HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogyan azt az előbbiekben hallottuk, tulajdonképpen három oka van annak, hogy a kormány beterjesztette a bányászatról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatát.

Az első, amit már mindenki megemlített, ez tulajdonképpen az Alkotmánybíróság 1/2004. számú határozata. Ez a határozat megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet keletkezett azáltal, hogy a bányászati törvény nem teljeskörűen állapította meg a bányatelek területén fekvő ingatlanok tulajdonosai tulajdonhoz való jogának védelmét szolgáló, a tulajdonkorlátozás arányosságát biztosító garanciális rendelkezéseket. Ezzel egyidejűleg felhívta az Országgyûlést arra is, hogy szabályozási feladatának 2004. december 15-ig tegyen eleget. A javaslat természetesen a vonatkozó előírásokat, amelyeket az Alkotmánybíróság az Országgyûlésre rótt, tartalmazza, és nagy valószínűséggel elfogadás esetén ezeket ki fogja elégíteni.

A második igen fontos szempont a nemzeti fejlesztési programok, így különösen a gyorsforgalmi úthálózat építésének elősegítése. Annak érdekében, hogy az építéshez szükséges nyersanyagokhoz történő gyorsabb hozzáférés megvalósuljon, egyszerűsödnie kell az ügyintézésnek, az engedélyezési eljárásoknak, az intézkedési határidőknek le kell rövidülniük, hiszen ezek rendkívül hosszúak, még a régi idők emlékét hordják magukon. Az előterjesztés nyilván ezeket a célokat kívánja szolgálni. Itt érdemes megemlíteni a kutatási jogadományozás intézményének a bevezetését, amely a kutatási engedély megszüntetésével legkevesebb hatvan nappal rövidíti az eljárást. A készletszámítási jelentés elfogadása jelentősen rövidíti az ásványi nyersanyag-előfordulás feltárását.

Érdemes megemlíteni: a vállalkozások és a bányavállalkozók az autópálya-földművek építésére is alkalmas meddőhányók hasznosítását a bányatelek megállapítása nélkül is végezhetik.

Fontos rendelkezés a tájrendezési terv jóváhagyásának a beépítése a műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárásába. Ez az ügyintézést legalább hatvan nappal lerövidíti. A javaslat tartalmazza a műszaki üzemi terv jóváhagyásának eljárási idejét, kilencven napról harminc napra csökkentő módosítását is. Ezek nagyon fontos elemei ennek a törvényjavaslatnak.

A harmadik ilyen szempont a jogalkalmazás során feltárt hibák, hiányosságok kijavítása, illetve pótlása. Szinte mindegyik pártból jelezték az előttem szóló képviselők, hogy szép számmal akadnak ilyen hiányosságok. Én egy olyanra szeretném felhívni a figyelmet, amelyről eddig nem esett szó.

Az autópálya-építések során és az új bányák feltárása során sokan kerülnek olyan helyzetbe, hogy a lakóingatlanaik sérülnek. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a bányákból elszállított termék általában nagy teljesítményű tehergépjárművekkel történik, amelyek súlya és az általuk keltett rezgés, rezonancia meglehetősen nagy, ezért a lakóépületek megrepednek. Ezen lakóépületek tulajdonosai meglehetősen kiszolgáltatott helyzetben vannak, hiszen nincs konkrét vonatkozó rendelkezés, amely alapján kártérítési pert indíthatnának, csak az általános eljárás szabályai szerint tehetik ezt meg.

(21.00)

Általában az autópálya-építő cégek, a bányacégek és akár a szállítócégek is meglehetősen szervezettek, és erős érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek ahhoz, hogy az ilyen kárigénnyel élők helyzetét meglehetősen megnehezítsék, és a kárigény realizálását lehetővé tegyék. Jó lenne, ha vagy ez a törvény, vagy esetleg egy más szabály rendelkezne ezen károk pótlásáról, hiszen ezek az emberek, akik ennek a károsultjai, nagyon nehéz és kiszolgáltatott helyzetben vannak. Ha szakmai előkészületek lehetővé teszik, akkor ilyen irányú módosítást ehhez a törvényhez be fogunk adni, és ha a módosító javaslatainkat befogadják, akkor ez egy támogatható törvény.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu