CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány célja az igazgatás hatékonyságának növelése és takarékosabbá tétele, valamint az állampolgárok magasabb színvonalú kiszolgálása. Ez megkívánja a közszféra munkáltatóinak hatékony működését, ideértve nem csupán a közigazgatás szerveit, de a költségvetésből működő valamennyi munkáltatót.

A hatékony és színvonalas működés első számú feltétele a megfelelő felkészültségű, elkötelezett személyi összetétel. A közszféra létszámát a feladatokhoz kell igazítani, a merev keretek helyett rugalmasabb létszámgazdálkodás szükséges. Ugyanakkor el kell ismerni a közszférában eltöltött életpályát, és garantálni kell a közszférában dolgozók létbiztonságát. Az elvárásokat azoknak az embereknek az esetében is érvényesíteni kell, akiknek munkaerejét a hatékonyabban működő költségvetési szférában már nincs mód igénybe venni. Számukra biztosítani kell a fokozatos, méltányos távozást, valamint a további munkavállalást, illetve a zökkenőmentes nyugdíjba vonulás lehetőségét.

Ezen elvárások alapján a képviselőtársaim asztalán lévő törvényjavaslat két új foglalkoztatáspolitikai eszközt kíván bevezetni: a prémiumévek programot, továbbá a különleges foglalkoztatási állomány intézményét. A prémiumévek program az idősebb, nyugdíj előtt álló köztisztviselők, ügykezelők és közalkalmazottak számára nyújt gondoskodó kivonulási lehetőséget a közszférából. A különleges foglalkoztatási állomány intézménye a fiatalabb, a közszférát kényszerűen elhagyó köztisztviselők és ügykezelők számára kíván elegendő felkészülési időt adni a munkavállaláshoz, jellemzően a versenyszférában. Mindkét esetben alapvető, hogy ezen intézményekkel választási lehetőséget kínáljunk az érintettek számára, akik szabadon dönthetnek arról, hogy igénybe veszik-e ezeket a lehetőségeket, vagy sem. Hangsúlyozom tehát, hogy az érintettek előtt továbbra is ugyanúgy nyitva áll az az út, hogy az általános szabályok szerint a számukra járó végkielégítés és felmentési időre járó átlagkereset kifizetése mellett döntve maguk gondoskodjanak további elhelyezésükről, vagy döntsenek az új programba való belépésről.

A prémiumévek programban azok a köztisztviselők, közalkalmazottak, ügykezelők vehetnek részt, akiknek a munkaköre valamilyen oknál fogva megszűnik. Ez a megszűnés azt jelenti, hogy az intézménynél vagy létszámcsökkentésre kerül sor, vagy megszűnik az a tevékenység, melynek körében az érintettet foglalkoztatták, vagy átszervezés következtében válik feleslegessé a munkaköre.

A programban részt vehet az, aki legfeljebb három évvel áll a nyugdíjazás előtt, és rendelkezik legalább 25 év közszférában eltöltött idővel. A különleges foglalkoztatási állományhoz viszont elegendő csupán 10 év közszolgálati jogviszonyban töltött idő, és nincs korhatárhoz sem kötve. A prémiumévek programban legfeljebb három, a különleges foglalkoztatási állományban legfeljebb egy évet tölthet el az érintett, aki ez alatt az idő alatt közszolgálati, illetőleg közalkalmazotti jogviszonyban áll. E jogviszony határozott idejű, megszűnik, ha az illető elhelyezkedik vagy nyugdíjjogosultságot szerez.

Ha az érintett úgy dönt, hogy részt vesz a programban, akkor kötelezi magát, hogy hetente legfeljebb 12 órában korábbi munkáltatója rendelkezésére áll bizonyos munkák elvégzésére, ez azonban nem jelentheti azt, hogy egy teljes munkakört látna el. Az ily módon ellátandó feladatok nem lehetnek alacsonyabb végzettséget igénylők, mint amivel az érintett rendelkezik. Ez tulajdonképpen egy részmunkaidős foglalkoztatást jelent, amivel a munkaképességet is fenn tudja tartani a közalkalmazott, a köztisztviselő vagy az ügykezelő.

A különleges foglalkoztatási állomány időtartama alatt a köztisztviselő a részmunkaidős munkavégzés mellett arra is kötelezettséget kell hogy vállaljon, hogy külön jogszabályban meghatározottak szerint elhelyezkedését segítő munkaerő-piaci szolgáltatásokat vesz igénybe. Erre az időre az érintettet korábbi illetménye 60 százalékának megfelelő mértékű díjazás illeti meg, és ez független attól, hogy fennáll-e a munkavégzési kötelezettsége. Ennyi a díjazás akkor is, ha keresőképtelen állapotban van. Az egyéb juttatások a tényleges munkavégzés arányában illetik meg, és a jogviszonyban töltött idő beszámít a jubileumi jutalomra jogosító időbe is.

A program 2005. január 1-jén kezdődik. Beléphetnek azonban a programba azok a közalkalmazottak és köztisztviselők is, akik jövő év január 1-jén már felmentési idejüket töltik, de úgy gondolják, a program előnyösebb egzisztenciális feltételeket biztosít részükre.

(20.50)

A prémiumévek program keretében járó juttatás és munkáltatói közteher fedezetét a központi költségvetés állja, forrása a jövő évi, valamint 2009-ig a mindenkori költségvetésben elkülönített előirányzat: 2005-ben a központi költségvetési körben 23,1 milliárd forint, a helyi önkormányzatok vonatkozásában 25,3 milliárd forint.

Csak kitérőként fél mondat, Sisák Imre korábbi hozzászólására reagálva említeném: természetesen lehetne a költségvetésben egy felül nyitott jogcímet alacsonyabb összeggel is beállítani, és azután az élet ahogyan legyártja, aszerint felhasználni a pénzt. Azt gondolom, az a tisztességes, hogy erre a költségvetésbe tegyük oda a pénzt, ne a pénzszűke szabályozza az emberek választási szabadságát. A munkáltató döntésén és a munkavállaló döntésén múlik ugyanis az, hogy részt vesznek-e a programban vagy sem, akár a prémiumévek programban, akár különleges foglalkoztatási jogviszonyban. Ne akadályozza a pénzszűke az emberek döntését, ezért állítottunk be ilyen magas összeget a költségvetésbe.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatról konzultációt folytattunk a közszolgálatban dolgozó szakszervezetekkel és az önkormányzatokkal az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács keretében. Az érintettek a letett elképzelések döntő többségével egyetértettek.

Közös érdekünk a hatékony közszolgálat, de legalább ennyire szem előtt kell tartanunk a közszolgálatban dolgozók méltányos érdekeit is. Azt gondolom, hogy Magyarországon minden munkáltatónak nemcsak addig tart a felelőssége a munkavállalóval szemben, amíg nála dolgozik, hanem felelőssége van a tekintetben, hogy hová kerül a munkavállaló, miután megszűnt a munkáltatóval a jogviszonya.

A kormány most egy olyan javaslatot tett az Országgyûlés asztalára, amelyben jelezni kívánja, hogy az állam mint munkáltató nemcsak addig felel a köz területén dolgozó köztisztviselők, közalkalmazottak vagy ügykezelők esetében, amíg az érintettek munkaideje tart, hanem odafigyel arra is, mi történik velük a későbbiekben, és biztosítja annak a lehetőségét, hogy az emberek méltányosan, szabadon választva a lehetőségek közül tudjanak akár nyugdíjba, akár a versenyszférában megtalálható más munkahelyekre átmenni. Ehhez minden segítséget meg kívánunk adni.

Kérem ezért, hogy támogassák a törvényjavaslatban megfogalmazott szándékot, és támogassák azt majd a szavazáskor is. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu