LEZSÁK SÁNDOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Ez a vita csak látszólag nem tartozik a törvényhez, ugyanis mindenképpen jellemzi azt a szemléletet, amely a törvénytervezet mögött áll. Én mind Göndör képviselőtársamat, mind Filló Pál képviselőtársamat felelősen megnyilatkozó képviselőknek tartom, épp ezért csodálkoztam azon a mondaton, amit Filló képviselő úr megfogalmazott, hogy új feladatok jönnek, régi feladatok mennek, és tudomásul kell venni ezt a valóságot. Épp ez a dolgunk, hogy próbáljuk meg a valóságot úgy tudomásul venni, hogy bár új feladatok jönnek, régi feladatok mennek, de az ember marad. Az az ember, aki dolgozni akar, munkát akar, értelmes munkát akar magának. Ezt kell úgy biztosítani, hogy ugyanakkor egy takarékos állam szolgálatában álljunk, és annak a törvényeit erősítsük, illetve hozzuk meg. Úgy gondolom, hogy nem lehet például számítógépekkel és térfigyelő rendszerekkel helyettesíteni a gátőrök, az útőrök, a vadőrök, a halőrök - és folytathatnám tovább a sort - munkáját. Ezen a területen is lehet úgy ésszerűsíteni, hogy például növelem a számukat, és érdemes lenne ezt is végiggondolni, és vannak is erre programok, amelyek megpróbálják ezt végiggondolni.

Azt mondja Göndör képviselőtársam, hogy „
a racionalitás jegyébenö. Milyen racionalitás ez, kedves képviselőtársam, amely mögött például az a gondolat van, hogy vannak kistelepülések, ahol csak 2-3 órás hasznos munkára van lehetőség? Ott nem a rendszerrel van a baj, ott az önkormányzattal van a baj, ha csak 2-3 órában tudják kihasználni, úgymond, a munkaidőt. Mert ezt tetszett megfogalmazni, hogy bizony, kis létszámú önkormányzatoknál csak 2-3 órára van lehetőség a munkára. Tessék elmenni kistelepülésekre, és kicsit alaposabban körbenézni!

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu