DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Arany János klasszikusában a főhőstől, Tolditól azt kérdezi a hetyke vitéz: hé, paraszt, melyik út megyen Budára? Ebben a már szállóigévé lett két mondatban a paraszt és a nemesember közti óriási társadalmi különbség és egy nagy földrajzi különbség húzódik meg, aláhúzva azt a nagy különbséget, amelyet az Alföld és a főváros közötti földrajzi és fejlettségbeli távolság jelent.

Visszanézve, ez a távolság, ha kisebb is lett, nem tűnt el teljesen. Tovább rontotta a helyzetet, hogy az első világháború után, a múlt század elején, Trianon után a mesterségesen kialakított államhatárok leválasztották az Alföldről korábbi évezredes történelmi részeit. Ez mindannyiunk terhe.

Most van egy lehetőség és egy új lehetőség, amely mutatkozik, és amely a régió számára lényeges változást hozhat, nevezetesen az, hogy Románia néhány év múlva csatlakozni fog az Európai Unióhoz, és így jelentősen könnyebbé válik a tőke, az áru, a pénz és a munkaerő szabad mozgása. Márpedig ebből a változásból a legtöbbet az Alföld profitálhat. Ebből a változásból ugyanis mint földrajzilag határos és korábban gazdasági földrajzi értelemben teljes mértékig összefüggő terület, az Alföld, Partium és Erdély nagyrégió alakulhat ki. És erre a változásra nekünk fel kell készülni. Erre a felkészülésre két évünk van. Ezért gondolom tehát, hogy készen kell állni nem csupán az európai uniós keretekben gondolkodni és integrálódni, hanem arra is, hogy erre a folyamatra felkészüljünk.

Ahhoz, hogy a magyar gazdaság, a vállalkozók és a magyar társadalom erre a folyamatra fel tudjon készülni, nyilvánvalóan nagyon komoly döntéseket kell meghozni. Ezek a döntések hasonlóak ahhoz, amit Ausztria hozott Magyarország csatlakozásakor. Aki járt Győrben, Sopronban vagy a környékén, az pontosan tudja, hogy a csatlakozás előtt már Burgenlandban teljes mértékig felkészültek Magyarország európai uniós csatlakozására, az egyetemi kapcsolatokon keresztül a közlekedés szervezésének az előkészítéséig. Ezért javaslom tehát, hogy az Alföldön alkalmazzuk mi is ezt a módszert, és legyünk aktívak.

Ahhoz, hogy aktívak legyünk, azonban van egy feltétel, egy nagyon szigorú feltétel, ez pedig úgy hangzik: az Alföld közúti infrastruktúráját rendbe kell tennünk. Én meg vagyok arról győződve, hogy függetlenül attól, hogy egy kormánynak milyen a politikai színe, ez a feladat mindenki előtt egyértelmű és világos, és azt gondolom, hogy ezért már a múltban is cselekedni kellett, és ma is cselekedni kell. Egyébként két lényeges eredményt az előző három kormány biztosított. Az egyik az M3-as, a másik az M5-ös megépítése. Ez egy fontos előrelépés, mert a Debrecenig és Szegedig való kiépítés egy helyén való lépés, és azt gondolom, hogy a problémák egyik részét megoldja.

(12.10)

Hiányzik azonban még egy lépés. Tudom, hogy érvényben van még az előző kormány által kidolgozottan és a mai által jóváhagyottan egy M8-M4-es koncepció. Az a koncepció, amely a nyugati határtól indulva a keleti határig biztosítaná az autópályás összeköttetést, méghozzá Budapest kikerülésével. Ez egy hasznos és lényeges terv. Meggyőződésem azonban az, hogy ennél van egy lényegesebb feladatunk is, mégpedig a Budapest-Szolnok-országhatár közúti összeköttetésnek a megteremtése. Meg vagyok győződve ugyanis arról, hogy ez az útvonal, amely földrajzi elhelyezkedésénél fogva ennek a régiónak a történelmi gerince volt mindig, ez a bizonyos E60-as útvonal biztosíthatja egyedül az Alföld, Partium és Erdély összeköttetését, és ez működhet katalizátor hatásként az egymástól elválasztott, elszigetelt helyi központok összeköttetésére, lökést adva ezen gócpontok fejlődésének.

Ezért javaslom tehát, hogy túl azon, hogy a már épülő kétszer kétsávos bővítést az eredeti határidőnek megfelelően építsük meg, és ezt a kormány biztosítsa, szükségesnek tartom annak a koncepciónak a felülvizsgálatát is, hogy az M4-es autópályát építsük meg korábban, és ne az M8-M4-es autópályát. Hogy földrajzilag világos legyen a különbség, az M8-M4 Dunaföldvár-Kecskemét-Szolnok vonalon építene és biztosítana összeköttetést, míg a Budapest és Szolnok közötti összeköttetést ez semmilyen formában nem biztosítaná. Tudom, hogy szükség van az országban arra, hogy ne csupán az M0-son közlekedve kössük össze az ország nagy régióit, mégis azt gondolom, hogy itt van egy nagyon erős prioritás, egy nagyon erős érdek, amely a 4-es autópálya megépítését előtérbe helyezi. Két lehetőségünk van. Vagy a mai 4-es útvonala mentén a kétszer kétsávos bővítés után autópálya kiépítése, vagy pedig a mai 31-es, 32-es útvonal mentén ennél egy 8,5 kilométerrel rövidebb új autópálya megépítése. Szolnoktól természetesen a határig a nyomvonalnak változatlannak kell maradnia.

Lehet azt mondani egyébként, hogy ez csak egy út. Azt szeretném mondani, hogy ez több mint egy út. Szeretném teljesen világossá tenni, hogy annak a hét megyének az életét és a partiumi és erdélyi gazdaságot nagymértékben fogja meghatározni, hogy ennek az új Alföld-tervnek teret adunk-e és keretet adunk-e.

Azzal kezdtem a felszólalásomat, hogy a Toldit idéztem, hogy melyik út megyen Budára. Jó lenne, ha a jövőben erre azt lehetne válaszolni, hogy az E60-as út megy Budára, vagy rövidebben az M4-es autópálya. Én ehhez kérem a kormány és minden politikai párt támogatását.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban. - Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu