, ha valóban egyetlen fillérbe sem kerül az állampolgárság, akkor miért nem kezdeményezte ezt annak idején az Orbán-kormány? Sőt, miért nem írt be akár egyetlen, a későbbi állampolgárság tervére utaló mondatot sem a státustörvénybe? Sőt, miért írta be ezzel ellentétben azt, hogy a státustörvény által biztosított kedvezmények és az állampolgárság kizárják egymást?

Világos a válasz: tudták, akkor még tudták, hogy mit jelent az állampolgárság, s érthetően és jogosan nem ezt akarták kínálni. Nem volt még Magyarországon olyan kormányzati erő, amely ebbe a kétes kalandba bele merte, bele akarta volna vinni a nemzetet.

Orbán Viktor úrban pénteken - helyesen - felébredt az egykori miniszterelnök, ezért beszélt állampolgárság helyett útlevélről. Lehet persze - most erre utaló szavak is elhangzottak -, hogy a frakciója majd ismét leszavazza, ahogy ez a tőzsdei árfolyamnyereség-adó ügyében történt. De Orbán Viktor úr szavai mégiscsak azt mutatják, hogy a népszavazás valódi kérdésére, a teljes jogú állampolgárságra senki sem akar igent mondani. A különbség csak az, hogy van, aki ezt ki meri mondani, és van, aki nem.

A csapdából két kiút van, az egyik a mismásolásé, a másik az egyenes beszédé. A mismásolás útja is fölrajzolódik: hazudjuk azt a választónak, hogy az állampolgárság nem is állampolgárság, hanem útlevél, aztán majd a parlamentben úgy csűrjük-csavarjuk a dolgot, fütyülve a népszavazás eredményére, ahogy nekünk tetszik. Olyan ez, mintha kimondanánk az anyakönyvvezető előtt az igent, utána meg azt mondanánk, mi úgy értettük, hogy ez csak egy szombat esti közös mozizásra vonatkozik. (Derültség az MSZP soraiban.) Tudom, fújt már visszavonulót a Fidesz - és nagyon helyes, hogy megtette -, legutóbb például a sorkatonaság kérdésében is. De ott legalább becsülettel tette, és nem mondta azt, hogy a sorkatonaság tulajdonképpen nem is sorkatonaságot jelent.

Aki elolvassa a népszavazási kérdést, pontosan tudja, hogy ott bizony állampolgárságról van szó. Egyáltalán, megmondta-e Orbán Viktor úr frakciótársának, Semjén Zsoltnak, hogy neki más a véleménye? Semjén Zsolt tudniillik világosan azt nyilatkozta, hogy nincs állampolgárság választójog nélkül. Megmondta-e a friss szövetséges, korábban megvetett Patrubány Miklósnak, hogy ne beszéljen összevissza évi százezer bevándorlóról, mert a Fidesz igazából csak útlevelet akar adni? Pedig a kék nem zöld, a fekete nem fehér. Ha valaki nem állampolgárságot akar, hanem útlevelet - amivel én egyetértek -, akkor erről kell beszélnie, és erre vonatkozó tervet letenni az asztalra. Mi erre készülünk.

Egyébként sietek újra leszögezni, az MSZP tudomásul veszi és tisztességesnek tartja a tudatosan igennel szavazók magatartását is, ahogy a tudatosan nemmel szavazókét is. De soha nem lesz bűnrészes egy olyan politikai cinkosságban, amelyik először az igenre buzdít, majd ha véletlenül az igenek valóban többségbe kerülnek, akkor kiderül, hogy csak viccelt, és állampolgárság helyett majd útlevelet ad. Van tisztességesebb kiút: tisztességesen és őszintén megmondani, hogy a nemzet befogadóképessége korlátlan, de az államoké sosem az. Az államnak vannak határai, amelyeken békés úton nem tud változtatni. A nemzetnek nincsenek, feltéve, ha a nemzet polgárainak lehetővé teszik határaink akadálytalan átlépését. Mi ezt várjuk. Mi ilyen javaslatot várunk a kormánytól. Azt várjuk, hogy az államhoz való csábítás helyett a nemzethez tartozás jogait, a nemzetpolgárságot biztosítsa. Erre igent mondunk, de lesz bátorságunk nemet mondani az ettől eltérő megoldásokra.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu