DR. SZABÓ ERIKA, a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Asszony! A szociális bizottság ülésén az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája során a polgári oldal kifogásai három fő kérdésre irányultak: 1. Miért nem készült hatástanulmány a benyújtott törvényjavaslathoz? 2. Lesz-e megfelelő forrás a szociális ellátások bővítésére és a szociális rendszer átalakítására? 3. Mi az indoka a késleltetett bevezetésnek? Több juttatás esetében csak 2006. január 1-jén lép hatályba a rendelkezés.

Az első kérdés kapcsán a hatástanulmányról azt a tájékoztatást kaptuk, hogy készen van, csak elmaradt a képviselőkhöz történő eljuttatása, és utólag valóban megkaptuk, de ez rendkívüli módon megnehezítette a képviselők számára az érdemi vitát, hiszen nem lehetett tudni, hogy mekkora kört érintenek az egyes ellátási formában bekövetkezett változások, és nem lehetett látni azt sem, hogy mekkora költségkihatással fog ez járni. Így nem lehetett megnézni azt sem, hogy a 2005. évi költségvetésben megfelelő összeg rendelkezésre áll-e a tervezet végrehajtásához.

Itt már rá is tértem a forrás kérdésére, hiszen új feladatokat kapnak az önkormányzatok, új szociális juttatásokat vezetnek be, bővül a szociális juttatások köre, új szociális információs rendszert vezetnek be, az önkormányzatok számos új feladattal kell hogy szembenézzenek, és nem tudni, hogy milyen fedezet, milyen forrás alapján fogják tudni ezt a munkát elvégezni. A késleltetett bevezetés az egyes ellátásoknál - különösen a 2006. január 1-jei bevezetése az időskorúak emelt összegű járadékának -, valamint a gyermekvédelmi támogatás jogosultsági küszöbének emelése kifejezetten kampánycélokat szolgál.

További kifogásként merült fel, hogy az ápolási díj esetében nem közelítették a rendszert a foglalkoztatás rendszeréhez. Ezzel kapcsolatban azt a választ kaptuk, hogy megváltozott a kormány koncepciója, nem fogja a minimálbérhez kötni az ápolási díjat; miközben többször elismerték önök is, hogy aki beteg, rászoruló hozzátartozóját otthon ápolja, jelentős terhet vesz le az államról, hiszen kevesebbe kerül az otthoni ápolás, mint az intézményi ellátás.

További kifogás volt a javaslattal szemben, hogy gyengül a kistelepülések ellátási kötelezettsége és így az ott élők védelme azáltal, hogy a nappali ellátásokat csak 3000 lélek fölött kell ezentúl biztosítani. Több kérdés irányult arra is, hogy a közgyógyellátásra vonatkozó rendelkezéseket a kormány a Gyógyszerész Kamarával egyeztette-e. A válaszból kiderült, hogy az utolsó változatot, amely a törvényjavaslatban szerepel, nem egyeztették.

Korábban számos hivatkozás történt arra a kormány részéről, hogy új, átfogó törvényjavaslat készül a már 60 módosítást megélt szociális törvény helyett. Új törvényjavaslat nem készült. Ismét egy salátatörvénnyel állunk szemben, amely jelentős változtatásokat tervez a szociális és gyermekvédelmi területen, de intézkedései mindössze rövid távú célokat szolgálnak, koncepciót a hosszabb távú átalakításra nem tartalmaz. Azok a lépések, amelyekről a bizottsági ülésen is szó volt, és amiről a miniszter asszony is beszélt, a képviselők számára nem ismert, nem átlátható.

(10.10)

Mindezen indokok alapján a polgári oldal - a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és az MDF - az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot nem tartja általános vitára alkalmasnak.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Forrás: parlament.hu