DEÁK ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselőtársak! Miután egészen hétfőig a kulturális bizottságnak voltam a tagja, hogy úgy mondjam, a szemem sarkából figyeltem a gazdasági bizottság elé kerülő ügyeket, ezért túl későn kaptam észbe, de abból a feltételezésből kiindulva, hogy ha már elég késő van, tévé, rádió nincs itt, és az ember tárgyszerűen szól hozzá, akkor talán figyelemre méltatják a hozzászólást, két olyan megjegyzést tennék általános értelemben a törvényjavaslathoz, amely alapvetően befolyásolja ennek a törvénynek a működőképességét,

Nem az Alkotmánybírósággal kapcsolatos ügyekről beszélek, hanem - talán fogalmazzunk így: mellékszálon - bekerült a törvénybe két olyan módosítás, amely magának a törvénynek a működését is befolyásolni fogja. Az egyik, hogy a 19. § (3) bekezdésben a piacfelügyeleti tevékenység mint új fogalom megjelent a bányatörvényben. Tudni kell azt, hogy az áruk műszaki megfelelőségének a tanúsítására különféle egyezményeket fogadtunk el, amikor az Európai Unióba léptünk, és ezt magyar hatóságok Magyarországon is ellenőrzik.

Két ilyen hatóság van jelen pillanatban Magyarországon. Az egyik a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a másik a Műszaki Biztonsági Hivatal. A piac felügyeletét, pontosabban: az áruk műszaki megfelelőségének a tanúsítását vagy a tanúsítás ellenőrzést a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a kereskedelmi forgalomba kerülő termékek esetében ellenőrzi, a speciális termékeket, amik nem kerülnek közvetlenül kereskedelmi forgalomba, pedig a Műszaki Biztonsági Hivatal.

Ez a két állami szervezet lefedi a piacot, teljes értelemben lefedi. Most megjelenik a Bányaműszaki Felügyelőség tevékenységi körében ez a kifejezés; biztos, hogy zavarokat fog okozni. Ez egy jóindulatú megjegyzés volt. Még egyszer mondom, a tevékenység vagy a bányatörvény egészét nem befolyásolja. A második, hogy a bányatörvény 43. §-a kiegészül a (9) bekezdéssel. A következőt tartalmazza ez a bekezdés: “A bányafelügyelet működését saját bevételeiből fedezi.ö Utána leírja, hogy ez hogyan fog történni.

Általában elég furcsa, hogy egy költségvetési szerv nem a költségvetésből, hanem külön bevételekből finanszírozza a létét, de a Gazdasági Minisztérium esetében, tudjuk jól, vannak már ilyen intézmények, amelyek ezt teszik. Ami miatt erre fölhívom a figyelmet, ugyanis a Bányaműszaki Felügyelet vagy a Magyar Bányászati Hivatal idáig költségvetési forrásból finanszírozta a működését. Annyira így van ez, hogy most megnéztem, a 2005-ös költségvetési törvényben - aminek a módosító indítványait ezelőtt néhány órával szavaztuk végig - szintén az szerepel, hogy a működési költségét 634 millió forinttal támogatja a költségvetés.

Tehát amíg a költségvetési törvényben az szerepel, hogy a költségvetés finanszírozza ennek a hivatalnak a működését, addig a bányatörvény ennek ellentmond, és azt mondja, hogy az engedélyesek bevételeinek 0,3 százalékát kitevő összegben az engedélyesek fizetik meg a hivatal működését. Ez a két dolog minimum, hogy egymásnak ellentmond. Nem lehet valami egyszerre az állami költségvetés része úgy, hogy az állam fizeti a költségeket, másfelől pedig olyan törvényt hozni, hogy a bányafelügyelet működését saját bevételből fizeti, ez a két dolog minimum egymásnak ellentmondó.

Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu