DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Nos, valahol ott folytatnám, ahol Herényi Károly frakcióvezető úr abbahagyta.

Az indokok: nemcsak az európai uniós jogharmonizáció. Olyan sokszor hivatkozunk ebben a Házban egy olyan misztikus dologra, amely egyébként tény, hogy az európai uniós tagságunk következtében előállt kötelezettségeink teljesítése az európai uniós jogharmonizáció megteremtése a magyar jogrenden belül is. Igen, ez egy fontos szempont. Ez a jogharmonizáció azt szolgálja, hogy akik az adott jogterülettel valamiféle kapcsolatba kerülnek, azoknak a működése, a gazdasági-társadalmi életben való részvétele egyszerűsödjön, javuljon, és nevezetesen ennek a törvénynek a módosításával a jogbiztonság is erősödjön.

Természetesen nem elhanyagolható az sem, hogy mindaz a bürokratikus rendszer, amelyet megszoktunk a XIX. századból örökölten a porosz típusú államigazgatási gyakorlaton keresztül, ez oldódjon, és a XXI. század technikai vívmányai bekerüljenek a gazdasági életbe olyan feltételekkel, amelyek mögött jogi, törvényi garanciák állnak. Ilyen a cégnyilvántartási adatbázis is, mint közhiteles dokumentáció, amelyben a jelenlegi módosítást követően az elektronikus nyilvántartás és a papíralapú nyilvántartás közösen ugyanazon bizonyító erővel jelenik meg, méghozzá egy olyan technikai kötelezettségvállalás mellett is, amelyre az államtitkár úr az expozéjában utalt, hogy 2007-től kezdve, függetlenül attól, hogy van-e papíralapú nyilvántartás vagy nincs papíralapú nyilvántartás, párhuzamosan, visszamenőleg tíz évre, ennek a két rendszernek találkoznia kell.

Az elektronikus nyilvántartás és a cégadatok elektronikus kezelése mellett igen fontos, hogy az ebből következő technológiai rendszer is elektronikai úton összeköthető legyen, nevezetesen az illetékek, illetve a bejegyzéssel kapcsolatos költségek elektronikus kezelése a Magyar Államkincstár rendszerén keresztül. Aki már járt cégbíróságon vagy alapított céget, az tudja, micsoda óriási bürokráciával kellett szembenéznie, mennyi fölösleges külön utat kellett lefutni. És ez nemcsak a határidőkben, hanem bizony a cég indulásában is hátrányt jelenthetett, mert hiszen a cég ugyan működhet, megkezdheti a működését még a cég bejegyzése előtt is, de ez a helyzet egy utólagos jóváhagyással visszamenőleg válik igazán relevánssá, a kettő közötti intervallum azonban a cég elfogadottságát a gazdasági életben nem teszi olyanná, mint amilyen a már bejegyzett cégek esetében, ezért nem közömbös, hogy ez az idő mennyi. Most már látjuk, hogy ebben a törvényben a jogi személyiséggel nem rendelkező cégek bejegyzése az eddigi 30 napról 15 napra, a jogi személyiségűeknél az eddigi 60 napról 30 napra csökken a bejegyzési teljes határidő, még egyszer mondom: egyszerűsítve az eljárási rendet, digitalizálva az elektronika eszközeinek az igénybevételével, és növelve a jogbiztonságot, amelyre a polgári perrendtartási törvény módosítása ad lehetőséget. Itt is visszautalnék az államtitkár úr expozéjára, hogy az elkészített iratokról az elektronikus másolat a másolat közhitelességét, az okirat valódiságát tartalmazza, de semmiben nem befolyásolja annak bizonyító erejét, esetleges eljárásban való felhasználhatóságát.

Vita volt korábban, sőt jogértelmezési, jogegységi döntésre is sor került annak érdekében, hogy rendezzük, mi tekinthető a cégnyilvántartásban alapadatnak, illetve mi az, amit már 2001 óta a jogi személyekkel szemben elrendelhető büntetőjogi intézkedések alapján a cégnyilvántartás részeként kell kezelni. Részeként kell-e kezelni az elindított nyomozati eljárást, a végrehajtási eljárást, az esetleges zár alá vételt? Ez a módosítás most egyértelművé teszi: igen, ez a cégnyilvántartás teljes jogú része, méghozzá úgy, hogy a végrehajtás vonatkozásában nemcsak a bírósági végrehajtást, hanem az államigazgatási, illetve a közigazgatási jogkörben indított végrehajtási eljárásokat is a cégnyilvántartás részeként kell kezelni. Ez egy nagyon fontos, és a hitelezők, valamint a gazdasági partnerek szempontjából is megnyugtató, mindenki számára elérhetően megfelelő jogi dokumentáltsággal rendelkező adatbázis, amely a felügyeleti intézkedés megtételét is megkönnyíti, mert a kettő azért egyben értelmezendő.

A közelmúltban tárgyalta a Magyar Országgyûlés az európai részvénytársaságról, valamint az európai gazdasági egyesülésekről szóló törvényeket, amelyek új jogintézményként kerültek be a magyar jogalkotási körbe, azzal, hogy ezek a most már az Európai Unióban működő és valamennyi tagállamban - ahol ezek a cégek telephellyel rendelkeznek - azonos jogosítványokkal és természetesen kötelezettséggel rendelkező gazdasági vállalkozások milyen nyilvántartási rendszerben szerepeljenek e törvénymódosítás kapcsán. Nagyon jó, hogy a telephelybejegyzések önállóságát megköveteli; megköveteli, hogy az információ összeköttetésben legyen az anyacéggel, valamint azt is, hogy ha az anyacég esetlegesen Magyarországra települ, akkor az önálló cégbejegyzésnél, cégnyilvántartásnál a „
telephelyö helyett már a „
székhelyö megfelelő kifejezésre kerüljön sor, mert hiszen a telephelyek nem önálló jogi személyek, mindig a székhely szerinti ország joga szerinti eljárásrenddel kell számolnunk.

A közjegyzők az utóbbi időben - nagyon helyesen - különböző irodákat hoznak létre, és nem egyénileg látják el ezt a feladatot, hanem különböző társasági formában. A cégjegyzéknek ezt is követnie kell, méghozzá úgy, hogy a közjegyzői irodákban szereplő közjegyzők nevét, adatait, az üzletrészben, illetve a társaságban viselt felelősség alapján fogható hozzájárulásukat, vagyoni részüket külön nyilvántartásban kell kezelni.

Nagyon örültem annak, amit képviselőtársaim is elmondtak, az államtitkár úr is fejtegette, hogy a felügyeleti intézkedések körében mennyire kell kötni a fokozatosságot, illetve ez mennyire hat ki bizonyos társadalmi megítéltetés szempontjából is. Nevezetesen: becsapott hitelezők várják a pénzüket, és azt mondják, az állam nem tesz semmit, az állam nem intézkedik. Folyik ilyen-olyan nyomozás meg vizsgálat, de közben mentik kifelé a pénzt; a cégbíró meg azt mondja: bocsánat, én nem szüntethetem meg ezt a céget egyből, nekem különböző jogszabály által kötelezően előírt ténykedési cselekménysorom van, amelyet be kell tartanom. Most ez a törvény ezt is rendezi, nem kell a fokozatosságot bevárni. Abban az esetben, ha a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy itt a hitelezők, illetve a gazdasági társasággal kapcsolatban álló személyek bármiféle joga csorbulhat, illetve veszélyeztetetté válik a követelések kiegyenlítése, akkor itt nemcsak a zárlatot, a zár alá vételt rendelheti el, hanem bizony még a céget is törölheti a cégnyilvántartásból.

(14.10)

Az sajnálatos dolog, hogy most már olyanokra is kell gondolnunk, mint a terrorszervezetek. Tehát a jogot most már nem úgy alkotjuk, hogy feltételezzük, a gazdasági szférában csak a tisztesség jelenik meg, és a különleges esetekre írunk elő szabályokat, hanem egyre inkább generálisan kezdünk el szigorítani, mert azt érezzük - és erre van is alapunk -, hogy olyan pénzügyi rendszer is megjelenik ebben a szférában, amelynek a háttere most már komoly, az egész emberiséget fenyegető terrorista- vagy ennél rosszabbat mondok, emberiségellenes akciók finanszírozását szolgálná, és ehhez igazodnunk kell.

A bírság megemelésének most már éppen itt volt az ideje, mert az 500 ezer forintos felső határ visszatartó erejét többmilliárdos cégek esetében el tudjuk képzelni, hogy mennyire volt az egyáltalán még csak mérlegelés kérdése is, ha valaki nem a tisztességes utat járta. Ez a 10 millió forint esetlegesen még elgondolkodtat bennünket, hogy ezt köthetnénk-e ahhoz, hogy az adott gazdasági társaságnak milyen gazdasági tevékenysége és milyen társasági törzsvagyona van, annak függvényében még lehetne a felső határt differenciáltan ennél nagyobb mértékben, magasabb mértékben is emelni.

A Szabad Demokraták Szövetsége a törvénymódosítást jónak, az előkészítési folyamatot korrektnek tartja. Az egyeztetési eljárásokon, valamint a bizottsági ülésen elhangzottakat is figyelembe véve bízunk abban, hogy az Országgyűlés valamennyi pártja ezt az előterjesztést egyhangúlag fogja elfogadni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu