DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! A cégtörvényt érintő, önök előtt fekvő törvényjavaslat célja egyrészt a közösségi jogi előírásoknak való teljes megfelelés, másrészt néhány, a jogalkalmazói igények által sürgetett és indokoltnak tartott változtatás bevezetése.

A javaslat kiegészíti az elektronikus cégeljárásra vonatkozó szabályokat, ezzel megkönnyítve a vállalkozások alapítását és működését. Emellett növeli a cégbírósági törvényességi felügyelet hatékonyságát és eredményességét, továbbá pontosítja a közösségi jogi jogalanyokra vonatkozó cégeljárási szabályokat.

A törvényjavaslat elsősorban a cégtörvényt érinti, ám azzal szoros összefüggésben más törvények, például a polgári perrendtartás és a csődtörvény módosítását is tartalmazza. Az elektronikus ügyintézés egyre szélesebb körű alkalmazása ugyanis magával vonja az okiratokra vonatkozó szabályozás áttekintését, a polgári perrendtartás erre vonatkozó, általánosan alkalmazott fogalomrendszerének valamelyest történő átdolgozását.

A jelen javaslat terveink szerint a hatályos cégtörvény utolsó módosítása, ugyanis hamarosan a kormány elé kerül az új társasági törvény és cégtörvény koncepciója. Az előterjesztés nem kívánja a koncepció előkérdéseit eldönteni, ugyanakkor annak fontos területeit érinti, így például a cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelem elintézési határidejét már most csökkenteni kívánjuk. Erre épülhet majd a koncepció által bevezetni kívánt, a szerződésminták alkalmazásával, illetve az elektronikus cégeljárás kiteljesedésével megvalósítható, rövid határidejű cégbejegyzési eljárás.

A koncepciónak lényeges eleme a cégbírósági törvényességi felügyelet hatékonyságának növelése. A forgalom biztonsága érdekében e javaslat a hosszabb felkészülési időt nem igénylő ilyen tárgyú intézkedéseket már most bevezeti.

Amint látható tehát, a törvényjavaslat egyes megoldásai az új cégtörvénynek is szerves részét képezhetik majd. A javaslat néhány elemére külön is szeretném felhívni a tisztelt jelenlévők figyelmét.

A cégnyilvántartásra és cégnyilvánosságra vonatkozó alapvető közösségi jogi követelményeket az 1. számú társasági jogi irányelv tartalmazza. A cégalapítás megkönnyítése és gyorsítása, továbbá az elektronikus kommunikáció eszközeinek igénybevétele érdekében született meg - az említett 1-es társasági irányelv módosításaként - a 2003/58-as EK irányelv. Az új irányelv előírásait az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló 2003. évi LXXXI. törvény már jelentős részben átültette a hazai jogba, a cégtörvény módosítása útján.

A törvényjavaslat az említett irányelvnek való teljes körű megfelelés érdekében tesz további lépéseket. Az irányelv értelmében például 2007. január 1-jétől legalább 10 évre visszamenőleg biztosítani kell a cégiratok elektronikus úton történő lekérdezhetőségét. A törvényjavaslat e követelménynek tesz eleget, mégpedig olyan módon, hogy elsősorban költségtakarékossági szempontokból, nem teszi kötelezővé valamennyi korábban keletkezett cégirat digitalizálását, ehelyett a cégbíróságnak egyedi esetekben, a kérelem érkezésétől számított 15 napon belül kell a megismerni kívánt cégiratot elektronikus okirattá alakítani és a kérelmezőnek megküldeni.

A már említett irányelv előírja annak lehetővé tételét, hogy a cégek a tagállam hivatalos nyelvén készült irataik mellett azok bármely más tagállam nyelvére történő lefordítását is benyújthassák a cégbíróságra. A törvényjavaslat, e kötelezettségnek eleget téve, 2005. szeptember 1-jétől biztosítja, hogy a cégiratok és a cégadatok hiteles fordítása bármely közösségi tagállam nyelvén benyújtható legyen a cégbírósághoz. Ennek következtében tehát a cégbíróság a céget a választott idegen nyelven is nyilvántartja majd. Amennyiben a cég az iratok idegen nyelvű benyújtása mellett dönt, ez esetben köteles legalább a cégjegyzéki adatok és a létesítő okirat fordítását benyújtani, ezt követően pedig változás esetén az idegen nyelvű adatokat naprakésszé tenni.

Az elektronikus cégeljárás megvalósítása a jogrendszerünkben előzmények nélküli, technikai hátterének előkészítése, fejlesztése folyamatos feladat. Ennek során felvetődtek olyan kérdések, amelyekkel az elektronikus cégeljárásról szóló törvényi rendelkezések megalkotásakor, 2003-ban még nem számoltunk. A törvényjavaslat ezért a felmerült, elsősorban technikai jellegű kérdések megoldását jelentő módosításokat is tartalmazza.

Az elektronikus illetékfizetés lehetőségét például - 2005. szeptember 1-jei hatállyal - az elektronikus cégeljárásról szóló törvény már megteremtette, ám időközben világossá vált, hogy az erre a feladatra nevesített kormányzati portálnak nem lesz önálló fizetési rendszere. Ezért a törvényjavaslat rögzíti, hogy a cégeljárási illeték elektronikus úton történő megfizetése a Magyar Államkincstárnak a már kiépült elektronikus fizetési rendszere útján történik.

Az elektronikus társadalom térhódításával egyre fokozódó igény mutatkozik az elektronikus okiratok szerepének, alkalmazhatóságának tisztázására. Így kiemelkedő jelentőségű kérdés a hagyományos, papíralapú okiratokról készült elektronikus másolatok státusának rendezése. Az egyes okiratok fogalmát, fajait és azok bizonyító erejét a magyar jogrendszerben a polgári perrendtartás határozza meg.

(13.40)

A törvényjavaslat továbbá rendezni kívánja azt a kérdést, hogy az okiratról készült papíralapú, illetve elektronikus másolat valójában mit bizonyít. A polgári perrendtartás javasolt új szabályai egyértelműen kimondanák, hogy a másolat az eredeti okirattal való egyezőséget bizonyítja akár közokiratként, akár magánokiratként, attól függően, hogy a másolatot ki, milyen eljárás keretében készíti, nem érintve az eredeti okirat bizonyító erejét.

A polgári perrendtartás felülvizsgálatot szabályozó rendelkezéseit is módosítja néhány ponton a törvényjavaslat. Ezek a módosítások olyan pontosító, koherenciazavart megszüntető rendelkezéseket tartalmaznak, melyek nem függenek össze a közelmúltban közzétett, a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezések némelyikét megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal.

Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi politika eseményei a cégbíróság feladatkörének bővítését indukálják. Az Osama bin Ladennel, az al-Kaida hálózattal és a Talibánnal összefüggésben álló egyes személyekre és szervezetekre vonatkozó közösségi jogi szabályozás, a 881/2002-es EK tanácsi rendelet felsorolja azokat a természetes és jogi személyeket, valamint szervezeteket, melyek pénzeszközeinek befagyasztása szükséges. Számukra közvetlen és közvetett módon sem lehetséges pénzeszközt, illetve bármilyen gazdasági erőforrást rendelkezésre bocsátani.

E közösségi jogi rendelkezések érvényesülését biztosítja a törvényjavaslat azon előírása, mely szerint ha a cégbíróság hivatalos tudomására jut, hogy a cég vagy annak valamelyik tagja nemzetközi határozatban előírt korlátozás vagy közösségi aktus hatálya alá tartozik, a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében nemcsak a cég működésének felfüggesztéséről dönthet, hanem például a cég vagyonával kapcsolatban biztosítási intézkedéseket is hozhat, zárlatot is elrendelhet.

A cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre jelentős szerepet játszik a gazdasági élet átláthatósága, a cégek jogszabályokkal összhangban történő működésének biztosítása érdekében. A közelmúlt eseményei - például egyes szövetkezetek ügye - mindamellett rámutatnak arra, hogy a cégbíróságok törvényességi felügyeleti jogkörét indokolt tovább erősíteni a jövőre nézve.

A törvényjavaslat bővíti a cégbírósági szankciók eszköztárát, ugyanakkor fenntartja annak megőrzésre érdemes és a gyakorlatban bevált elemeit. Ilyen például a pénzbírság, amelynek felső határa a törvényjavaslat szerint 10 millió forintra emelkedik a jelenlegi 500 ezer forint helyett, és ezzel várhatóan a cégeket még jobban a törvényes működés helyreállítására fogja ösztönözni. A pénzbírság a jövőben több alkalommal, emelkedő összegben is kiszabható, ráadásul a cégbíróság a pénzbírságot immár nemcsak a céggel, hanem a vezető tisztségviselővel szemben is alkalmazhatja majd.

A törvényjavaslat által bevezetni kívánt lehetőség, hogy a cég megszűntnek nyilvánításához a jövőben nem szükséges az egyes törvényességi felügyeleti eszközök fokozatosságának biztosítása, ugyanis ha a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés helyreállítására más mód nincs, a cég további szankció alkalmazása nélkül megszűntnek nyilvánítható.

A törvényességi felügyelet eszköztárának a törvényjavaslatban szereplő bővítése várhatóan javítani fogja a forgalom biztonságát, erősíti a hitelezők védelmét, és a cégeket remélhetőleg a törvényes működés fenntartására fogja majd jobban motiválni.

Noha a törvényjavaslat egyes elemei a jogrendszer több pontját érintik, bízom abban, hogy a szabályozási területek koherenciájáról a tisztelt képviselők is meggyőződtek már. Mindezek alapján tisztelettel kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogassák.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu