DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Miniszter Asszony! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Bizony, van mit javítanunk a szociális ellátórendszerünkön. A törvényt 1993-ban alkottuk, és ennek a területnek a szabályait azóta toldozzuk és foldozzuk. Egy egységes és nagy ívű megoldás még várat magára. Várat magára azért, mert csak olyan alapokra lehet azt helyezni, amelyek a jelenleg érvényben lévő rendelkezésektől eltérően más szemléletet igényelnek. Ezért fontos az önök előtt álló törvényjavaslat, mert ez ezt a megváltoztatott szemléletet tükrözi, és így lehetőséget ad majd új sarokpontok megállapítására, és az új törvény erre tud ráépülni.

Minek alapján mondhatjuk, hogy szemléletet váltottunk? Egyrészt igaz ez a szociális igazgatási rendszer kiépítésére, ez már évek óta váratott magára, és ennek a javaslatnak az alapján megkezdhető. A mai igazgatás rendszerében ugyanis nincs kellő garancia a diszkriminatív eljárásokkal szemben, államigazgatási kontroll gyakorlatilag nincs. A jogaiban sértett igazának bizonyítására a bírói út nehézkes, még ha eredményes is.

A javaslat a szociális feladat- és hatásköröket újraszabályozza, igyekszik a jegyző hatáskörébe utalni mindazokat az ellátásokat, így például a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, időskorúak járadékát, ápolási díjat, és a többit, amelyekre való jogosultság mérlegelést nem igényel. Amennyiben a jogszabályi feltételeknek megfelel a kérelmező, az ellátás jár. Ily módon nemcsak annak vehetjük elejét, hogy segélyre érdemesekre és segélyre érdemtelenekre osztódjék a rászorultak köre, hanem az önkormányzat képviselő-testületén nyugvó teher is valamelyest csökken. Mindezen célok, valamint a jogorvoslati rendszer működésének elősegítésére a közigazgatási hivatalokon belül létrejönnek a szociális és gyámhivatalok, amelyek másodfokon felülbírálhatják a jegyzői döntéseket. A megyei szociális és gyámhivatal pedig a közigazgatás hivatali ágazati szakigazgatási szerveként működik majd, és így végre egységes szakirányítás alá kerülnek a szociális ügyek is.

A szemléletváltás másik nagy fejezetét az alapszolgáltatások rendszerének átalakítása jelenti. A javaslatban foglalt intézkedések a szociális szolgáltatásoknak az ellátottak egyéni szükségleteire jobban reagáló, és így hatékonyabb ellátási rendszerét próbálják megvalósítani. Jelenleg valamennyi alapellátást valamennyi településen kötelező jelleggel meg kell szervezni, és így nincsenek figyelemmel egyrészt a települések teherbíró képességére, másrészt pedig arra, hogy adott településen élőknek melyek a valódi ellátási igényei. A módosítás a feladatok meghatározásakor figyelembe veszi a település méretét, teherbíró képességét, ezzel támogatva, hogy magas színvonalú, hatékony és gazdaságos ellátást legyenek képesek megszervezni.

Összhangban a kormányprogramban megfogalmazottakkal, a szolidaritás elvének érvényre juttatása is megjelenik ebben a javaslatban, így a szegénység visszaszorítása és a nehezebb körülmények között élők fokozott támogatása. A szociális törvény jelen módosítása felszínre hozza azokat a problémákat, amelyek sorra kerültek elő a törvény megszületése óta az elmúlt tíz évben. Például régi nagy hiányt pótol a különböző szociális, gyermekvédelmi, társadalombiztosítási, családtámogatási, egészségügyi és foglalkoztatási kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatást biztosító, úgynevezett szociális információs szolgáltatás. A bentlakásos intézményben élőket érintő intézkedés az ellátotti önkormányzat intézményének bevezetése, amely révén az ellátottak a közösségüket érintő kérdésekkel, programok szervezésével kapcsolatban önmaguk tudnak lépéseket tenni magukért, javaslattal élni, akár döntést hozni.

Természetesen nemcsak formai, de tartalmi kérdésekkel is foglalkozik a beterjesztett törvényjavaslat. Lényegében a szegénység elleni rövid távú intézkedéseket tartalmazza, amelyek lényege, hogy a szegénységi kockázattal legjobban érintett társadalmi csoportok esetén a szociális védelem tovább erősödjék, valamint a legalapvetőbb szükségletek, így például a lakhatás vagy a személyes gondoskodást nyújtó ellátások a lakókörnyezetben legyenek igénybe vehetők, az ottani alapszolgáltatások iránti igény jobban kibontakozzék, és ezeknek a kielégítését biztosítsa a hozzáférés esélyegyenlősége.

Elhangzott már többször, hogy három törvény módosítására került sor ebben a javaslatban, a szociális törvényt bontanám ki először. A pénzbeni és a természetbeni ellátások területén teljeskörűen újra van szabályozva a rendszeres szociális segélynek az aktív korú, nem foglalkoztatott személyekre alkalmazott rendszere. 2005. szeptember 1-jétől azok is rendszeres szociális segélyben részesülhetnek majd, akik korábban aktív korú, munkajövedelemmel nem rendelkező személyként csak a munkaügyi központtal történő egyéves együttműködést követően váltak jogosulttá a segélyre, és így rendkívül hosszú időn át ellátatlanok maradtak. A hatálybalépést követően, amennyiben a kérelmező vállalja a munkaügyi szervezettel történő szoros együttműködést, amelynek részleteiről már hallottunk, nem kell ennyi időt várnia.

A javaslat a fokozott ápolást igénylő fogyatékosokat gondozók esetében emelt összegű ápolási díjat rendel megállapítani, amely 30 százalékkal lenne magasabb, mint a jelenlegi. A jövedelemmel nem vagy csak alacsony összegű nyugdíjjal rendelkezők szociális biztonságát szolgálni hivatott az időskorúak járadékának esetében a 75 éven felüli idős emberek részére bevezetésre kerülő emelt szintű járadék, amely szintén a jelenlegi ellátásnál 30 százalékban emelt. Az adósságkezelési szolgáltatás szabályainak módosítása pedig elsősorban a felhalmozódott lakáscélú hitelhátralékok érdemi kezelését szolgálja, egyben a közüzemi szolgáltatások díjhátralék miatt történő megvonásának kiküszöbölését is célozza. A lakáscélú hitelhátralékok esetében 2005 áprilisától nyílik lehetőség az adósságkezelési szolgáltatás időtartamának megnyújtására legfeljebb 60 hónapra, és az ehhez nyújtott támogatás mértéke is megemelkedik, akár 400 ezer forint is lehet. Az áram- és gázszolgáltatók részére lehetővé válik szolgáltatásuk kikapcsolása előtt, hogy az adós fogyasztó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét erről tájékoztassa.

A gyermekvédelmi törvény módosítása a második nagy fejezete ennek az önök előtt fekvő javaslatnak, itt két fontos elemet szeretnék kiemelni. Egyrészt a rendszeres gyermekvédelmi támogatás átalakítását, amely révén a legnehezebb helyzetben lévő, az egyedülálló szülő vagy más törvényes képviselő által gondozott gyermekek lennének jogosultak egy emelt összegű támogatásra, két irányból. Nemcsak az egy főre eső jövedelem nagyságát emeli meg - és így többen fognak aláférni, számítások szerint körülbelül 30 ezer gyermeket érint -, hanem az ily módon megállapított gyermekvédelmi támogatás összege is magasabb lesz a számukra. Jelenleg az öregségi nyugdíj 22 százaléka, amit adhatunk, a módosítás után pedig ennek az összegnek a 30 százalékát kaphatják majd meg.

A gyermeki jogokról beszéltünk itt ma már. A gyermeki jogok érvényesülését elősegítő módosítások körébe tartozik a testi fenyítés tilalmának törvényi szintű kimondása. Így szól a mondat: “A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.ö Nem várunk csodát attól, hogy ez a mondat bekerült a törvénybe, és nem hisszük, hogy ettől majd hamarjában megoldjuk a családon belüli erőszak kérdését, de kiemelten fontosnak tartjuk, hogy törvényi szinten jelenjék meg ez a tilalom, ennek a kimondása, alakítva a társadalmi szemléletet hozzá.

A családok támogatásáról szóló törvény a harmadik fejezete az önök előtt fekvő javaslatnak, amely lényegében vagy döntően a jogalkalmazó szervek észrevételei kapcsán alapvetően pontosító és a végrehajtást elősegítő rendelkezéseket tartalmaz.

(11.00)

A módosítási javaslat fontos elemeként előírásra került, hogy az igényelbíráló szerveknek minden esetben, még akkor is, ha az igényt pozitívan bírálják el, határozati formában kell tájékoztatni a kérelmezőt, az eddigi gyakorlat ugyanis csak azt írta elő, hogy ha elutasítják a kérelmet, akkor kell határozatot hozni erről.

Ahogy olvasták és ismerik kedves képviselőtársaim, látták, a törvényjavaslatban foglaltak hatályba léptetése fokozatosan történik, amelynek oka nemcsak az, hogy a források megfelelő biztosítása így ütemezhető, hanem egyben azt a célt is szolgálja, hogy a helyi rendelet alkotására köteles önkormányzatok gondosan és kapkodás nélkül fel tudjanak készülni a bevezetésükre.

Kedves Képviselőtársaim! Nem hisszük, hogy ezzel a törvényjavaslattal gyógyírt találunk a szociális ellátórendszer valamennyi sebére, és tudjuk, hogy ezen a területen vár még ránk nagyon sok nem kis feladat. De azt reméljük, hogy ezekkel a változásokkal és változtatásokkal sikerül egy igazságosabb és hatékonyabb szociális szolgáltatórendszer kialakítását elősegíteni. Kérem önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy ne csak támogassák ezt a törvényjavaslatot, hanem a vita során érdemi és szakmai érvekkel segítsenek jobbá tenni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu