DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Gógl Árpád képviselő úr, a Fidesz vezérszónoka fontos kérdéseket feszegetett, és többek között elmondta, hogy az egészségügyre fordított állami közösségi források véleménye szerint nem nőttek elég dinamikusan. Nos, mindenki tudja, aki ebben a parlamentben részese volt a költségvetési szavazásoknak, hogy 2001-ről 2005-re a gyógyításra fordítható közösségi források közel 60 százalékkal nőttek. A gyógyító-megelőző ellátásokra, tehát a szűkebben vett kórházi, rendelőintézeti kezelésre rendelkezésre álló források ugyancsak ennyivel nőttek, a gyógyszerkassza pedig még ennél is dinamikusabban, ha emlékeznek a költségvetésükre, 150 milliárd forint helyett most már több mint 280 milliárd forintot fordítunk erre.

Ám Gógl Árpád képviselő úr kérdése és néhányan, akik ezt a vitát a maga fontosságához akarják mérni, azt vetik fel, elégségesek-e az állami források a kezelésekhez, tudunk-e még több pénzt adni az egészségügynek vagy a betegségek kezelésére, a közforrások elégtelensége esetén pedig milyen utat válasszunk a jövőben. A mi válaszunk, ha a közösségi források nem elégségesek, akkor a magánforrásokat is be kell engedni az egészségügybe.

Ezért tehát ezt a vitát lehetne értelmesen, a betegek javára is lefolytatni. Minket azonban, és ezt őszintén sajnálom, Gógl képviselő úr, becsaltak egy csapdába, és arra kényszerítenek, hogy ne ezekről a fontos kérdésekről vitatkozzunk, hanem arról, amit a Munkáspárt kezdeményezett (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy államosított egészségügyi ellátást akarunk a jövőben vagy nem. Ezekről a kérdésekről fogunk ma vitát folytatni, képviselőtársaim.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu