DR. BALOGH MIKLÓS, az oktatási és tudományos bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Kedves határon túli Vendégek! Elnök Urak! Képviselő Asszony! Miniszter Úr! Államtitkár Urak!

Az oktatási és tudományos bizottság az országgyűlési határozattervezetet egyhangúlag ajánlotta általános vitára, de a Szülőföld Alapról szóló törvénytervezetet az ellenzék nem támogatta, általános vitára méltónak és alkalmasnak nem tartotta. Kormánypárti támogatás mellett 11 igen és 10 nem arány alakult ki, de mi a bizottságban nem mondtuk, hogy a szülőföldprogramra nemmel szavazók nem becsületes magyar emberek.

Szerettük volna elkerülni a politikai vitát, de nem sikerült. Nem sikerült, mint itt a tisztelt Házban is ezt a hangot megütötték, úgyhogy a felelőtlen kérdésfeltevéssel kapcsolatos népszavazásokról is komoly, erőteljes vita folyt a bizottsági ülésen.

Nem terhelném ezzel a tisztelt Házat, de el kell mondanom, hogy természetesen a szocialisták úgy gondolják, hogy a nemzet fogalmát és a nemzet feladatainak újrafogalmazását a globalizáció időszakában, az európai csatlakozás idején szükségszerű megfogalmazni, és szükségszerű ezeken elgondolkodni.

A Magyar Szocialista Pártnak mindig is volt és most is van a határon túli magyarság ügyeiről elképzelése. Megoldásokat javasolunk éppen, és úgy gondoljuk, hogy mi a felelős döntéseket képviseljük. Lelkileg mi legalább olyan fontosnak tartjuk a határon túli magyarság érdekeit, a magyar nemzethez való tartozásukat és a határon túliak segítését, mint bármely párt a magyar politikai életben itt a tisztelt Házban.

Úgy gondolom, mi nemmel a rossz kérdésekre válaszolunk, és igennel válaszolunk a magyarság sorskérdéseire, a szülőföldprogramra és ezekre a legfontosabb ügyekre. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Majd vasárnap!) Az igennel szavazó szocialisták az oktatási és a tudományos bizottságban egyetértettek abban, hogy a magyar állam felelősséggel tartozik a magyar nemzet polgárainak sorsáért, magyarságuk megőrzéséért, és segíti a szülőföldön való boldogulást, ezért a nemzetpolgárok számára biztosítja a magyarság megőrzését szolgáló különböző kedvezmények igénybevételét, az anyaországgal való akadálytalan kapcsolattartást. Úgy gondoljuk, hogy a nemzetpolgárság intézményének megalapozása, megalkotása és a szülőföld-programcsomag a nemzeti határok megváltoztatása nélkül megvalósuló békés újraegyesítést szolgálja.

Helyeseltük a célkitűzést és a pénzalap létrehozását, és azt is nagyon helyesnek tartjuk, hogy természetes személyek, önkormányzatok, szervezetek kaphatnak ebből támogatást, és nagyon helyeseljük, hogy politikai párt tulajdonában álló vállalkozás vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet nem kaphat támogatást.

Helyeseljük, és a törvényben van egy megnyugtató passzus, a 2. § (2) bekezdése, amely azt mondja, hogy a törvényben foglalt támogatások nem érintik a hatályos jogszabályok által a világ bármely részén élő magyar állampolgársággal nem rendelkező magyar nemzetiségű személyeknek adott támogatást. De erről a miniszter úr majd bizonyára a zárszavában szól is, hogy ezt fölösleges említeni, ezzel nem kell riogatni a határon túli magyarokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Vendégek! A vitában felmerült, hogy Kányádi Sándor, a határon túl élő nagy lírikusunk könyveinek a kiadatásához nem kér állami támogatást, mint mondta a Maecenas-díj átvételekor, “hiszen nem mindenkinek van hozzá képessége és szuflája, hogy vándorköszörűsként vásárról vásárra járva mondja - tessék, tessék, csorbult névszókat, igéket öröklétre szólóan megélezekö. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból.) Mondta ő. De jó volt hallani, hogy az önellátására büszke költő, ha nem is kér, de Magyarországtól kap támogatást. Tudom, nálunk is járt egyébként az iskolámban órán, magyarórát is tartott az aulában az egész iskola előtt, úgyhogy úgy gondolom, örülünk annak, hogy kap támogatást, meg is érdemli a támogatást, sok más magyarral együtt.

Végezetül szeretném elmondani, hogy egy nagyon szép könyvből idézek, az Előhangból, és őt idézem, megérdemli, hallgassák meg. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Tisztelettel kérem önöket, Erdély természeti kincsei, Mészáros László fotóművész könyvéből, az Előhangból idézek néhány sort Kányádi Sándortól, aki Kolozsvárott 1982-ben írta ezt a szép verset: “vannak vidékek gyönyörű/ tájak ahol a keserű/ számban édessé ízesül/ vannak vidékek legbelül/ ... vannak vidékek viselem/ akár a bőrt testemen/ meggyötörten is gyönyörű/ tájak ahol a keserű/ számban édessé ízesül/ vannak vidékek legbelülö.

Abban, hogy ez a költemény gyönyörű, egyetértettünk - másban nagyon sokat vitáztunk.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu