ENDRE SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétigenes népszavazásra készülünk, ezért is a napirend utáni felszólalásom címe “Kétigenes népszavazás előtt Móra Ferenc üzenete és a korondiak kéréseö. Én ugyanis egy olyan településről jöttem, ahol Móra Ferenc mind a mai napig díszpolgár. Kiskunfélegyháza város szülöttjéről van szó. Móra Ferenc üzent a ma élő embereknek, mintegy kis segédletet nyújtott át számunkra arról, hogyan is kell megközelíteni a magyar nemzet legnagyobb problémáját, a trianoni tragédiát. A trianoni békeszerződés napján kelt vezércikkében, amely a Szegedi Naplóban jelent meg “Nem kell gyászt ölteniö címmel, a jövő nemzedékekhez fordul:

“Nem kell gyászt ölteni, ez a nemzet vezéreinek kérelme, és ez a történelemfilozófia parancsa azon a napon, amelyen aláírjuk a halálos ítéletünket, amelyet kénköves szagú gonoszság diktált és káprázatos ostobaság szövegezett. Nem kell gyászolni, mert az aláírt halálos ítélet még nem halál, ahhoz még mindig sokan vagyunk, hogy egy lábig kiirtsanak bennünket. Szívtelenségük volna hozzá, de nincs elég hóhérjuk, s ami van, annak otthon kell készenlétben lenni. S tollal, tintával nemzetet még soha meg nem öltek. Mit kötelezvény, mit szerződés! A lobogó vulkánt papírszalvétákkal le nem boríthatjátok. Parancsoljátok meg a szélnek, hogy ne fújjon, a villámostornak, hogy ne csattanjon, a csillagnak, hogy ne szikrázzon, a folyónak, hogy visszafelé folyjon, a hajnalnak, hogy föl ne hasadjon, a pipacsnak, hogy pirosat ne nyisson. Szót fogad-e? Van-e őrült, aki ilyen parancsot kiadjon s elhiggye, hogy az majd teljesedik? Hogy az adott szó szent, hogy az aláírt kontraktus kötelez? Nincs Isten és nincs ember, aki adott szónak venne egy ígéretet, amit őrültek kényszerítenek ki a megkötözött emberből torkára tett késsel. S az ember csak arról adhat kötelezvényt, ami az övé. Eladhatom a birtokom, a munkám, a tulajdon bőröm, szerződést köthetek a csontvázára, de nem adhatom el az apám sírját, mert tiltja az isteni törvény, és nem adhatom el a fiam életét, az unokám boldogságát, mert ha akad is olyan bolond, aki szerződést köt velem még meg sem született nemzedékekre és megvásárolja őket rabszolgákul az ő ivadékainak, ki tehet róla, ha a fiam és az unokám széttöri a láncát és beveri vele a rabszolgahajcsár fejét az örök igazság nevében? És ki tiltja meg nekem, hogy ne erre neveljem a fiam és unokám, és ne azt tanítsam neki reggeli és esti imádságul, és ne azt hagyjam nekik testamentumomban, hogy így álljon értem bosszút és váltson meg engem haló poromban?ö

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy Móra Ferenc drámai szavai és gondolatai mind a mai napig hatnak, és arra késztetnek bennünket, hogy a magyarság ügyét a Kárpát-medencében összmagyar ügynek tekintsük. Én most arra biztatok mindenkit, hogy vegyen részt a december 5-i népszavazáson, és mind a két kérdésben igennel voksoljon. Erre kértek meg egyébiránt bennünket Kiskunfélegyháza erdélyi testvérvárosából, Korondról, erre kértek meg bennünket Kiskunfélegyházán a Constantium Intézmény testvértelepülésén, Székelyudvarhelyen lévő iskolából, erre kértek meg bennünket Hargita megyéből, amely Bács-Kiskun megye testvértelepülése, és mindegyik levél egybehangzóan amellett érvel, hogy ők nem anyagi juttatásokat, nem pénzbeli támogatást, nem pénzt kérnek és várnak tőlünk, hanem valamiféle olyan erkölcsi segítséget, amellyel hozzájárulhatunk, segíthetünk abban, hogy aki magyar szeretne lenni, az magyar lehessen ott, ahol megszületett anélkül, hogy a szülőföldjét elhagyja.

Idézet a korondiak leveléből: “Hazug propagandának tekintjük tehát a magyarországi állampolgárok terhére történő Magyarországra költözésünkről szóló híreszteléseket.ö Azt gondolom, hogy ezek a kérések mind-mind figyelembe veendők akkor, amikor december 5-én majd felkelünk, és úgy döntünk, hogy elmegyünk, és részt veszünk a népszavazáson, és mind a két kérdésben igennel szavazunk.

Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr.

Forrás: parlament.hu