ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Először is szeretném megköszönni képviselő urak interpellációját, hiszen módot adnak arra, hogy egy, a sajtóban megjelent, nem teljesen pontos információról szakszerűen és pontosan beszélhessünk, és mögé nézhessünk annak, hogy mit is jelentenek azok az eredmények, amelyek az UNESCO az “Oktatás mindenkinekö című vizsgálatában Magyarországgal kapcsolatban megjelentek. Ezek a vizsgálatok minden oktatásirányítás számára fontos segítséget jelentenek, hiszen a hazai szülők elvárásai, az oktatási rendszerben megjelenő igények mellett ezek is lehetőséget nyújtanak arra, hogy jobban lássuk a magyar oktatás előnyeit és hátrányait, erősségeit és gyengeségeit.

Általánosságban a felmérés szerint Magyarország a közé a 41 ország közé tartozik, amelyek az UNESCO értékelése szerint elérik a kitűzött oktatási céljaikat, tehát ha tetszik, a vizsgált 127 ország közül a jók csoportjába tartozik, nagyjából ennek az élmezőnynek a középső csapatába. Többek között a jelentés pozitívan említi meg azt, hogy Magyarországon magas az óvodába járó diákok vagy gyerekek száma, azt, hogy a közoktatásban tanító tanárok között - ahogy képviselő úr is említette - nemcsak egyáltalán a tanárok száma nagy, de ezek a tanárok döntő többségükben felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, ez szintén a magyar oktatási rendszer erősségei közé tartozik.

Ez a felmérés megemlékezik azokról a tartalmat vizsgáló felmérésekről, amelyek közül képviselő úr is említett egyet. Ezek között vannak olyanok, amelyeknek pozitív az eredménye a magyar oktatásra nézvést, és vannak olyanok, például az ön által is említett PISA-vizsgálat, amelyik nem fest különösebben jó képet a magyar oktatásról.

A sajtó leginkább az úgynevezett oktatási fejlettségi indikátor című mutatóra hivatkozik, ez az, amelyben Magyarország a 127 ország közül a 27. helyet foglalja el, amelyik ugyan nem egy rossz szám, de az Európai Unió tagállamai között valóban nem számít különösebben jó eredménynek. Nagyjából azt jelenti, hogy körülbelül a kétharmad részénél helyezkedik el ezen mutató szempontjából a magyar közoktatás. Tehát ez a 27. hely nem egy jó helyezés, azonban ennek nagyon egyszerű oka van. Ez az indikátor négy tényezőből áll össze. Ezek közül háromban jó a magyar eredmény, 98 százalék fölötti, ilyen az írás-olvasás aránya a népességben, ilyen az az arány, amelyik azt mutatja meg, hogy az egyes nemek milyen arányban vesznek részt a közoktatásban, és ilyen az a mutatószám, amelyik azt mutatja meg, hogy az ötödik évfolyamot hány diák végzi el. Tehát ezeken a területeken jó a magyar oktatás teljesítménye.

Kevésbé jó a teljesítmény a negyedik indikátor tekintetében, ott 90 százalék körüli az eredmény. Ez az úgynevezett teljes iskolábajárási vagy beiskolázási arány. Ez azonban azt mutatja meg, hogy a 6-10 év közötti gyerekek közül hány százalék jár iskolába. Magyarországon ez az arány természetesen alacsony, mert a 6-7 éves gyerekek egy jelentős része még óvodába jár, hiszen csak 6-7. életévük között valamikor kezdik meg az iskolai tanulmányaikat.

Tehát itt önmagában ez a mutató nem árul el túl sokat a magyar oktatási rendszerről. Ugyanakkor képviselő úrral egyetértek akkor, amikor azt mondja, hogy a ráfordításokhoz képest a kép mégsem megnyugtató. Hozzá kell tennem, hogy más számítások szerint nem ennyire pozitív ez a ráfordítási arány sem, mindenesetre az igaz, hogy számos anyagi típusú mutatóban nem áll rosszul a közoktatás. Azonban éppen a PISA-vizsgálat rávilágított számunkra két nagyon fontos tényre. Az egyik az, hogy a versenyképességet megalapozó alapképességek szintje nem megfelelő a magyar diákok között, a másik pedig, hogy nagyon nagyok a különbségek iskola és iskola, kistelepülési iskola és nagyvárosi iskola között. Ezért az oktatási kormányzat lépéseinek középpontjában a versenyképesség javítása és az esélyteremtés áll, ehhez egy jó eszköz az ön által említett mérési, értékelési rendszer (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kiterjesztése és alkalmazása is.

Kérem, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(15.00)

Forrás: parlament.hu